Eredeti.

Conscriptio
Vitézy János királyi sókamarai perceptor által, báró Klobusiczky Ferenc utasítására készített összeírás a nyársardói konfiskált Spleni-javakról. Klobusiczky egyébként II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a konföderált rendek által életrehívott Consilium Oeconomicum elnöke. Kelt ugyanott, a fenti kezdőnappal. Az összeírás zárónapját az összeíró nem jelzi.
Nyársardó:
Kőből épült kastély, illetve nemesi udvarház, tartozékaival. Az erre vonatkozó és a 17. század második felébe visszanyúló birtoklástörténeti adatokkal, melyek azt vezetik le, hogyan került a kastély a Spleniek birtokába. A kastélyt már a Spleni-család kezdte restaurálni, de a konfiskálás időpontjában ez a restaurálási munka még nem fejeződött be. Sőt: 1703-ban, a harcok során rommá lett újból minden jelentősebb épület. Az összeírás a romos állapotban levő lakó- és mellékhelyiségeket is tételesen felsorolja. Az épület egyszintes, zsindelytetős udvarház inkább, semmint kastély. Alá van pincézve. Teljes egészében nem volt konfiskálható, „Turris enim lapidea Supra Portam ruinosa, Fornix item unus, atry medietas et Culinae est Relictae condam Dominae Francisci Sztarai.” Nyomban a kastély mellett van egy „horreum duplciatum, noviter extructum.” Ugyancsak a kastély közvetlen közelében: „Hortus satis amplus, cum Pometo exusto et antiquo, mullius plane usus, sepes absolute nullae, sed per Incolas Nyars Ardenses distractae et combustae.” – A kúriához tartozó kevés allodiális szántóföld dezolált állapotban van; három nyomásra munkálták. A tavaszi nyomásba (így! „pro vernali calcatura”) 8 köblös kenyérgabonát, 20 köblös zabot lehet vetni, míg az őszi nyomásba („In Calcatura Autumnali”) egyrészt 3 köblös rozsot, mésrészt 3 1/2 köblös kétszerest, továbbá 4 1/2 köblös rozsot, valamint 1 1/2 köblös rozsot vetettek. A harmadik nyomásban szintén 3 db. föld van, ezek 3, 8 és 5 köblösök. A deserta sessiók után pedig „In tribus calcaturis habentur terae steriles, cubulorum circiter 22.”
Osztropataka possessióban is van 5 db. szántóföld a deserta sessiók után, összesen csak 7 1/2 köblös kapacitással. – Allodiális ill. curialis rétek a Tarcza folyó mellett. (Hozamuk: kocsi szénában.) – Erdő azonban nem tarotzik a birtokrészhez. – A pusztulás során elhajtottak innen 24 ökröt, de meghagytak valamelyes vetőmagot. (Jóllehet a pusztítás előtt már a fejedelem fiskusa vette volt tulajdonba a birtokrészt.) – Subditusok táblázatos névjegyzéke, az alábbi adatokkal: a) jobbágyok, b) zsellérek és c) „desertae subinquilinorum”. – A c) csoportnál csak egy jegyzéket ad arról, hogy kik voltak név szerint ezek a subinquilinusok, akiknek helye üresen maradt. (Ebből az következik, hogy itt a subinquilinusoknak is lehetett valamelyes – akár sessionalis, akár censualis – földjük!) – Az a) és b) csoportokra vonatkozóan viszont az alábbi adatokat adja meg: 1) a jobbágyoknál a sessio nagyságrendje (1/2 és 3/4 sessiók.); 2) Mindkét csoportnál: fiaik száma, számosállataik (lovaik, ökreik, teheneik, sertéseik) száma, szántóföldjeik kapacitása köblösben. (Sem juhaik, sem méheik, sem rétjeik nincsenek.) – Az összeírás a subditusok szolgáltatásairól az alábbi adatokat közli: A féltelkes jobbágyok hetenként 3 napot kötelesek igával robotolni. Most azonban, miután a faluval együtt szinte mindenük elpusztult, alig teljesítenek valamit is. A zsellérek és házatlan zsellérek gyalogrobotttal szolgálnak „pro Dominorum arbitrio.” Van a faluban egy mészárszék, de ez idő szerint ez is romokban áll. Semmiféle censust nem fizetnek: „Census absolute nullos praestant, nec arendam promittunt, ex quo essent totaliter depauperati.”
Nyars Ardo-i konfiskált Splenei-javak.
(Sáros m.): Nyars Ardo – Osztropataka