Conscriptio 21 old., latin, aláírással hitelesített eredeti. Aestimatio 10 old., latin pecsétekkel és alíárásokkal hitelesített eredeti. Melléklet összesen 9 old.

„Conscriptio” 1770. április 10. Martonvásár és „Aestimatio” Pozsony, 1770. május 12. az Összeírás aláírója: Franciscus Xaver Ferberth Reg. Cam. Dominii Vetero-Budensis Praefectus. A becslés Pozsonyban „per Reg. Officinariam Hung. Aulicam” készült. Conscriptio praedii Martonvásár, inclito comitatui Albensi adiacentis, per illustrissium dominum consiliarium intimum, dominum Antonium Brunschvik de Korompa possessi. Jelzi azonkívül az ezen praediumban lakó jobbágyok vagyoni helyzetét és az ottan található javak állapotát. Név szerint hozza a jobbágyokat, még pedig az egész, fél, negyed és nyolcad-telkeseket és a pusztákat. Azután a házzal bíró zselléreket, majd a ház nélkülieket. – A jobbágyok vagyonát illetőleg jelzi, hány igás ökrük van, hány hámos lovuk, hány fejős tehenük, a nyájbeli állatok számát, a ménesbeli lovakat, a fejős juhokat és kecskéket, a vemhes disznókat, a méh-kasok számát a szántókat, hány pozsonyi mérőre alkalmasak, a réteket, hány szekér szénát hoznak, a szőlőket, hány kapásra megfelelőek és hogy mennyi az évi adójuk. – A jobbágyok száma 42. – Martonvásár praediumot már 1762-ben kezdték benépesíteni és egyötöd részében már odatelepítettek colonos orthodoxae fidei ac religionis addictos, akiknek a részére az urbáriumban foglalt összes javakat kihasították. – E praediumnak a területe hosszában 1 órányira terjed ki, szélességben 3/4 órányira. Körös-körül el van határolva; határos pedig kelet felől Tárnok birtokkal és Benta praediummal, nyugat felől Barachka, Szent Ivány és Káloz praediumokkal, meg Szent Péter birtokkal; észak felől Káloz praedium egy részével és Tordass birtokkal, dél felől pedig Szent László és Szent Miklós praediumokkal. – Van a praediumom egy uradalmi ház, mely már azelőtt is létezett, amikor a boldogult Benitzky Sándor birtokolta, nyers anyagokból felépítve, cseréppel fedve, hosszában 69 ölnyi, szélességben 4 ölnyi; van benne 6 szoba, 3 konyha, 1 szilárd pince és 1 kamra. Van ott azonkívül 4 istálló és egy szekérszín. Ezt a házat az uradalmi gondnok lakja, amely mellett van a kápolna és a sekrestye, hasonlóképpen nyers anyagból építve, cseréppel fedve. Szomszédos vele a zöldséges kert. Van ott egy másik uradalmi ház is, az előbbihez hasonló anyagból építve, náddal fedve, melynek hosszúsága 16 és fél öl, szélessége 4 öl. Van benne 2 szoba, 1 konyha, 4 kamara, amelyet már az új birtokos emelt; az uradalmi ökörpásztorok lakják. Van azonkívül egy uradalmi ház, nyers anyagból újonnan felépítve, náddal fedve; hossza 7 ölnyi, szélessége 2 és fél ölnyi, melyben van 1 szoba, 1 konyha, egy kamara; ezt a helység sebésze lakja évi 6 frt bérért. Végül van egy uradalmi ház, újonnan építve, náddal fedve; hossza 11 öl, szélessége 3 és fél öl. Ez áll 2 szobából, két konyhából és ugyanannyi kamarából, a mészárszéken és a műhelyen kívül, amelyet a lakatosmester és más építőmesterek lakják. Van ott egy uradalmi csűr a magtárral együtt, fából felépítve és zsindellyel fedve. Ez is újonnan épült, hossza 13 és fél öl, szélessége 8 öl. Ugyancsak van ott 4 gabona raktár, fából építve, náddal fedve; hossza 11 öl, szélessége 4 és fél öl. Van egy cséplő hely is, fából felépítve, nád tető alatt. A majoros-ház, fából felépítve, agyaggal bevonva, náddal fedve, két szobából és egy konyhából áll, közel van az összeomláshoz. Ennek a közelében van az istálló a szarvasmarhák részére, fából felépítve nyers anyagokból felemelve, náddal fedve, hossza 28, szélessége 6 és fél ölnyi. – Van egy vízi-malom, kemény fából, nem sokkal ezelőtt épült, hossza 11 ölnyi és 4 lábnyi, szélessége 4 ölnyi; van benne egy szoba, egy koyha, és 1 kamra, amelynek a padlózatát az uradalom gabona