Eredeti.

Conscriptio
A szepesi káptalan megbízottja a királyi kiküldött által készített összeírás a szepesi prépostság Szepes megyében fekvő ingatlan javairól. Kelt a prépostsági épületben, a fenti napon. A conscriptio abból az alkalomból készült, hogy Zbisko József Károly szepesi prépost meghalt, s mindaddig, míg a király az új prépostot ki nem nevezi, a javak a királyi fiskus rendelkezése alá kerülnek.
Szepesváralja:
A conscriptorok a kétszintes préposti kúria leírásával kezdik munkájukat. – A leírás részletes, alapos, de elsősorban építészettörténeti jelentőségű; gazdasági, ill. mezőgazdazdaság történeti jelentősége részben a kúria alsó traktusában elhelyezett, részben a kúria mellett épült gazdasági létesítményeknek van: Az épület alsó, földszinti traktusában, az emeleti préposti lakrész alatt van a magtár és a hozzá csatolt sáfárház. Utóbbi mellett van a kulcsár szobája és 3 kamra a káposzta és a konyhai használatra szolgáló egyéb termények tárolására. Ezekhez csatlakozik az uradalmi börtön, majd a kapuőrző katona egykori szobája, mely ez idő szerint már a cselédség közös ebédlőhelyisége. Ezután további személyzeti szobák következnek (a szakácsé, a sütőasszonyé, a mosónőé s a cselédlányoké). Ebben a traktusban van a konyha és az éléskamra is. Az egész épület alá van pincézve; a pince boltozatos, jól felfalazott, tágas-téres pince. A prépostsági épület előtt van a tágas udvar, jobb oldalán húzódik a jégverem. E mellett közvetlenül a „hortus fructifer artificialias, sat amplus et in statu bono.” fekszik; ebben a gyümölcsöskertben van két felfalazott pihenőhely is. E pihenőhelyek egyike (mely tehát tömör falakkal övezett és nem lugas) bele van építve a káptalan nagy órája is. Az udvar bal oldalán kapcsolódik a konyhakert; ennek elején épült a kertész lakása, de itt épült fel, s közvetlen összeköttetésben van a kertészlakkal, a hajtató- és üvegház is: „Ex sinistra parte areae est hortus alter, culinaris, in quo datur cubiculum pro hortulano muratum, non fornitum, cum adnero Treib- und Glasshauss aeque murato, in bono statu.” Az udvar végében, a két kert közt, a préposti rezidenciával átellenben van 3 istálló, s a kőfallal épített kocsiszín. E kocsiszín mellett, az év tavaszán kezdtek egy kocsiszínt fából is felépíteni, de ez még nincs egészen készen. Ennek fedele alatt van a kőkávás kút is. Az istállók után, az Almás falu felé eső oldalon van 6 holdnyi allodiális szántóföld; ezt a darab földet a prépostság maga használja ez idő szerint, egy részét len alá szokták felszántani.
Almás:
Ez a falu a prépostsági székhelytől félóra járásnyira esik; az újonnan bevezetett urbarium szerint a falu az I. osztályba van sorolva. A faluban: 5/8 telkes jobbágyok (38 család), 5/16 telkes jobbágyok (15 család), házas zsellérek (21 család), subinquilinusok (3 család). – Szolgáltatásaikról: „Hi omnes praeter urbariales praestatioes in benigno Urbario contentas nonam et decimam in natura praestant.” – A conscriptio ezután rátér az itteni kiterjedt majorság ismertetésére. E rész tartalma: Majorsági lakóépület (fából); 1 lakószoba, 1 konyha, 1 kamra. Hozzá: 3 ól és 5 istálló, szintén fából. Az istállók egyikéhez hozzá van építve egy szoba is a tehén- és borjúpásztor számára. Van itt továbbá egy négyrekeszes csűr, fából épült ez is, teteje: szalmazsup. Az allodiális épületek jó állapotban vannak, legtöbbjüket a nemrégiben elhunyt Zbisko prépost építtette. A majorsághoz közvetlenül csatlakozik egy szilváskert területe: pozsonyi mérőben: „Allodio adjacet prunetum, capacitatis metretarum Posoniensium No 4.” – A majorság területébe be van kebelezve négy curialis fundus is e falu határában. Ezeket a fundusokat részletesen topografizálja a conscriptio. (Itt