HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 111. - No. 041 / a.

Dátum 1754. május 29.
1754. május 16.
1754. május 23.
Jelleg

A főirat 14 old., latin nyelvű, aláírással hitelesített eredeti

Szöveg

Conscriptio, a Szepesi Kamara megbízásából „Carolus Köröskényi Regio-fiscalis Procurator Dominii Tokaj” készítette.
Mellékletek ismertetése az utolsó regesztalapokon.
Conscriptio possessionis Monos Petri, Bihar megye
A következő birtokokkal határos: keletről Margita város, délről Királyi falu, keletről Abrahám nevű birtok, északról Puszta-Csatár praedium, azonkívül Albis és Bogyoszló falvak, amely birtok a Pósalaki család kihalta után a királyi kincstárra szállt. – „Ad distantiam circ. 5 jugerum (a királyi hold hosszúság méretét: a 72 öl-t távolság-méretként használják). – Margita várostól kb. 5 holdnyira, a Berettyó folyó mentén fekszik Monos-Petri birtok, melynek a közepén a kihalt Pósalaki család egy házat építtetett fából, melyben volt három elég tágas szoba, azután 1 konyha és egy, ugyancsak fából épült pince, kb. 100 tinna befogadására. Az egészet kerítés veszi körül. Partem ex lignis, partem vero virgullis complexa ... (valószínűleg sövénykerítés faoszlopokkal). – Udvara elég tág, melyen ló-, ökör- és disznóistállók emelkednek és ólak a szárnyasok részére. – Kenyérsütő-ház. – Raktár a gabona és külön a zöldségfélék részére, melyek távolabb esnek a többi épületektől. – A déli oldalról zöldséges kert, majd sorjában káposztás kert, azután istállók, disznóólak, megfelelően elkerítve. – Ehhez a házhoz csatlakozik a Berettyó folyón lévő malom, amely folyamatosan és állandóan üzemben van, mert mindig van vize és őrölnivalója. – E háznak a tartozékai a majorsági szántók három calcaturában, amikor kettő mindig pihentetve, Partibus duabus semper pro quiete relictis. 72 pozsonyi mérő búza vethető el bennük, évi hozadékok 250 pozsonyi mérő, mérője 1 rajnai forintra és 8 kr-ra értékelve. – A majorsági rétek 16 szekér szénát hoznak, szekerét 3.24 frt-val számítva. – A majorsági szőlők 50 fossor munkája mellett 250 tinna vagyis 208 urna és 20 icce bort hoznak. – E szőlőket fogadott munkásokkal műveltették. – A kapálások, nyitás, fedés, továbbá a szőlőnyesés és kötés összege is jelezve. – Az egész Monos-Petri birtok áll 38 egésztelekből, 22 féltelekből és 24 zsellértelekből. – Elsorolja az egésztelkes jobbágyokat és azoknak vagyonát: lovak, ökrök, tehenek, a szántók befogadóképessége pozsonyi mérő szerint, a törökbúzára szolgáló szántók pozsonyi mérő szerint, a szénahozadék, a szőlő-kapálók száma stb. – Elsorolja mind a 38-t név szerint, ugyanígy elsorolja a 22 féltelkeset és a 24 zsellért is név szerint. – Az egésztelkesek közül 23 örökös jobbágy. – A szántók nagysága nincs összefüggésben a telkek nagyságával. – A féltelkesek és így az inquilinusok földje is néha nagyobb, mint az egész vagy féltelkeseké, ennek okai a földesúr és alattvalók telekvásárlásai és családokon belül átöröklések – Ezen birtokban a colonusok semmiféle adót nem fizetnek, hanem szolgáltatásaikat igás- vagy gyalogrobottal szoktak leróni, így robotmunkájuk nem egyforma: néha több, néha kevesebb 15 napnál; akiknek állatjaik vannak, igás munkát végeznek, a többiek kézi munkát. – A gabona tizedelésekor mindegyik sessio után egy-egy csirkét adnak, egyéb fizetségük nincs. – A borkilenced a rossz időjárás miatt kisebb a szokottnál. – A gabonakilenced közönséges évben 180 pozsonyi mérő szokott lenni. – A zabból való kilenced kb. 20 pozsonyi mérőt hoz, de zabot csak ritkán vetnek, míg árpát és más zöldségféléket egyáltalában nem. – A méhekből évenként kb. 1,12 frt jön be. – Educillum árendában. – Az erdőben kb. 100 urasági disznót szoktak hízlalni, de még ennyinek sem elegendő. – Az ispán, járandóságai: készpénz termény és 4 pár csizma, a villicus curae-é: készpénz, termény, szalonna, só, hüvelyesek, egy pár csizma és a servus, ez a kulcsár „vulgo Szabados vocatur” , egy süveg, a procarius (kanász) pénzbeli és egyéb járandóságai, élelem és ruházat: szűr, ködmön, nadrág, süveg, bocskor, 2 pár csizma és két rend fehérnemű szempontjából részletesen adva. – A gazdasági helyzet igen gyenge, mert sem az özvegy, sem a fia nem értettek a gazdálkodáshoz. – Módozatok a helyzet megjavítására: A záradékban jelzi az összeíró, hogy ő „ad normam Ideae Cameralis mihi transmissa”, tehát megadott minta szerint végezte és készítette az összeírást. – Javaslatok a helyzet javítására: urbárium a szolgáltatások rendezésére, javítani a szántóföldeket, juhtartás, mert van rá legelő, szénégetés, ser- és pálinkafőzés.
Carolus Kőrőskenyi Regio fiscalis Procurator királyi ügyész jelentése a kamarai tanácshoz. Már másodszor kapott megbízás alapján sietett Monos-Petri birtokhoz, ahol az eddig a Pósaházi nőiág akadályozta Monos Petri birtok conscriptioját. Most ehhez hozzájárultak, de mikor a conscriptio befejeztével hozzá akart fogni a lakóház, a malom és az egyik educillum aestimatiojához, ehhez segítségül maga mellé vévén a malom-mestert és Margita városból néhány hozzáértő embert és két nemest is, akkor a női ág teljhatalmú megbízottja: Pándy János tiltotta őt az aestimatio végrehajtásától. Így az ügyet rábízta a királyi ügyek hites jegyzőjére, átadván neki a tanúkihallgatásokhoz szükséges De eo utrum-ot, amely szerint Primo, „letett hiti után vallja” meg a tanú, hogy Monos Petri malmában 24 óra alatt, azaz egy éjjel és egy nap hány köblöt lehetne egy malomkövön megőrölni. – Secundo vallja meg a tanú, hogy esztendő elfolyása alatt hány köböl és véka tiszta búzát, abajdócot, rozst, tengerit és egyéb effélét hoz ki azon Monos Petri-i malom. – Tertio vallja meg az tanú, minémű jutalma vagyon a Monos Petri molnár gazdának, molnárnak és legényeknek az említett malomból. – Quarto vallja meg a tanú, mi ára volna a Monos Petri malom faépületének, malomköveinek és a hozzátartozandó eszközöknek a funduson kívül.
A fent nevezett összeíró ezt a jelentést útközben „in Via Debrecini” 1754. május 23-án készítette és csak aláírással hitelesítette.
3. Melléklet, Kovács István provisor vallomása (lásd UC 111 : 41 (2) regesztáinál.
„Pósalakiano-Fiscalis portio”
(Bihar m.): Monos Petri

Tartalomgazda