tárolására szokta felhaszni. Ehhez a malomhoz tartozik egy kis istálló, földből felépítve és náddal fedve, a molnár használatára átengedve. Van egy úgynevezett kásatörő malom is, nád-tetővel és nád-falakkal. Juhakla kettő van, nyers anyagból újonnan felépítve; ezek egyikében van 2 szoba, 1 konyha, egy kamara; hozzátartozik egy erős pince, istálló juhok részére, melynek hossza 12 és fél öl, szélessége 3 öl. A másik ehhez teljesen hasonló. – Van két uradalmi vendéglő: az egyik régebbi, mely azelőtt is fennállt, nyers anyagból felépítve, nádtetővel, három szobával, konyhával, kamarával két pincével: egy régivel és egy újjal; hossza 3 és fél ölnyi, szélessége 2 ölnyi, és egy istállóval; amelyben a pék és a falu jegyzője laknak, mindegyikük 6–6 forint bért fizetve. fl. 12. A másik vendéglő nyers anyagból újonnan felépítve, mely 7 szobából konyhából, pincéből, 2 istállóból és 1 szekérszínből áll. Hossza 38 ölnyi, szélessége pedig 4 ölnyi. – Van egy téglaégető hely oly nagyságban, hog abban egyszerre 25000 téglát lehet égetni, de jövedelmet nem lehetett belőle kimutatni, mert az uradalom azt eddig csak a saját szükségletére használta; megszünvén az ottani építkezés, a téglaégetés is abba maradt. Ehhez csatlakozik egy raktárhelyiség a nyers téglák elhelyezésére; ennek hossza 16 ölnyi, szélessége három ölnyi. Van ugyanazon praediumban egy kőkút, melyet az új uraság emelt az állatok itatására. Vannak végre e praediumban vermek is a gabona elhelyezésére, számszerint 36, amelyek mindegyikének a kiásására az uradalom 1–1 forintot költött, egészében 54 forintot. – Van az uradalomnak e praedium területén több szántóföldje, három calcaturára felosztva, amelyekbe (a harmadik részt mindig pihentetve) el lehet vetni mindegyik calcaturába úgy az ősziekből, mint a tavasziakból 172 pozsonyi mérőt, amelyekből középszerű évben a kövekező termést lehet várni. Az őszi vetésnél a kevert búzából elvetett 172 pozsonyi mérőből szalmában teremni szokott az itt szokásos 26 kévével számítva: 535 és fél kereszt, akkor mindegyik keresztre két pozsonyi mérőt kell számítani, gabona-szemben ad 1071 pozsonyi mérőt; abból levonva a cséplésért stb. járó 150 mérőt, marad 921 pozsonyi mérő, mérőjét az itteni ár szerint 80 dénárjával számítva a hozadék fl. 736.80. – A tavasziak vetésénél elvetni szokott 130 pozsonyi mérő árpából rendes évben, 26 kévével számítva egy-egy keresztet, a termett keresztek száma 264. amikor mindegyik kereszt 2–2 pozsonyi mérőnek számít, így adódnék 528 pozsonyi mérőt. Ebből a munkálatokra leszámítva 15 százalék, marad 453 pozsonyi mérő, mérőjét az ottani árak szerint 50 dénárjával számítva, a hozadék fl. 226.50. A zabból elvetett 70 pozsonyi mérőből szalmában szokott teremni 123 kereszt, melyek mindegyike magban ad 2 és fél pozsonyi mérőt, ami együttesen kitesz 307 és fél pozsonyi mérőt, levonva itt is a 15 százaléknyi cséplés díját, marad 262 és fél pozsonyi mérő, 35 dénárjával számítva, a hozadék fl. 9.87. A kukoricából bejelentettek 15 pozsonyi mérőt, mérőjét 50 dénárjával számítva, a hozadék fl. 7. – A majorságbeli rétekből közönséges évben be szokott folyni kb. 84 szekér széna; ezeket 28 ölre átszámítva, amikor mindegyik öl három szekeret foglal magában, egy-egy öl 14 forintjával számítva, a hozadék fl. 392. A sarjúból terem 6 öl, mindegyik ölet 7 forintjával számítva, a hozadék fl. 42. Úgy a földmunkát, mint a kaszálást bérmunkásokkal végeztették, mert a jobbágyokat az építkezésnél használták fel. A juhaklokban az uradalom 1000 juhot őriz, amelyek mindegyikéből „titulo arendae” címén fizetnek 1–1 forintot, összesen tehát fl. 1000. Ebből le kell számítani azokat, amiket az uradalom a juhászoknak ad, név szerint. – A szénából 6 és 2/3 ölet, mindegyik ölet 4 forintjával számítva, az összeg fl. 93.33. A szalmából 48 ölet, á 2 forintjával, az