HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 126. - No. 045.

Dátum 1767. április 26.
Jelleg

Egykorú kamarai másolat.

Szöveg

Conscriptio
Nanasy István királyi procurator fiscalis által készített kamarai összeírás néhai Ilosvai János Bereg megyei javairól, melyek nevezettnek egy régi hűtlenségi pere és vagyonelkobzási ítélete kapcsán kerültek a királyi fiskus tulajdonába. Kelt Ungvárott, a fenti napon.
Csertész:
Subditusok táblázatos névjegyzéke, az alábbi adatokkal: 1. A subditus neve. – 2. Sessiójának nagyságrendje. – 3. Szántóföldjeinek nagysága (pozsonyi mérőben; valamennyi: zabföld). – 4. Rétjei hozama (kocsi szénában). – 5. Fiainak száma, nevük. – 6. A fiúk életkora. – 7. Lovai. – 8. Ökrei. – 9. Tehenei. – 10. Növendékmarhái. – 11. Birkái, kecskéi. – 12. Sertései. – 13. Méhei. – 14. Van-e malom a kezén. – 15. Van-e pálinkafőző-üst a kezén. – Külön csoportban nem jegyzi fel a zselléreket; ha a névsorban egy inquilinushoz ér, átírja a rubrikát "inquilinus, apud…", megnevezve azt a jobbágygazdát is, akinél a zsellér lakik; tehát lényegében az általa "inquilinus"-nak nevezett személyek a közhasználatú szó szerint: subinquilinusok. – A táblázatok kimutatást hosszú, 11 pontból álló, részletes szöveges magyarázat követi. E pontok rövidre fogott tartalma: 1. Azokról a subditusokról szól, (öt ilyen van) akiknek nemcsak az extravillanumban, hanem az intravillanumbeli kertjükben is van egy darabka rétjük. – 2. Az egyik subditus sessiójának tekintélyes részét elveszi a rajta épült görög katolikus templom és temető. – 3. Van egy cespitalis (pázsit-) fundus is, extravillanumbeli tartozékok nélkül. Azt tervezik, hogy ezen épül majd fel a görög katolikus parókia. Ez idő szerint azonban egy jobbágy ül rajta. A jobbágy az egyik compossessoré. – 4. A falu határa szűk, a sessionalis tartozékok kicsinyek. Ezért azok is, kik sessión ülnek, azok pedig még inkább, akiknek még ez sem jutott, vagy felnőtt családtagok, lejárnak a Tiszántúlra évente, hogy odalent, a bővebben termő tájakon aratási, cséplési munkában véve részt, megkeressék a télire való kenyérgabonát maguknak is, családjuknak is. – Továbbá: az Ugocsa megyei, de nem messzire fekvő Nagy Szőlős oppidum környékén szoktak "…ab extraneis vicinis… terras et prata pro falcatura et Subaratione ac Inseminations Avenae et Fagopyri similiter quotannis pro sustentatione sua parata pecunia conducere… et ita vivunt, aliter subsistere non possent." – 5. A telki állományhoz tartozó szántók sovány hegyi földek, csakis a zabot termik meg, de még ezt sem érlelnék be, ha erősen és jó trágyával meg nem trágyáznák a subditusok földjeiket. Igen nehéz megmunkálásúak ezek a földek, mert meg vannak rakva hatalmas szikladarabokkal; ezeket ki sem lehet hordani a földekről, mert a föld mélyéből ugyanannyit mos ki újra a víz, mint amennyit felszínéről elhordtak. – 6. A compossessor földesurak is azért nem telepítettek itt majorságot, mert szűk a falu határa, s igen hideg a talaj. – 7. A jelenlegi szokás szerint a subditusok minden egész sessio után fizetnek a földesúrnak 3 Ft (rénes Ft) 24 krajcárt évi taxa címén. Viszont sem igás-, sem gyalogrobotot nem teljesítenek. Ha mégis igénybeveszik őket "in aestate duabus septimanis in falcatura et duabus vicissim in messe…", akkor e négyheti munka miatt a taxát már nem kell megfizetniük. – 8. Régen, úgy az 1724. év körüli, illetve előtti években nem az volt a szokás, hanem megadták birkáik, sertéseik, méheik után a tizedet. De terményeik után abban az időben sem. Fizettek viszont az uradalmi állatállomány teleltetésének megváltása címén. Ezeket a szokásokat azonban felváltotta a 7. pontbeli, jelenlegi gyakorlat. – 9. A Brod, Iloncza, Ilosva, Kisfalu, Laza possessiókkal együtt használt hatalmas tölgyes és bükkös erdőségben 6000 hízó is meghízik makkos esztendőben. Compossessoraik is közösen használják ezeket az erdőket. Makktermés azonban csak minden hatodik-tizedik esztendőben kerül csak le éretten