is, a későbbiekben is: a helynevek, respektive dűlő- és határrész-nevek – szlovák nyelven.) A tartozék-szántóik kapacitását pozsonyi mérőben adja meg a conscriptio. Az első két funduson már csak az egykori udvarházak romjai állanak, a harmadikon az egykori udvarház helyén uradalmi mészárszék és kocsma van, jóllehet már ez az épület is ormos, de legalább a gazdasági épületek használhatók rajta: a pince, a csűrök, az istállók. – A kocsma és a mészárszék bérlője bérli a kurialis földeket is ezen a harmadik funduson; összesen 95 Ft árendát fizet, s beadja minden levágott számosállat nyelvét is az uraságnak. – A negyedik curialis fundusra az uradalmi kovács települt. – A majorsági épületek két szobából, egy kamrából, egy istállóból és egy egyrekeszes csűrből állanak; az épületek mellett van egy – 1 pozsonyi mérő kapacitású – füveskert is. – Régente ezen a funduson állott az uradalmi serfőzőház; ennek helyén most a második, fából, újonnan épült uradalmi kocsma van. – A kovács műhelye azonban már nem kurialis; hanem dominalis fundusra épült. A kovács nem fizet semmit, sem a curilis funduson levő műhelyéért, de a mesterségében felmerülő uradalmi munkákat grautitus laborként el kell végeznie. – A falun kívül volt egy téglaégető-ház is, de ez most szintén romokban hever. – Van továbbá két db., egyenként 2–2 kövű földesúri malom; mindkettő fából épült. A molnárok – azon felül, hogy saját, ácsoló mesterségükben gratuitus labort kötelesek teljesíteni az uradalomnak – a két malomért egyenként fizetnek évi 33 Ft árendát. Továbbá: nem hízlalnak sertést az uraság számára, hanem ehelyett 20–20 Ft megváltást fizetnek. Van egy kis halastavacska is, mely inkább csak haltartó medence, összesen 16 négyszögöl terjedelmű allodiális rétek (hozamuk – külön a széna és külön a sarjú – kocsi szénában). Egy holdas uradalmi káposztáskert. Ezután dűlő-, ill. határrésznevek, s ahol ilyen van, magának a földdarabnak szlovák neve szerint sorra veszi a conscriptio a falu határában levő, összesen többszáz pozsonyi mérő kapacitású allodiális szántóföldeket, igen sok darabban, s pótlólag még felvesz néhány kis darabka allodiális rétet is. – A szántókat a 3 nyomás szerint is csoportosítja. Az allodiális tölgy-, fenyő- és vegyes erdőket azonban csak éppen megemlíti. (Az összeírás a fenti szempontok szerint veszi sorra a többi, oldalt jegyzett települést is. Az alábbiakban csak azokat a falvakat veszem fel tételesen, ahol módszerbeli eltérés, vagy kiemelendő adat van.)
Lucska:
Fából épült, egykövű földesúri malom. Időnként azonban vízhiányal küzd. A molnár, az ácsmeterségbeli gratuitus laboron felül, évi 12 Ft 50 den. árendát is fizet.
Pavlján:
Az uradalmi káposztáskertet évi 5 Ft árendáért bérlik a subditusok.
Létánfalva:
Minthogy ebben a faluban nincs uradalmi kocsmaépület, a földesúr a kocsmáltatás jogát árendába adja a subditusoknak. Ebben az évben ezen a címen 20 Ft folyt be az uradalmi pénztárba. A földesúri malomért – mely közös a szepesi káptalannal – a molnár évi 58 magyar forintot és 33 1/2 dénárt fizet árendaképpen – mint fele bérösszeget – a prépostság uradalmi pénztárába. Köteles ezenfelül a prépostság gabonáját ingyen őrölni. Ugyancsak a szepesi káptalannal közös a fűrészmalom is. Molnárja árendát ugyan nem fizet a prépostságnak, de köteles évente az uradalom által odaszállított rönkökből 300 szál deszkát díjtalanul metszeni. Az uradalmi kovács évi 4 Ft. a mészáros évi 5 Ft árendát fizet.
A conscriptorok végül rövid jegyzékbe foglalják a préposti tized megváltása címén az uradalmi pénztárba befolyó összegeket.
A szepesi prépostság javai.
(Szepes m.): Szepesváralja – Almás – Lucska – Paulyán (= Pavlján) – Felső Ripa (= Földesúr Répás) – Olsavicza – Letanfalva