Conscriptio. Fiscusra örök áron átruházott birtok.
Budamér:
Régi kastély, jó anyagból, leírása, ólomkeretes ablakok, padlásán magtár, férőhelye. Pince, férőhelye, értéke. Kastélytól délre új épület, leírása, padlásán magtár, pincék, értéke. Ugyanezen a szérűn istálló 12 lónak, fából, szalmával fedve, romos, jó kocsiszín hozzáépítve, kicsi. Mögötte kert, nagysága ölekben, leginkább, leginkább vadalmával, részben szilvafákkal beültetve veteménynek is. Jövedelmét nem tudni, csak két éve kezdték művelni, első évben 6 forintot jövedelmezett, másodikban huszat remélnek. – Régi kastélynál serfőző jó anyagból, felszerelése, évente főzött sör, erre kiadás: árpa, komló, fa, serfőző díja, konvenciója, idegeneknek adott sör, provizornak adott sör, malátáért fizetés. Másik, régi serfőző, a kádár használja, aki a serfőzőházhoz szükséges javításokat elvégzi. Téglaégető kemence, jövedelme. – Allodium, nagysága, leírása, béres és majoros lakik benne; tejőrző kamra. Tehén és borjúistálló, szalmával fedve, agyagból építve, romos. Csűr fából, zsindellyel fedve, nagysága, értéke. – Allódiális állatok. bikák, ökrök, tehenek, üszők, pulykák, kacsák, ludak, tyúkok. Majorosnő tehenenként vajat ad, tejtermékekért fizet. Szárnyasokért árendát fizet, azonkívül földesúrnak tartozik borjakat nevelni, csirkék, tojáshaszon az övé lesz. – Alsó kocsma az országútnál, égetett téglából épült, nagysága, leírása, értéke, mellette régi szekérszín, semmit sem ér, kocsmáros zabért, szénáért árendát fizet földesúrnak, évente kimért bor (földesúri), sör, pálinka mennyisége, jövedelme egyenként. Felső kocsma, leírása, kocsiszín, jövedelme borból és pálinkából; a sör hasznát a serfőzőnél tünteti fel. – Allódiális szántók 3 nyomásban, nevük, befogadóképességük. Idén elvetett őszi búza, rozs, tavaszi árpa, zab, hajdina, borsó, lencse, köles köblök, hozamuk mindegyiknél háromszoros, hajdináé, borsó, lencséé kétszeres. – Földesúri rétek névvel, szénahozamuk szekerekben, minden szekérre nyolc öl számítható, értéke. – Jobbágyok névvel, fiak. – Telkük nagysága, rétjeik szénahozama, szántóik befogadóképessége. – Állataik: saját és földesúri ökrök, lovak; tehenek, üszők, disznók, méhek. – Zsellérek névvel, köztük libertinusok: kocsmáros, takács, kőműves, szabó, varga, ezek többnyire árendát vagy censust fizetnek. Ezeken kívül serfőző, két kádár, kertész lakik itt, ezek az uradalomhoz számítanak. – Jobbágyok tartoznak heti 3 napot igával dolgozni, vagy helyette egész héten kézimunkát adni, szüretkor kettesével egy szekeret adni, akkor földesúr tartja őket, szekér helyett fizethetnek is. Mindnyájan két stuka lent fonnak földesúrnak, vagy fizetnek helyette. Tyúkokat adnak, vagy fizetnek, ezenkívül mindenki egy köblös zsákot. Ha szántásban, kaszálásban, vetésben és más gazdasági munkában nem dolgoznák ki az évi robotnapjaikat, censust fizetnek. – Tizedet csak terményekből adnak, állatokból nem, búzából, tavasziból, rozsból, árpából, zabból befolyt köblök. – Nagy tölgyes erdők, több társbirtokos használja, elpusztított, makkéréskor hizlalható disznók, jövedelmük, ennek harmada földesúré, átlag hat évenként terem makk. – A föld terméketlen, gyakori trágyázásra szorul. – Szomszédos falvai. – Társbirtokosok neve.
Bogdány:
Jobbágyok kötelessége ugyanaz mint Budamérban, kivéve, hogy censust évente kétszer fizetnek. – Tölgyes erdőcske, sem terem makkot, tüzifára sem elég a lakosoknak. – Birtoktörténeti adatok. – Allódium fából, szalmával fedve, leírása, borjú és tehénistálló, csűrrel együtt értéke. Csűr nagysága, szérű kerített. – Allódiális szántók 3 nyomásban, befogadóképességük. – Földesúri rétek, szénahozamuk. – Malomépület fából, jó szalmatetővel, 1 kerékre, leírása, molnár által fizetett árenda.
Várgony:
Erdő nincsen, csak cserjés, a lakosok tüzifájára.
Terebő:
Jobbágyok censust fizetnek egyenként. Két tyúkot adnak telkenként, vagy megváltják. Zsákot adnak. Tartoznak földesúr részére meszet égetni. Fonásért fizetnek. Szüreti kötelezettségükért fizetnek. Telkenként 500 karót adnak. Budaméri serfőzőhöz tartoznak tüzifát szállítani. – Elég nagy erdő, 10 évenként terem makk, hizlalható disznók. – Szántók mint egyebütt terméketlenek, trágyázásra szorulnak.
Kőszegh:
Elhagyott telkek is, névvel. Malom fából, jó állapotban, zsindellyel fedve, egy köves, leírása. – Tölgy és bükkerdő, elég nagy, részben elpusztítva, ritkán terem makk, hízllaható disznók.
Oroszpeklin:
Elég nagy tölgy- és bükkerdők, részben elpusztítva, nehezen megfiatalítható, hizlalható disznók.
Zsognye:
Elhagyott telkeket zsellérek használják tizedért. – Nagy tölgyes erdők, társbirtokos jórészt elpusztította, makk ritkán terem, hizlalható disznók. Másutt növendékerdő. Más erdők, nem makkosok. – Társbirtokos telkei.
Erdőcske:
Elég nagy bükkerdők, részben elpusztítva, csak tíz évenként érik, hizlalható disznók.
Mérk:
Tölgyerdőcske, majdnem teljesen kipusztult, megoszlása. – Ha a földesúri jobbágyok engedik a jezsuiták jobbágyait szántani, kevés területük marad a legeltetésre.
Mád:
Szabad kúria, leírása, annyira romos, hogy bármely órában beomolhat, semmit sem ér. – Kocsmája után zsidó bérlő fizet árendát, összege; mészárszék árendájának összege. – Egy szőlő tartozik a kúriához.
Végén az alkalmazottak: provizor, serfőző, kárád, kádársegéd, kertész, darabontok, erdőőrök, fűtő, majoros, béres, vincellér neve, bérük. Pénzt, búzát, rozsot, főzelékfélét, zabot, tehénhúst, sót, sajtot, vajat, disznót, bort sört, szénát kanak; majorosnak, béresnek vetése isvan (rozs és zab), ezek hajdinát is kapnak.
Gr. Balassa Pál birtokai.
(Sáros m.): Budamér – Bogdány – Várgony – Terebő – Kőszegh – Orosz Peklin – Zsegne – Erdőcske – Ábrány – Mérk – Magyar Puszta Mező – Mád