összeg fl. 96. A rétekből hatot, mindegyiket 3 forintjával számítva fl. 18. – A bárányokból ötöt, amelyek után az uraságnak járó kilenced kitesz fl. 13. – Az egész összeg fl. 220.33 fl. 779.66. – Ezt levonva az ezer forintból, marad haszonként fl. 779.66. – Van azonkívül az uraságnak e praediumban egy ménese, mely három ménlóval együtt 33 darabból áll, melynek 1765-ik évi bevétele, amikor a létszám 123 volt, fl. 581 den. 34, de tekintetbevéve az azóta beállt létszámcsökkentést, ez inkább kárára, mint hasznára volt az uradalomnak. – Ugyanez vonatkozik az uradalom szarvasmarha állományára is. Ennek létszáma vegyesen 178 darabból állt; a szaporodás folytán évenként 20 darabot Korompára szoktak küldeni. A sok kiadás miatt nem sok hasznot látott belőlük az uradalom. Viszont, ha az ezeknek szükséges legelőket bérbe adják, a haszon fl. 300. – A malmok jövedelmét csak az uradalom élvezi, leszámítva a negyedet, amelyet a molnár kapja fáradozása fejében. – Ez az urasági jövedelem így oszlik meg: A búzából 40 pozsonyi mérő, mérőjét 1 forintjával számítva fl. 40. A kevert búzából 80 pozsonyi mérő, á 80 dénárjával fl. 64. Az árpából 20 pozsonyi mérő, á 50 dénárjával fl. 10. A kukoricából 6 mérő, á 50 dénárjával fl. 3. Azonkívül az együttőrlésből befolyik évenként fl. 18. Az összeg együttvéve: fl. 135. – Kárára van viszont a malomnak, hogy a szárazság miatt gyakran egész nyáron át tétlenül kell állnia. – A praedium egy darabját 100 marha legeltetésére adták bérbe, ahol az uraság marhánként 1–1 forintot kap fl. 100. – A másik rész a juhászoknak van fenntartva széna céljára fl. 200. A harmadik rész viszont, amely az uradalmi emberek szántóit foglalja magában és ezeken kívül 445. földet foglal magában, hosszában 210 ölnyi, szélességében 18 ölnyi. Ezt részben a helybeli jobbágyoknak, részben idegeneknek szokták használni, akik a kilenced fizetésen kívül mindegyik föld után 1–1 forintot fizetnek, fl. 445. Kilenced címén pedig kap az uradalom e földek után: a kevert gabonából, levonva a cséplés összegét 392 pozsonyi mérőt, mérőjét 80 dénárjával számítva fl. 313.60 Az árpából 110 pozsonyi mérőt, 50 dénárjával számítva fl. 5 A zabból 11 pozsonyi mérőt, 35 dénárjával számítva fl. 38.85. A mészárszék bére hoz fl. 20. A borkimérő bére fl. 300. – Az évi jövedelem: Egy bérlő fizet fl. 6. Az úrbéri szabályzat szerint mindegyik jobbágy fizet 1–1 forintot, 35-en lévén, az összeg fl. 35. – Igás robot a 18 egész telek után, mindegyik telekre 52 napot számítva (kétfogatú igával) kitesz 936 napot, vagy kézi munkára á számítva 1872 napot. Kézi munkát a hat, házzal nem rendelkező zsellér, egyre-egyre 12 napot számítva, a napok száma 72. Ezt hozzáadva az előbbihez, a munkáltató napok száma 1944. – A konyhát illető jövedelmek a következők: Az olvasztott tehénvajból minden egész telek után 1 icce, tehát a 18 telek után ugyanannyi icce, iccéjét 30 dénárjával számítva, az összeg fl. 5.40. A kappanokból 18 pár, 30 dénárjával számítva fl. 5.40. A csirkékből ugyanannyi pár, 1–1 pár 20 dénárjával számítva fl. 3.60. A tojásokból 216, 12-t 5 dénárjával számítva fl. 0.90. A borjúból egyre-egyre eső rész fl. 0.90. – Az ősziekből eddig semmiféle kilencedet nem fizettek, mert szántóik csak 1769-ben lettek kiosztva. A tavasziakból ellenben kilenced címén a következők folytak be: Az árpából, levonva a préselést, 124 pozsonyi mérő, mérőjét 50 dénárjával számítva fl. 62. A zabból 22 pozsonyi mérő, mérőjét 35 dénárjával számítva fl. 7.70. A kukoricából 27 pozsonyi mérő, 50 dénárjával számítva fl. 13.50. A kenderből 100 font, 5 dénárjával számítva fl. 5. – A halászatból a malom melletti tóból fl. 150. Ez az utóbbi évek szárazsága miatt leapadt. A nevezetes tóban nádat vágtak, összesen 600 kévét, kévéjét 1 krajcárjával számítva fl. 10. Mártonvásár praedium egész jövedelme fl. 4507.19.
