Copia. 5 oldal latin másolat

Conscriptio
A possessio azelőtt a királyi fiscus Szatmár megyei jószágának része volt, majd mint Nagy-Kálló oppidum tartozéka „Familiae Kállaianae cessae”.
Farkasaszó:
Táblázatos rész rovatai: – lakosok neve – lakott telkek – fiúgyermekek – lovak – ökrök – tehenek – juhok és kecskék – sertések – méhek – a lakosok neveinek rovatában: – örökös jobbágyok, Kállay Ferenc és János urak kezében – advenae, ugyanaz – Prényi János báró kezében lévő örökös jobbágyok és advenák, inquilinus – özvegy Turoczyné úrasszonynál csak advenák – Peley László örökös jobbágyai és advenái – Beszerményi Sámuel úr egy örökös jobbágyhelyet bír. – Az eskü alatt tett vallomás alapján összeíró megismétli, hogy a helység a Kállay-család birtoka, mint Nagy-Kálló oppidum tartozéka „fuisset assignata”, s abban az időben több, mint 80 hospes lakta, akik részben a tatárok betörései, egyéb háborúk, és a pestis miatt fogyatkoztak meg, „partim vero etiam in Curiam d. terrestrium defecerunt”, vagy máshová mentek, mivel a helység a Partium határán fekszenek. A szökéseket részben a megye által rájuk kirótt elviselhetetlen terhek okozták. A szökevények egy része a szomszédos helységekben lakik, s ezeket (mint az itt lakók mondják) a földesúr, ha akarná, könnyen visszahozathatná. – A lakosok vallomása szerint (bár a puszták nevét nem tudják) a báró Berényi (Prényi) János által bírt pusztatelkek száma összesen 34. Ezekből a jobbágyok 12-öt megművelnek, a többi puszta. – A Kállay-lányok által „titulo dotaliti” elkülönített, és megváltott telkek száma, melyekre jobbágyokat telepítettek. – A Kállay-család által jelenleg is birtokolt pusztatelkek, a megművelt és a jelenleg is pusztán hagyott telkek számával. – A fentiekben említett özvegy Turoczyné zálogos telkei, ezek egy részét is megművelik a jobbágyok, másik részük puszta. – Pélay László zálogos, telkei részben művelik őket, részben puszták. – Allodiális szántóföldek és rétek nincsenek. – Educillum: a falu nagyobb részének kocsmáltatási (bor) joga Perényi báróé, ennek becsült évi hozama (az ispán vallomása alapján) forint értékben. – Telonium, a Perényi báró által épített hídon, csekély hasznot hajt, s ebben az évben sem várható több. A lakosok azelőtt nem emlékeznek itt vámra. – Malmok a Szamoson, báró Perényié mind a kettő, egy-egy kőre, ugyancsak csekély haszonnal. A malom árendában, a pénzben fizetett összeggel, valamint a természetbeni jövedelem nyolcadának fenntartásával. Az így nyert gabonahozam törökbúzából (nagyobb részben búzával keverve) valamint búzában kassai köbölben mérve. (Havonta.) – A faluban lévő harmadik malom felerészben a falu közösségéé, fele pedig Péley Lászlóé. A földesúr részére jutó hozam kb-i mennyisége búzával kevert törökbúzából, ugyancsak kassai köbölben. – Gabonadézsmát nem tartoznak adni, csak törökbúzából „vulgo málé”, juhdézsmával azonban tartoznak, ez kb. évente két bárányt tesz ki. – Robottal a földesúr kívánsága szerint tartoznak szolgálni a szokásos mezei munkákban. Mivel azonban a két Kállay úr, Ferenc és János allódiumaikat „ex quo procul abhinc ... haberent, a suis subditis nonnisi per fl. 2,40 percipiunt”. – A helység földjei közepesen jó termékenységűek, s a földeket két nyomásban művelik meg. Az egyik nyomás a Szamos túlsó prtján fekszik, kapacitása kassai köbölben megadva, a másik rész pedig a folyón innen. A földekbe az oláh lakosok török búzát vetnek. – Rétek és kaszálók, amennyire ez megállapítható volt, 120 szekér szénát teremnek évente, valamint (mint mondják) a szomszédos tardánfalvai lakosok erőszakkal elvettek tőlük bizonyos szántóföldeket és réteket. – Tűzifának és épületfának alkalmas erdő megfelelő mennyiségben található, valamint tölgyerdők, a makkoltatható sertések számával, melyekből a tizedrész a földesurat illeti, vagy ha ennél kevesebb, megváltást fizetnek. – Ugyancsak megváltják az úgynevezett pázsitdisznókat is, ezek számát itt külön nem adja meg az összeíró, hanem azt a táblázatos rész megfelelő rovatából kell kiszámítani. – A helységgel szomszédos falvak név szerinti felsorolása.
(Szatmár m.): Farkasaszó