14 oldal, latin nyelvű, 1766. augusztus 21-i dátummal kiadott megyei hatósági másolat

Urbárium, amelyet a visegrádi koronauradalom úriszéke fenti dátummal készített el és Nógrád megye ítélőszéke 1766. augusztus 21-én hagyott jóvá. Készítette Szentivanyi Ferenc megyei jegyző.
Kis Oroszy:
Nógrád megye egyháznagyjai, bárói, mágnásai és nemesei emlékezetül adják, hogy midőn azon év április 10-én és a következő napokon a megyét érdeklő ügyek tárgyalására a szügyi hivatalos házban egyetemlegesen összegyűltek, a többi ügy mellett Gyerkény-i Pyber Benedek, az ő rendes szolgabírájuk, akit a visegrádi uradalomhoz tartozó uradalmi gyűlésen, amelyet Nagy Maross városában tartottak és onnan hites tagul küldtek ki hozzájuk, ő a hozzácsatlakozott esküdttel bemutatta előttük az ugyanazon uradalomhoz tartozó Kis Oroszy birtokra vonatkozó, az uradalmi szék által kidolgozott urbariumot ily tartalommal: 1766. február hó 20-án, miután megtartották a visegrádi koronauradalomhoz tartozó uradalmi széknek Nagy Maross városában folyamatosan tartott gyűlését, abból az alkalomból, mielőtt kidolgozták volna a Nógrád megyéhez tartozó Kis Oroszy birtokra és annak a Ros szigetén lévő javaira vonatkozó urbarialis szolgáltatásokat, megállapították a birtokhoz tartozó telkeket, tartozékokat és az ezekből befolyni szokott jövedelmeket és megtudván azt 1) hogy a telkek részben egész telkek, részben háromnegyedesek, részben féltelkek és negyedesek, nem megfelelő arányban, 2) hogy az ezektől bírt földek csak 466 3/8 pozsonyi mérő befogadására elegendők és 3) a rétek csak 124 1/2 szekér szénát hoznak és 4) hogy a szőlők részben az említett szigeten vannak, részben a Dunántúlon a visegrádi területen, akkor összehívták Kis Oroszy birtok előljáróit és több jobbágyát és előadták előttük a király szándékát, hogy az ő javukra történnék, hogy ha a telkeket illetőleg azok tartozékait, amelyek jelenleg egyenlőtlenül vannak köztük elosztva, egyenlően osztanák meg közöttük és ennek arányában történnék a szolgáltatásuk megállapítása, mire azt válaszolták, hogy ezeket a tartozékokat nagyrészt készpénzen vásárolták részben 50, részben 60, részben 80 forintjával, azért nem lehet azokat köztük egyenlő módon felosztani; azonkívül a földek különböző helyeken fekszenek és hozadékuk sem egyforma és mindegyik colonusra 24 pozsonyi mérőre elegendő föld jutna, a szénából pedig csak 7 szekér, és az egyenlő felosztáshoz a vásárolt tartozékokat meg kellene a felosztás előtt váltani. – Azért tudomásul véve az eddigi állapotokat, az urbarialis kötelezettségeket Kis Oroszy birtokra nézve így állapították meg: Praestationes urbariales. – 1) Az uradalmi adó, amint azt eddig szolgáltatták, meghagyatott a régi állapotban, úgy tudniillik hogy minden egész telkes jobbágy fizet 6 ft., a háromnegyed telkes jobbágy 4 ft. és 50 dénárt, a féltelkes 3 ft., a negyedtelkes 1 ft. 50 dénárt. A zsellérek körül azok, akiknek csak házuk van vagy ahhoz csak csekély tartozékuk, úgy amint eddig szokásban volt, fizetnek 1 ft. és 25 dénárt, míg a házzal nem rendelkező zsellérek 50 dénárt fizetnek. Ezt az összeget az évenkénti összeírás alapján a falu bírái hajtják be és szolgáltatják be az uradalmi pénztárba. – 2) Az igás állatokkal rendelkező colonusok az uradalmi majorsági földeken kívül kötelesek ezután is a Kis Oroszy birtokhoz tartozó azon három tábla földet, amely két calcaturára van felosztva, az egyiket, 64 pozsonyi mérőre elegendőt az egyik évben, míg a másik két táblát, 88 pozsonyi mérő befogadására elegendőt a másik évben kötelesek felszántani, minden évben háromszor, ugyanannyi igás marhával, ahánnyal eddig csinálták, még pedig a robot munkába való beszámítás nélkül, és a termést saját fáradozásukkal és költségükkel az aratórész ellenében learatni és keresztbe rakni, és a