Ugyanazon jelzet alatt, de külön Pozsonyban 1770. május 12-én kelt irat: Aestimatio praedii Martonvásár, inclito comtiatui Albensi adiacentis, antehac ex benigna collatione regia per Alexandrum condam Beniczky in semine deficientem, nunc vero per spectabilem dominum Antonium Brunszvik de Korompa, consiliarium possessi.
Ebben a praediumban van 35 jobbágy, akik 18 egész telket foglalnak el, az új urbarialis rendelkezés szerint beosztva. Mindegyikük fizet 1–1 forintot, összesen fl. 35. Egy sessio bérbe van adva, a bérösszge fl. 6. A robott munka, mind az igás, mind a kézi munkánál majdnem ugyanúgy ismételve, mint a conscriptionál. A konyhára szóló jövedelem így oszlik meg: A tehénvajból 18 icce, minden egész telek után 1 iccét számítva és minden iccét 30 dénárra értékelve az összeg fl. 5.40. A 18 pár kappan után á 30 dénár fl. 5.40. A 18 pár csirke után á 20 dénár fl. 3. A 216 tojás után, 12-t 5 dénárjával számítva fl. 0.90. A borjú után járó illeték fl. 0.90. Az egész összeg fl. 16.20. – Az ősziek után járó kilencedről, mint a conscriptionál. A tavasziak után járó kilencedek hozadéka: Az árpából 124 pozsonyi mérő (leszámítva a cséplést) mindegyik mérőt 50 dénárjával számítva, a hozadék fl. 62. A zabból 22 pozsonyi mérő, mérőjét 35 dénárjával számítva fl. 7.70. A kukoricából 27 mérő, 50 dénárjával számítva fl. 13.50. A kendermagból 100 font. á 5 dénár fl. 5. Összesen fl. 88.20. – A sebész egy uradalmi zsellér lakást lakva fizet fl. 6. Éppígy a helység jegyzője és pékje egy-egy lakásért 6 frt fiz. fl. 12. – A téglaégető jövedelmezőségéről a beszámoló épp olyan, mint a conscriptionál. – E praedium területén vannak az uradalomnak majorsági földjei, 3 calcaturára felosztva, amelyekbe 172 pozsonyi mérőt szoktak bevetni, amelyeknek hozadéka 533 1/2 kereszt, mindegyik keresztre 2 pozsonyi mérőt számítva, ez összesen 1071 pozsonyi mérő magban, leszámítva a 15% munkabért, marad 921 pozsonyi mérő, mérőjét 80 dénárjával számítva az összeg fl. 726.81. Így az árpából 130 pozsonyi mérőt szoktak elvetni. Ezek hozadéka 264 kereszt, mindegyik keresztre 2 pozsonyi mérőt számítva, ez megfelel 528 pozsonyi mérőnek; ebből levonva a cséplés összegét, marad 453 mérő, 50 dénárjával számítva fl. 226.50. A zabból elvetettek 70 pozsonyi mérőt, a hozadék 123 kereszt, mindegyikre 2 és fél pozsonyi mérőt számítva, ez kitesz 307 és fél pozsonyi mérőt; leszámítva a cséplés díját, marad 2621/2 mérő, ezt 35 dénárjával számítva fl. 91.87. A 15 mérő kukoricából, 50 dénárjával számítva fl. 7.50. Az egész bevétel fl. 325.87. – A majorsági rétekből 84 szekér széna gyűl össze, azt átszámolva 28 ölre és mindegyik ölre 3 szekeret számítva és azok mindegyikét 3 forintjával véve fl. 392. A sarju 6 ölet ad, ölét 7 forintjával számítva fl. .42. A többi, mint a conscriptionál. Summa proventus fl. 4507.19. – Expensae annuales: A bemutatott táblázaton kimutatás szerint az alant felsoroltak fizetése és járandósága, ahova beleszámítanak a