Eredeti. Német nyelven.

Conscriptio és inventarium.
Kamarai összeírás a bellyei kamarauradalomról, abból az alkalomból, hogy Mária Krisztina főhercegnő az uradalmat megvásárolja a fiskustól. Készítették: Rausch Antal kamarai számvevőségi tanácsos és Udvarnoky Imre, a főhercegnő e célra kiküldött különmegbízottja. Jelen vannak: Boros Lajos, a főhercegnő teljhatalmú megbízottja, valamint Lázár Lukács és Kiss Izsák, az eddigi kamarabérlők. Kelt Bellyén, a fenti napon.
Bellye:
NB! A kamarauradalmat 1775-ben a kamara kilenc évre bérbe adta Lázár Lukácsnak és Kiss Izsáknak. Most azonban a főhercegnő vevőként jelentkezett, ezért a kamara összeiratja és inventáltatja az uradalmat. De mivel külön nem tesz emlitést róla, és mivel a két kamarabérlő is aláírja mindkét iratot, nyilvánvaló, hogy a bérlet – legalábbis a szerződött időre – fennmarad. A tekintélyes terjedelmű, kemény táblákba kötött füzet két – a fent felsorolt személyek által külön-külön, de azonos keltezéssel aláírt és lepecsételt – két fő részre tagolódik: az egyik a conscriptiót, a másik az inventariumot tartalmazó rész. Az alább következő kivonatban ez a két fő rész egybe van dolgozva, a megfelelő utalásokkal. – A conscriptio alapja, melyre a conscriptorok lépten-nyomon hivatkoznak, s melynek mintegy kiegészítője az önmagában is igen értékes conscriptio, a két kamarabérlővel kötött, 1775. évi bérleti szerződés mellékletét képezett összeírás, mely azonban nincs meg az iratoknál. – Jobbágytelkek száma, összesen (1775-ben és most, 1780-ban). A jobbágytelkeken ülő jobágycsaládok száma összesen (ugyanúgy). Zsellérek száma (ugyanúgy). Subinquilinusok száma (ugyanúgy). – A telkek száma a két időszakban azonos, a jobbágycsaládok száma kb. 25%-kal nőtt; a zselléreké valamicskét csökkent, a subinquilinusoké több, mint kétharmadával csökkent. – A conscriptorok a fenti – demográfiailag is igen érdekes – mozgás okait részletesen magyarázzák. – Magyarázatuk rövid tartalma: A jobbágycsaládok belső szaporodása miatt telekaprózódás következett be. (NB! Ez általános az uradalom többi olyan possessiójánál is, ahol a conscriptorok megadják az öt esztendős periódus fenti demográfiai adatait. Igen érdekes a subinquilinusokról szóló indoklás: "Die Miethlinge sind ausgestorben…", de igen sokan szétszéledtek az eszéki országútépítés után, ahol jó munkaalkalmuk volt, s megszedve magukat, másutt próbáltak szerencsét.) – A faluban viszonylag sok az iparos: "In diesen Dorf sind nachbenannte Handwerksleute, als ein Schmid, Schlosser, Wagner, Schuster, Schneider, Maurer, Fleischhacker, Zischmenmacher, Tischler, Weber und Binder, dann ein Jud, welcher mit verschiedener Kramerey Waaren Handlung treibt." – Az iparosok és kereskedők szolgáltatásairól: (igen érdekes adatok) "…nebst den für behausste Inwohner (=házas zsellérek) vorgeschriebene Urbarial Gaben, auch einen Kauf- oder Verkaufs Zünnss und Gewerbsteuer abzuheischen pfleget…" – Ezt az eljárást azonban a ht. tan a megye útján kifogásolta, s elő is írta, hogy az iparosoktól más szolgáltatást nem lehet követelni, mint a házas zsellérektől. – Ámde mindaddig, amíg erre kifejezett, s a kamarauradalomnak szóló írásbeli utasítás nem érkezik, az uradalom továbbra is a fent idézett valamennyi szolgáltatást meg fogja követelni az iparosoktól s a kereskedőtől is. Sőt: amint a házas zsellérek megadják az intravillanumban, házuk mögött levő, átlagosan egy holdas kukoricáskertjükből a kukorica-kilencedet, ugyanúgy az iparosoktól is megköveteli az uradalom ugyanezt a szolgáltatást is, mindaddig, mig megfelelő felső dicasterium-tól erre vonatkozóan is ki nem jön a kifejezett tiltó rendelkezés. – (NB! Egyetlen szót sem ír a jobbágyok szolgáltatásairól; nyilván az 1775-ös összeírás lehetett a conscriptorok előtt, s ahol ahhoz képest változás nem volt, arról említést sem tesznek ebben az összeírásban.) – A