Egykorú másolatok. Azonos téma, 3 változatban.

Aestimatio. A szepesi kamarai számvevőség által készített becslés – ugyanezen évbeli előzetes összeírás adatai alapján – a Kassa városához tartozó, annak birtokában levő Aranyidka possessióról. Kelt Kassán, a Szepesi Kamara számvevőségén, a fenti napon.
Aranyidka:
Nb! Az aestimatio három változathoz készült: a) „juxta antiquam Methodum”. Ugyanannak a vagyonállagnak e régi módszer szerinti becsértéke összesen 7884 Ft 32 3/6 dénárt tesz ki. b) „juxta praescriptam methodum” ezt a módszert 19348 Ft 85 1/3 den-os végeredményt ad; végül: c) „juxta praescriptam methodum novam”; ez viszont 10704 forintos végeredményt ad. Az alapvető és lényeges eltérés a jövedelem különböző módon történt megállapításából adódik, mert egyébként a szokásos, 5%-os kamatbázison történő visszatőkésítést alkalmazza. Ezt a 3 különböző módszerrel kidolgozott aestimatiot ugyanaz a kamarai tisztviselő készítette, s mindhármat ugyanazon nappal datálja. Az alábbiakban a fenti, harmadik változat szerinti sorrendet megtartva, a becsértékek felsorolását mellőzve, azokat a tételeket ismertetem tartalmilag, melyek mindhárom változatban a becslés azonos objektumai. – Az összeírás szerint a faluban van 22, egyenként 1/4 telkes jobbágy, akiknek ökrük is van, s négy olyan, akinek nincs ökre. Minthogy a falu jó távol van Kassától, a falubeli subditusok a téli robotot évi 140 forinttal szokták megváltani. (Ezt alapul véve, az aestimator a ledolgozandó nyári, 6 havi robotot értékelve, ugyanekkora összeget állít be az aestimatóba. Egyébként a magyar forintokat mindenütt átszámítja rajnai forintokra is!) – Földesúri rétek (hozamuk: kocsi szénában; csak példaként említem, hogy 1 kocsi szénát 2 magyar forintra, átszámítva: 1 rénes Ft és 66 2/3 dénárral vesz számításba). – Báránytizedből eredő jövedelem. (Évente átlag 20 db. bárányt kap ilyen címen a földesúr, darabját 41 2/3 dénárral számolja az aestimator.) – Adnak évente 10 db. zsákot is a falubeliek (darabja: 25 den.). – Karácsonyra és húsvétra adnak 1–1 borjút (á 1 Ft 70 den.) A halszolgáltatást évente 1 rénes Ft 70 dénárral, míg a terménykilencedet évente 60 szál erős deszka szolgáltatásával váltják meg. A méhek, a pázsitdisznók, a pálinkafőző üst s a fűrészmalom után semmit sem szolgáltatnak. (Utóbbit meg is indokolja: azért nem adnak semmit, mert a fűrészmalmot maguk építették maguknak a subditusok, s a rönköket, melyekből a deszkákat metszik, szintén máshonnan szerzik be. – A kamarai tisztviselő Kassa város számadásait átvizsgálva, nem tudott pontos adatokat megállapítani arra vonatkozóan, hogy a városnak, mint földesúrnak mennyi jövedelme származik a makkoltatásból, ezért átalányösszegként évi 100 rénes forintot állít be ilyen címen. – A gabonaőrlő malom jövedelmét sem vehette számításba az aestimator, mert ez a jövedelem egyházi kézbe kerül. – Az allodialis birkaállomány (47 db. fejőbirka) évi sajthozama – 20 font – 940 font. (Fontját 5 dénárjával aestimálja.) A birkaállományhoz tartozik azonban még 13 meddő birka is. A 60 db. birka évi gyapjúhozama (6) á 3 font – összesen 180 font gyapjú. (Fontját 10 dénárjával számolja.) Minden fejősbirka után évi 1 bárányt számít, s a bárányok db.-ját 41 1/3 dénárjával értékeli. (NB! A tized-bárányokat 41 2/3 dénárjával becsülte; valószínűleg az utóbbi elírás.) – Az allodiális erdők jövedelmének megállapításánál 651127 schichtát (szakmányt, napszámot) vesz számításba, mint elméleti összkitermelési munkaszükségletet. De mivel számítása szerint 80 esztendő a fáknál a bárd alá érés időtartama, ezért az egy évre eső kitermelési szakmány ill. napszám 8139 5/8. Ezt szakmányonként 10 krajcárjával számítja, majd az így nyert összeget 5%-os kamatbázison visszatőkésítve, állapítja meg az erdők jövedelmét.
Kassa szabad királyi város birtokai.
(Abaúj m.): Arany Idka possessio