Kis Oroszi csűrbe behordani. – 3) Jóllehet ez a helység mint locus curialis nem tartozik semmiféle püspöki tizeddel, hanem csak a szokásos heteddel vagy nyolcaddal, mindamellett a helység jövedelmeinek csekély voltára való tekintettel tartoznak nyolcadot adni a bárányokból, a kecskegidákból és a méhekből, azután a fundusbeli és irtványföldek terméseiből, különösen pedig a szigeten termett borból, azután a tavaszi és az őszi termésből és a kukoricából. Kötelesek a nyolcadokat a kisoroszi cséplőkertbe szállítani, a termett boraik után járó kilencedet és tizedet pedig a visegrádi borsajtóhoz. – 4) A robotmunkába való bármilyen beszámítás nélkül kötelesek a nagymarossi majorsági szőlő szüretelésekor elegendő szedőt rendelkezésre bocsátani, a hordókat megtisztítani és a sajtó körüli munkát elvégezni, azonkívül mindegyikük tartozik 25 karót készenlétben tartani és amikor szükséges a szőlőbe szállítani. A többi munka ellenben, amelyek a szőlőműveléssel kapcsolatosak, mint a kapálás, a karók beverése és kihúzása, a kötözés beszámíttatik a robot munkájukba, míg a szőlő továbbfejlesztését és a metszést az uradalom készpénzzel fizeti. – 5) Az utakat, amelyeken az uraság részére szükséges fát szállítják a visegrádi erdőkből, amelyek főleg a vizek áradása folytán romlanak, kötelesek jó karban tartani, még a robotmunkába való beszámítás nélkül, még pedig azért, mert a saját fájukat is azokon az utakon szállítják. – 6) Ők kötelesek az említett tizedekből és az uradalmi majorsági földekből befolyó gabonát megtisztítani és kicsépelni minden 11-ik pozsonyi mérő fejében, még pedig úgy, hogy a többi megyében dívó szokás szerint minden második 11. mérésénél egy pozsonyi mérővel kapnak “kenyérre.” – 7) A tizedből befolyó kukoricát az állatokkal rendelkező colonusok nemcsak a saját földjeikről, hanem az állatokkal nem rendelkező zsellérek földjeiről is kötelesek a kisoroszi csűrbe behordani, azt a robotmunkába való beszámítás nélkül megtisztítani, majd lemorzsolni még pedig úgy, hogy minden két pozsonyi mérőnek a lemorzsolását egy napi munkájukba számítják be. – 8) A Kis Oroszi urasági cséplős kertnek azon helyeit, ahol a gabonát asztagokba rakják és ahol a cséplés végbe fog menni, ingyen kötelesek tisztán tartani. – 9) A bort a visegrádi uradalmi pincékből, a sert és a pálinkát pedig Nagy Marossból ingyen kötelesek a kisoroszi borkimérőbe szállítani addig, amíg abban Szent Györgytől Szent Mihályig az urasági bor kimérése folyik. – 10) Azokat a hajókat, amelyeken az urasági tüzifát szállítják Pestre, mindegyik hajót két forint ellenében a saját lovaikkal kötelesek részben Visegrádra, részben Nagy Marosra vontatni. – 11) Ám Visegrád is évi 24 napi robbotmunkára van kijelölve, de mert ott semmiféle majorsági földek nincsenek és így ama város alattvalói mentesítve vannak a szántásból és ugyancsak mentesek a majorsági gabona beszállításától, a kisorosziak ellenben a szokásos robotmunkán felül a második pontban megjelölt elég számottevő uradalmi majorsági földet is kötelesek gondozni és az azokban termett gabonát a csűrbe hordani és mikor az urasági robotmunkára mennek, a Dunán való átkelésnél sok akadályba ütköznek, azért attól kezdve a Kis Oroszi egész és háromnegyed telkes jobbágyok csak 20 napi robotmunkára vannak kötelezve, annyi állattal, amennyivel maguknak szoktak dolgozni, míg a fél- és negyed telkesek csak két állattal dolgoznak és a szekér mellett megfelelő embert kell tartaniok. Azok a colonusok, akiknek hasonlóképen vannak földjeik és az azokhoz való tartozékaik, de bizonyos okból állatokat nem tartanak, azok az általuk bírt fundusbeli földek címén kétszer annyi házimunkát kötelesek végezni, vagyis ezek mindegyike 40 napon át köteles dolgozni a felügyelőség által kijelölt helyen. A zsellérek pedig, akiknek