dunai malmokról is csak általánosságban szól: "Der grundherrliche Nutzen aus denen Donau-Mühlen ist veränderlich, indeme die Eigenthümer ihre Mühlen willkürlich von einem Ort aufs anderen zu übersetzen pflegen." (Ebből adódik az, hogy pl. az idén, 1780-ban egyetlen krajcárnyi jövedelme sem volt a kamarauradalomnak a malmokból.) – Az uradalomnak korábban a Dunán, Szebenicza és Kis Petres táján vizafogói is voltak, ezek megszüntek, de valamivel távolabb újra felállították őket; ezzel szemben: "…der Apathiner Fischfang, wegen der dortigen Mühlen ganz unbrauchbar geworden ist." – A falu határában korábban szedett hidvám 1776-ban megszünt. A kamarauradalom ugyanis semmiféle kiváltságlevelet nem tudott arra vonatkozóan beszerezni és felmutatni, mely kétségtelenül bizonyította volna: az uradalom mindenkori birtokosa jogosult a hidvám szedésére. – Midőn elkészült az ún. eszéki országút és gát, az uradalom 1778-ban elkezdett a katonai átkelőhelynél a Dráván vámot szedni, ám a Dráván inneni uradalmak ezt egybehangzóan és igen erőteljesen kifogásolták, hiszen rá vannak kényszerülve az út és az átkelőhely használatára, ugyanis Eszéken kívül egyetlen elérhető helyük sincs, ahol terményeiket értékesíthetnék. – Végül felsorolják a conscriptorok az uradalmi épületeket. Ezek: a templom, a plébániaépület, az uradalmi praefectus lakóépülete, a kocsmaépület, az uradalmi huszárlakás, az uradalmi hajdúlakás, az uradalmi ispánlakás, az uradalmi pintérműhely, a hombár, egy nagyobb istálló a majorudvarban, az uradalmi főszámvevő istállója, a kerti filagória, a kastély épülete; egy régi istálló. (NB! Mind a 14 épületről részletes épület-inventarium olvasható a füzeten belüli második iratban, az inventariumban, a füzet 3945. oldalain.) – (A conscriptorok a fenti módszert követve, veszik végig az uradalom valamennyi pertinenciális helységét. Az alábbiakban tehát csak az eltérések, vagy a külön kiemelendő adatok szerepelnek.)
Eugeniusfalva:
A kamarauradalmi subditusok itt: zsellérek és egy subinquilinus-család. A zsellérek fő megélhetési forrása: a házuk melletti kertjükben termelt termelvényeiket áthordják Eszékre, s az ottani piacon értékesítik. – Az uradalom az egész esztendőn át az egyik zsellérháznál kocsmáltat, ez azonban kárára van az eszéki hajófelvigyázónak, mert neki is joga van a faluban bort mérni. A falu határában van egy földesúri kocsmaépület, de a fentiek miatt az semmi hasznot sem hoz.
Kopács:
Ennél a falunál még nagyobbak a demográfiai változások, mint Bellyenél voltak: 1775-től 1780-ig 100 jobbágycsaládból 110 lett, 13 zsellércsaládból 22, míg a 34 subinquilinus-családból egy. A jobbágyoknál az indok ugyanaz, mint Bellyenél volt; a zselléreket nem indokolják a conscriptorok, a subinquilinusokra itt ezt jegyzik meg: "Die Miethlinge haben keinen Standort, sondern pflegen hin und her zu wandern, und endlichen dorten sich aufhalten, wo sie ihre Nahrung finden."
Darócz:
Mint az előző possessio, Kopács.
Láskó:
A pópák szolgáltatásmentességével kapcsolatban így adja meg egy, a megye által 1779. március 22-én közhírré tett királyi rezolució tartalmát: "systematisiert worden seye, von denen Popen weder das Neuntl, noch das Zehendt abzunehmen, sondern selbe allenthalben frey zubelassen." – (Több helyütt, így itt is így zárják a conscriptorok:) "Die übrigen Gegenstände stimmen mit der 1775ger Conscription vollkommen überein." – annak bizonyítéka ez, hogy az 1775. évi összeírás annyira bázisa volt ennek, az 1780. évinek, hogy ez enélkül teljesenek – minden értéke mellett sem nevezhető.
Mitvár:
Az 1775. évi conscriptio óta egy új kocsma épült itt, a Herczegszöllős felé vezető országút mellett. (Részletes leírása az inventarium-részben, a füzet 45. oldalán olvasható.)
Kohár:
Ugyanúgy, mint Mitvárnál. Az új kocsma részletes épület-leltára az inventarium-részben, a 80. oldalon olvasható.