a fákról, "nam nives praematurae Montes hic fere singulis annis obruunt, glandines corripiunt, hancque speciem beneficiorum praepediunt." (Makkos évben sertésenként 1 1/2 kr. szokott lenni a makkbér.) – 10. A Sigó nevű folyócskán egykor forgott egy alulcsapó, egykövű malom. Régen elpusztult, csak a helye van meg. Az öregek mondják, hogy 15 pozsonyi mérő kukoricával kevert zabot hozna; harmada ennek a molnáré lenne. Ahogyan emlékeznek az öregek, a malom évi karbantartási költsége 1 rénes Ft 40 Kr. szokott lenni. – 11. A régi időkben egy-egy tyúkot is adott évente minden subditus, 4 1/2 kr. értékben. Az új urbárium bevezetésével azonban ez a szokás is megszűnt. – Végül nem külön pontként, de befejezésül hozzáfűzi a conscriptor: "…quod Terrae sint ad duas Calcaturas alternatim usuari solitas." – A conscriptor ezt a módszert követve, és a táblázatos jegyzéket is megtartva, veszi végig a Bereg megyei konfiskált Ilosvay-javakat. Az alábbiakban csak az eltéréseket, vagy kiemelendő adatokat közöljük.
Brod:
Itt csak egy birtokrész tartozik a volt Ilosvay-javakhoz. (11 subditus-családdal). – Bár a falu határa kb. kétszerese a csertészinek, még így is szűk. – Szintén köves, hideg a talaj, de nem annyira sziklás, mint amaz. Zabot hoz ez is csak, de még ehhez is jól meg kell trágyázni a földet. – Szolgáltatásaik: mint a csertészbelieké.
Iloncza:
Itt is csak egy birtokrész az összeírás tárgya (14 subditus-családdal). – Deserta sessiók (ezek részletes körülírása; utolsó rajtuk ült jobbágy neve stb). – Az ilonczai subditusok is ugyanúgy keresik meg a kenyerüket, mint a csertésziek: eljárnak nyári mezei munkára a Tiszántúlra, minthogy "postfundualibus appertinentys carentes." – Határa, a talaj minősége: mint az előző possessióké.
Ilosva:
Itt is csak egy birtokrész az összeírás tárgya. (Itt el is marad a táblázatos kimutatás.) – Az egykori tekintélyes Ilosvay-kúria helyén ma már csak egy jobbágykunyhó áll, s az egykor virágzó kuriális gazdaságra is csak a legöregebb jobbágyok emlékeznek vissza. A gazdaság pusztulásának fő oka az, hogy az Ilosva folyócska fékezetlen vízárja évről évre többet rabolt el a curialis pertinentiákból. De amit meghagyott a folyó, azt is benőtte az erdő, a bozót. – A subditusok szolgáltatásai azonosak a csertésziekével.
Ezután, befejezve az egyes települések összeírását, az alábbi általános megjegyzéseket fűzi a conscriptor az összeírt vagyonállagon folyó mezőgazdálkodásra, "respectu agriculturae", vonatkozóan. Az adatok jellemző egykorú agrárökonómiai adatok a rutén tájegységről: "Juxta praedeductam Normam Capacitatis Terrarum arabilium et Productionis foeni colonorum in his partibus etiam quoad allodialia similia, aratura una die perficitur pro una Metreta Posoniensi avenae inseminanda, cum praejuncturis Boum quattuor et ejusmodi Labor unius diei consideratur more ordinario a cruciferis 34, inclusa occasione." – A terméshozamról: "Procreat autem ordinarie singula Metreta inseminata avenae, incluso semine in puro Metretas Posonienses 6, singulae autem Metretae Posoniensis ordinarium Pretium Cruciferorum 34. Messis post singulam Metretam seminaturae constituit in pretio cruciferos 6, et perficit una persona una die; pariter Extrituratio et Expurgatio procreationis post unam Metretam Posoniensem constat cruciferis 7 similiter. Falcatura unius currus foeni Rhutenici in partibus in valore consideratur cruciferis 7. Collectura cum Invectione Cruciferis 6. Pretium vero unius Currus foeni harum partium ordinarium consideratur a Cruciferis 51." – Végül a conscriptor igen részletes birtoklástörténeti adatokat ad: mi volt az egykori Ilosvay János-féle javak sorsa egykori possessoruk - ki régen meg is halt már -, vagyonelkobzásra történt elitéltetése után. Bár évszámokat nem közöl a conscriptor, a vagyonelkobzásnak évtizedekkel az összeírás keltét megelőzően kellett megtörténnie.
Konfiskált Ilosvay-javak.
(Bereg m.): Czertesz – Brod – Iloncza – Ilosva

Tartalomgazda