házaik vannak, 24 napi kézi munkára vannak kötelezve, a ház nélküliek 12 napira, de mindegyikük kétharmad részben nyári és egyharmad részben téli munkára. – 12) A nagymarossi területen ők kaszálnak ugyan az uraság részére, ők is gyűjtik egybe és a szénát ők szállítják oda, ahova parancsolják, de mindez beszámítódik nekik a munkájukba. – 13) Jóllehet a tüzifát az uraság számára a felügyelőség felosztása szerint eddig is pénzért vágták és fűrészelték és szállították a visegrádi erdőkből a Duna-partra, amikor minden öl vágásáért 30 dénárt fizettek, a szállításért pedig ölenként 45 dénárt, de mert az utóbbira nézve elnyomottaknak érezték és mondották magukat, azért figyelembe véve azt, hogy az ilynemű faszállítás hegyes és sziklás helyekről történik, amikor az állatok és a szekerek is romlanak, úgy találták helyesnek, hogy a favágásért öleként ezután is 30 dénárt fizetnek, a szállításért ellenben 50 dénárt. Ez lesz a jövőben a mérvadó. – 14) Midőn az uraság vadászatot rendez, a szükséges hajtókat ingyen kötelesek kiállítani. – 15) A mészárszék felét eddig a község birtokolta, a hentes bizonyos évi bért fizetett a községnek, de mert a mészárszék az uradalmi joghoz tartozik, a jövőben az egész az uraság részére marad. – 16) A bor kimérése Szent Mihálytól egészen Szent Györgyig az 1550. évi 36-ik articulus szerint megmarad szabadon a község részére, de az alattvalókra való oly kikötéssel, hogy míg a kimérés joga őket illeti, mert vagy pálinkát sem a közösségben, sem külön-külön az elkobzás terhe mellett nem szabad eladniok vagy kimérniök; annál kevésbbé szabad azon idő alatt idegenektől a maguk számára bort hozatniok. Azonkívül ha a közösség ezt a kimérési jogát valakinek bérbe akarná adni, ezt az uradalom tudta nélkül büntetés terhe mellett nem teheti. – 17) Megfontolás tárgyává tévén, hogy a községnek mily kevés jövedelmi forrása van, helyzetének javítása érdekében meg van nekik engedve a visegrádi erdőben való szabad legeltetés, a lehullott és száraz fának tüzelőre való szedése és szükség esetén nyers fának is a vágása építkezés céljára. – 18) Meg van nekik engedve az otthon termett és a visegrádi szőlőhegyen termett boraiknak és a szüret alkalmából adódó maradványokból főtt pálinkának is az eladása akár kicsiben iccénként, akár nagyban hordónként való árusítása, és e célból megvan nekik engedve főzőüst tartása is, mindegyiké 2-2 arany ellenében. – 19) Meg van engedve az említett község lakóinak házuk vagy szőlőjük szabad vétele vagy eladása, kivéve természetesen a fundushoz tartozó több részeknek az eladása, mint amelyek az urasági joghoz tartoznak és a ház vagy a szőlő eladásánál az uraságnak jár bizonyos levonás joga, még pedig azoknál, akik továbbra is ott maradnak, forintonként 2-2 dénárnak, akik el is költöznek, forintonként 5-5 dénárnak a levonása. – 20) Amikor makktermés van, meg van nekik engedve a makkoltatás akár a visegrádi, akár a nagymarosi erdőkben. – 21) Mentesek a kender, a káposzta és a kerti vetemények után tized alól, azonkívül minden konyhai szolgáltatástól, de ennek fejében a felügyelői hivatal rendelkezése szerint új zsákokat kell készíteniök az uraság számára, hogy szükség esetén ne kelljen a sajátjukat odaadni. – 22) Ezen kedvezmények előrebocsátása után megállapítható, hogy az urasági jog és jogszolgáltatás a pallosjoggal együtt, továbbá az urasági malmok felértékelése és az uradalmat illető királyi jogok, amilyenek a mészárszék, a borkimérő, a serfőző, a vadászat és halászat szabályozása és Kis Oroszy község további kormányzása az uradalom kezén marad. Adatott in sede dominali, a fent jelzett terminuskor tartott gyűlésen. (Aláírások)
Pecsét és aláírás az 1766. augusztus 21-én kiadott hiteles másolata.
Kis Oroszi a visegrádi koronauradalom tartozéka.
(Nógrád m.): Kis Oroszy