Herczegszöllős:
A zsellérek között van hat görög kereskedő is: "Unter denen behausten Inwohnern sind 6 griechische Krammer anfindig, wegen welchen eben dasjenige in Betracht kommt, was oben, bey Bellye gesagt wurde." – 1775 és 1780 között a falubeliek 5 hold szántót és 10 kaszásnyi (a németben: "napszámnyi" = "Tagwerk") rétet irtottak. – A faluban az alábbi földesúri épületek vannak: kocsma, kápolna, pincemesteri lakás és présház, pálinkafőzőház, csűr, pintérlakás, műhellyel; ugyancsak a pintérlakáshoz tartozó 3 pince; ispánlakás, az uradalmi vadász lakása, az uradalmi hajdú lakása. (Részletes leltár az épületekről az inventarium-részben, a füzet 46–49. oldalain olvasható.)
Keő:
1775–1780 közt 5 hold szántót és 3 kaszásnyi rétet írtottak a subditusok.
Sepse:
Itt két hold szántót és három kaszásnyi rétet írtottak a subditusok ugyanazon 5 esztendő alatt.
Csuza:
Itt 5 hold szántó és 10 kaszásnyi rét az irtás 1775–80 közt.
Vörösmart:
1775 óta egy új kocsma épült, s hozzáépült egy mészárszék is. A kocsmáltatás joga egész éven át a földesúré. – Az 1775. évi conscriptio itt tévesen két vizafogót vett számba. Helyesen csak egy vizafogó tartozik a falu határában a kamarauradalomhoz. – Földesúri épületek: templom, parókia, kocsma, uradalmi provizori lakás, uradalmi huszárlakás. (Részletes leírásuk az inventarium-részben, a füzet 49–51. oldalain.)
Battina:
Érdekes adat a termelési profil éppen aktuális változásáról: "Vormals wurde nur Kukuruz gebauet, wohingegen heuer das erstemal, mit mittelmessigen Fortgang Getreyd angesäet wurde." – A dunai rév taksáját 1776-an szabályozta a vármegye. A vámtételeket általában lejjebb szállította. – Földesúri épületek a faluban: Vámház, kocsma, régi hombárépület, új, most épülő pince, új hombárépület; a templom. (Részletes leírásuk az inventarium-részben, az 52–54. oldalakon.)
Keskend:
Allodiális szántóföldek, ezek: "werden domestice benutzet." Földesúri épületek: kocsma, hajdúlakás. (Vö. inventarium-rész, 79–80. oldalakon.) – (NB! Az eddigi települések a vörösmarti körzetbe tartoztak az uradalmon belül. Erre a körzetre, illetve a szőlőheggyel rendelkező településekre – melyeket külön nem nevezett meg a conscriptio, mert azok valószinűleg az 1775-ös összeírásban voltak felsorolva – érvényesek voltak 1776-ig az alábbi szolgáltatások, melyeknek rögzítése e helyütt azért fontos, mert a soron következő, és szőlőhegyekkel rendelkező településekre is érvényesek voltak 1776-ig:) "…die sogenannte Laudemia oder Less (=Lese-) Zettel-Gelder, die Abnahm des Zehenten Theils der Verkauften Weingärten, und der Accise von Neuntl Wein abgefordert zu werden pflegten, so sind in Folge allerhöchsten Verordnung derley Abheischungen im Jahr 1776 gänzlich aufgehoben worden."
Darász:
Földesúri épületek: ispánlakás, huszárlakás, plébániaépület; az ún. kaszárnyaépület, melyben most már egész éven át az úr borát mérik. (Részletes leírásuk az inventarium-részben, a füzet 55–56. oldalain.)
Marok:
Földesúri épület: 1 hombár. (Vö. inventarium-rész, 56. füzetoldal.)
Csibogád:
1778-ig a darásziaknak volt itt egy malmuk a Karasicza folyócskán, akkor azonban az uradalom visszaváltotta tőlük. (A vámház – mely egyben kocsmaépület is – részletes leírását l. az inventarium-részben, az 54. oldalon.)
Dalyok:
Földesúri épületek: a templom, s egy kocsmaépület. (Vö. inventarium-rész, 58. füzetoldal.)
Bodolya:
Földesúri épület: a templom. (Vö. inventarium-rész, 55. füzetoldal.)
Iszép:
(Hosszabb leírás olvasható a jobbágytelkek urbarialis rendezésekor adódott nehézségekről. Ilyen problémák a soron következő települések többségénél megvoltak.) A subinquilinusok 1775. évi 122-es létszáma 1780-ra 3-ra csökkent. A szokásos indokokon kívül ezt azzal magyarázzák a conscriptorok, hogy ez a szám tévedés lehetett: nem a subinquilinus-családfők számát, hanem valamennyi családtagjukkal növelt számukat irhatták fel az 1775-ös conscriptorok. – Földesúri épületek: plébánia, kápolna, templom; hombár, hajdúlakás. (Vö. inventarium rész, 57. füzetoldal.)
