Egykorú kamarai fogalmazvány.

Aestimatio. Kamarai becslés Sóvár kamarabirtokról, az 1702. február 24-én felvett kamarai conscriptio alapján, s legfeljebb egy-két évvel azt követően, egyébként dátum nélkül.
Sóvár:
Az aestimator az egyes objektumok becsértékét a kamarai számítás szerinti szokásos módon – de a jövedelmeket nemcsak 5, hanem 6%-os kamatbázisról is visszatőkésítve – állapítja meg. A becsértékeket mellőzve, a becsült objektumokról készítem az alábbi tartalmi kivonatot. – Két deserta nemesi udvarház és tartozékaik. Az épületekből már csak két boltíves szoba, a pincék és egy 1701-ben fából újonnan épített kamra használható (a kamra kívülről sárral van tapasztva). – Curialis kert: „cum sufficientibus arboribus fructiferis”, kerítése: sövény. – Curialis káposztáskert, melyben kb. 10 hordó savanyúkáposztára való nyerskáposzta szokott teremni. – Serfőzőház – szintén curialis tartozék – jól megépítve, tágas főzőhelyiséggel, külön malátatárolóval, teljes felszereléssel: „ahenum cupreum et omnia alia requisita pro braxando”. – Továbbá curialis tartozék a pálinkafőző házikó, szintén minden szükséges felszereléssel (a felszerelés nincs részletezve). – Istálló és ól (ökrök és sertések számára) s külön megépített kőpince, mely igen jó és szép építmény. Nyári használatra szolgáló szoba, külön kisházban. – Kocsmaépület, pincével. Beszállókocsma (4 vendégszobás, de 80 számosállatra elegendő istállóval). – A takarmány- és férőhelylehetőségek módot adnának egyébként – az aestimator vélménye szerint – arra, hogy 50 fejőstehenet lehessen ebben a majorságban tartani. – A majorépületeken kívül van a mészárszék, melyet a mészáros évi 36 forintért árendál. – A két curialis fundushoz két nagy, de teljesen elhanyagolt állapotban levő halastó is tartozik. – További gazdasági épületek: egy jól megépített csűr, melybe 1000 kereszt gabona is belefér, de van még hely benne külön arra is, hogy egyszerre nyolc ember csépelhessen is ott. Ezenkívül: erős sövénnyel nagyterületet is kerítettek köréje, amelyen terjedelmes asztagokat lehet rakni. – Allodiális szántóföldek (kapacitásuk köblösben). – Allodiális rétek (hozamuk kocsi szénában). – Egykövű, 2 évvel ezelőtt épült allodiális ill. curialis malom (jövedelme évente 30 köblös vámgabona). – Lakott, egész jobbágysessiók. Deserta jobbágysessiók. (A lakottakat 400 forintjával, a desertákat 200 forintjával aestimálja a becslő.) – Lakott és deserta fél-, negyed- és nyolcadsessiók. Lakott és deserta zsellérsessiók. – Az irtásföldekről: „Praeterea dantur adhuc terra extirpatitiae et superfluae, alias Ortasch dictae, pro Cubulis 2723/4 inseminandis.” – A kender-, ill. lenföldekről: „Alias iterum dantur terrae Konoppisko dictae pro canabe et Lino inseminandae” (területük: 50 3/4 gabonaköblösnyi). – De van 30 gabonaköblösnyi káposztásföld is. (Nem kert, hanem a curialis földekből e célra kihasított darab!) – A jobbágysessiókhoz tartozó réteken a földesúr (értsd: a kamara) a pünkösdi vásárra összesereglő vásározók lovainak legeltetését „sine tamen ullo praeiudicio futurae congregationis foeni” térítés ellenében meg szokta engedni. Ebből minden pünkösdkor 72 Ft jövedelme van. (Felhívom a figyelmet arra: bár jobbágysessiók rét-tartozékai legeltetnek a vásárosok, a jövedelem a földesúr-kamaráé!) – A falut valamikor jó tiloserdők övezték, ahol kiváló minőségű épületfa termett, de a 120 gabonaköblös vetésterületnek megfelelő kiterjedésű erdő egy szálig ki van pusztítva. Az aestimator meg is jegyzi: „Qui locus iterum inhibendus et ad sylvam applicandus.” – A falu határában folyó Szecske folyócskán van egy malomhely, melyen egykor 3 kövű malom állt. (Az aestimator ezt újra megépítendőnek írja.) – Van egy másik, Dalnic nevű folyócska is, „in quo annue pro Salis coctura 2 et 3000 orgiae lignarum dimmitti solebant”. (Az aestimator a fának e vízi úton való szállítását továbbra is megtartandónak mondja.) – Megtartandónak véli az aestimator a falubeli sókutat is, mely régente évi 800 Ft jövedelmet is jelentett, ma azonban csak 30–40 Ft a jövedelme. – Ugyanígy megtartandónak mondja az allodiális állatállományt is. – Ha a falut a sóbányától elválasztanák, igen sok függő és megoldatlan kérdés vetődnék fel. Így pl. a bányalovak tartására csak a falu határában levő rétek szénája a gazdaságos. – Ugyanígy: a sóbányászok kunyhói szintén a falu területén vannak, ha elválasztódnék a falu a bányától, a bányák körzetében újakat kellene számukra építeni. (Ezekből a zárószövegekből az derül ki, hogy a kamara meg akarja tartani kincstári kezelésben a sóbányákat, de szabadulni szeretne a falutól, illetve azt értékesíteni akarja – ezért az aestimatio is! -, a sóbányákat viszont a falutól függetlenül fejleszteni.)
Sóvári kamarabirtok.
(Sáros m.): Soóvar