plébános, a házgondnok, a hajdú, a 3 kocsis, a 4 ökörpásztor, a két lovászmester, a házi szolga, a kovács, a két borjúpásztor, a disznópásztor, a ménespásztor és a két erdész meg a méhész, akiknek az összjárandósága ilyen: készpénzben kapnak 303 forintot fl. 303, a tiszta búzából 34 mérőt, mérőjét forintjával számítva fl. 34, a kevert búzából 267 mérőt, mérőjét 80 d-ral számítva fl. 213.60, az árpából 4 mérőt, á 50 dénár fl. 2., a zabból 15 mérőt, á 35 dénár fl. 5.25, a zöldségfélékből 16 mérőt, á 2 frt fl. 32, 1506 font húst, á 5 dénár fl. 75.30, 144 font szalonnát á 13 dénár fl. 18.72, 2 czobolyt á 8 frt fl. 16. 1 sertést fl. 4., 56 icce vajat, á 30 dénár fl. 16.81, 530 font sót á 3 dénár fl. 15.90, 120 font sajtot á 5 dénár fl. 6, 2 icce olajat á 15 dénár fl. 0.30, 4 öl szénát á 14 frt. fl. 56, 4 urna bort á 2 frt fl. 8, 2 bundát á 5 frt fl. 10, 3 pár csizmát á 2 frt 6 xr. fl. 6.18, 3 pár lábbelit á 40 dénár fl. 1.20, 2 ökörbőrt, á 5 frt fl. 10. Az évi kiadások összege fl. 834.25.
1. sz. melléklet: 2 rubrikás vonalazott oldal, magyar feliratokkal, hitelesítés nékül. Ugyanazon jelzet alatt, de külön lapon Anni 1769. Márton Vásáriensium conventionatorum tabella: (magyarul) 1: Tiszttartó, hajdú, konyha kocsis, kocsis vagy lovász, első béres, második béres, harmadik béres, negyedik béres, kovács, szolgáló, lovász, lakatos – 2: gulyás, csikós, csősz, molnár, plébános uram, mártonvásári két birkás, vendégfogadós, mészáros, juhász, méhész. – Jelezve mindegyiknél a járandóság: 1: Őszi vetés, tavaszi vetés, árpa, zab, kevert búza, tiszta búza, élés, vaj, só font, szalonna font, túró font, tehén hús font, öreg sertés, süldő, olaj icce – 2: széna boglya, számtóföld, rét, bor akó, bocskor pár, tehén bőr, csizma pár, való fizetés készpénzben.
2. sz. melléklet. 2 old. latin nyelvű 1771. április 30-án kelt hiteles másolat.
Ugyanazon jelzet alatt, de külön papíroson: 1770. május 23-i dátummal: Summarium extractus proventuum praedii respective possessionis Marton vásár, comitatui Albensis adjacentis. Összefoglalás az eddig jelzett conscriptio és aestimatio alaján. Majorsági bevételek: a szénából, juhokból, a halászatból, a malomból, a legelőkből, a földek holdjaiból, a mészárszék bérbeadásából, a vendéglő bérbeadásából, a jobbágyok adójából, a konyhai járandóságokból.
3. sz. melléklet.
5. old., német nyelvű eredeti, latin nyelvű hitelesítéssel.
Német nyelven Schätzung cím alatt 1770. április 6-i dátummal a mesteremberek értékelése, hogy az egyes a tulajdonos által megjavíttatott vagy egészen újjáépített épületrészek az ő szakmájukat illetőleg mibe kerültek, ill. mennyit érnek a jelen állapotukban. A becslést helyben Martonvásáron két budai mester, egy kőműves- és egy ácsmester végezte, mindkettő pecsétjével és aláírásával látta el, továbbá Fejér megye két kiküldöttje szintén pecséttel és aláírással hitelesítette.
Brunszvik Antal „de Korompa” királyi tanácsos tulajdona.
(Fejér m.): Martonvásár praedium