Szábár:
Iszéphez hasonó nehézségek voltak a constitutivum urbariale megállapiításánál, az urbarialis rendezéskor. Földesúri épületek: templom, hajdúlakás. (Vö. inventarium-rész, 70–71. füzetoldal.)
Udvard:
Földesúri épület: a kocsma. (Vö. inventarium-rész, 58–59. old.)
Maiss:
Földesúri épület: egy, 1776-ban Kovacsics Páltól meszerzett malom. (Vö. inventarium-rész, 60–61. old.) Az elemi iskola nem földesúri épület, mert: "Hierorts haben die hereinkommende Schwaben, welche hier angesiedlet sind, Triviallschullen engelegt, die sie selbsten unterhalten."
Nyárád:
Földesúri épületek: templom, plébánia, kocsma, ispánlakás, továbbá: a Földvár vagy más néven Satoristya nevű majorban majorsági épületek és két kukoricagóré. (Vö. inventarium-rész, 62–65. füzetoldal.)
Villány:
1776-ban itt a kamarauradalom szőlőket váltott meg egyes szőlősgazdáktól, s azokat saját kezelésébe (ill. a kamarabérlők kezelésébe) vette. (E szőlők hozama: urna borokban.) Ugyanabban az évben létesített itt egy 5 üstös pálinkafőzdét is. (Hosszabb leírás olvasható az itteni fakitermelés belső, uradalmi szabályozásáról.) – Az iskoláról: "Hierorts unterhalten die Deutsche Trivial-Schullen." – Földesúri épületek: a Felső-malom, az Alsó-malom; a mészégető kemence; az ispánlakás, a régi pálinkafőzdével és présházzal; a csűr; az új pálinkafőzde; a 3 részes pince; az istállók; a huszár-lakás és végül a templom. (Vö. inventarium-rész, 65–69. füzetoldalakon.)
Szentmárton praedium:
Ez az 1775-ben még praediumként szerepelt birtokegység ma már faluvá kezd válni, mert zselléri minőségben 1775 óta összesen 14 német telepes-család települt meg rajta. Már mindegyiküknek van háza. Saját földön azonban még nem gazdálkodnak, kenyerüket napszámos-munkával keresik meg.
Sarok:
A határ egy része körül a szomszédos Eszterházy-uradalommal folytatott viták 1779-ben megegyezéssel zárultak.
Lipova:
Földesúri épületek: a kocsma, a hajdúlakás. (Vö. inventarium-rész, 69–70. oldalakon.)
Buszeklicza:
Itt csak egy földesúri kocsma a kamarauradalomé. (Vö. inventarium-rész, 59–60. oldalakon.)
Lipovicza:
Mint az előző possessio. (A kocsma leírását lád az inventarium-részben, a 71. füzetoldalon.)
Baranyavár:
Földesúri épületek: a templom, a plébánia, a kocsma, a hajdúlakás, a provizori lakás, a régi hajdú-lakás. (Vö. inventarium-rész, 72–74. füzetoldal.)
Szent István:
Itt 1775 óta kb. 50 holdnyi irtás-szántót készítettek a subditusok. Földesúri épület a templom, de ezt a falu népe építette, aminthogy az iskolát is, melynek a falu a fenntartója is: "Die Kirche ist von Kothziegeln durch die Gemeindo erbauet werden, die sich auch selbsten Trivial-Schullen angelegt hat."
Henye praedium:
1777-ben épült újjá az itt létesített 3 kövű földesúri malom, a Karasicza folyócskán. Van itt egy 5000 mérő gabonát befogadó földesúri hombár is.
Bán:
(A conscriptorok itt is részletesen ismertetik az urbarialis rendezésekor adódott nehézségeket a constitutivum urbariale megállapítása körül.) – Földesúri épületek: a templom és egy huszár-lakás. (Vö. inventarium-rész, 74–75. füzetoldalakon.)
Lucs:
Földesúri épületek: a templom, a plébánia, a hajdúlakás, egy hombár. (Vö. inventarium-rész, 75–76. füzetoldalakon.)
Monostor:
Itt is részletes leírás olvasható a constitutivum urbariale, ill. sessionale kialakításakor adódott nehézségekről. – Földesúri épületek: egy kukoricagóré, a templom, a kocsma. (Vö. inventarium-rész, 78–79. füzetoldalakon.)
Bellye-i kamarauradalom.
(Baranya m.): Bellye – Eugenifalu – Kopács – Darocz – Lasko – Mittvár – Koha (!=Kohár) – Herczegh Szöllös – Keő – Sepse – Csusza – Vörös Marth – Battina – Keskend – Dárás – Marok – Csibogád – Dallyok – Bodolya – Isép – Szábár – Udvard – Mays – Nyarad – Villán – Szent Mártony praedium – Sáárok – Lippova – Busiglicza – Lippovicza – Baranya vár – Szent Istvány – Henye praedium – Báán – Lucs – Kisfalud – Monostor