Eredeti latin és magyar, 3 oldal.

"Urbarium" Eszterházy Miklós nádor 1643. október 21-én átírja az oppidum és a földesúr közötti 1635. évi úrbéres egyezséget, amely az oppidum úrbéres kötelezettségeit tartalmazza. – Birtoktörténeti adatok.
Loós:
Jobbágyok heti 5 (!) napot tartoznak gyalog, igával egy napot dolgozni, félhelyes heti 1 napot gyalog, igával szintén egyet, de mással összefogva; takarás és hordás idején egész helyes mindennap, félhelyes heti 3 nap tartozik igával hordani. Zsellér egész éven át 1 napot tartozik hetenként szolgálni, Szt. Ivántól Mihályig levélhordással tartoznak, ahová küldik, ha levéllel elküldi földesúr, azon a héten nem tartozik robottal. – Trágyázni tartoznak a földeket és vetni. Bécsbe az egész város 2 szekeret ad fuvarba földesúrnak, aki már leszolgálta a heti robotot és elküldik, menjen el, de a következő héten szabad legyen. Ha a földesúr egy héten nem adhatna dolgot a jobbágyoknak, később megkövetelheti. Karácsony fájával minden jobbágy tartozik egy szekérrel. Malom szolgálat ezután megszűnik, nem tartoznak a malomba szerjárással. – Aratáskor, ha szükséges az egész helség, cselédestől együtt a földesúrnak tartozik egy napot aratni, élelmet a földesúr ad. Ha idegenek vagy helybeli jobbágyok a cséplést fel nem fogadnák, zsellérek tartoznak csépelni, 1–1 asztagot, régi szokás szerint. Egész telkesek tartoznak mind őszre, mind tavaszra 1–1 holdat megszántani, bevetni és boronálni; félhelyesek ketten fognak össze, ahol a földesúr parancsolja. – A földesúr nem vesz a jobbágyföldek után kilencedet, csak dézsmát, régi szokás szerint. Az ország törvényei szerint napkeletkor tartoznak befogni, délben egy órai etetés, este napnyugtáig dolgoznak; ugyanígy gyalogrobotnál is. – Szőlőkből régi szokás szerint hegyvámot adnak, tizedet pénzben. Szőlőhegyből ebédre és vacsorára való gyümölcsöt hegymester vigyen be földesúr asztalára; ha pedig földesúr szolgája menne be a szőlőbe, fogassák meg, adják a földesúr kezébe és a földesúr tartozik mindjárt megbüntetni. Borfoglalás régi szokás szerint, földesúr tartozik az árát megfizetni, azon az áron, ahogyan máshol megvehetné. Ha földesúr valakitől elmenetelkor törvénytelenül elvett volna valamit, és ez a szolgabíró előtt beigazolódik, tartozzék visszaadni. Ha a foglalás után maradna még jobbágyoknak boruk, és idegen meg akarná venni, de földesúrnak is szüksége van rá, neki tartoznak adni, de azon az áron, melyért más is venné. Bor árulása Szt. Mihálytól karácsonyig, kivéve a vasárnapokat, kocsmapénz előbbi szokás szerint. – Adóban egész helyes két pénzt, 3 tyúkot, két kappant, egy kenyeret és 5 tojást ad, féltelkes felét, zsellér semmit. Ha egy jobbágy meghal, eddigi szokás szerint 400 becs fizetendő földesúrnak. Olyan szántó, melynek legeltetéséből semmi kár nem származik, földesúr saját jószága pünkösdig legelhet, de szolgáié nem. – Ha a földesúrnak házi és egyéb szolgái a városban jobbágyokhoz szállnak, ezek sem abrakkal sem étellel nem tartoznak nekik, de ha olyan idegen vendégek érkeznek a kastélyba, akik ott nem férnek el, akkor tartoznak szállással, éléssel és abrakkal, minél mértékletesebben, mert ezek egyéb ellátást a kastélyból kapnak. Földesúrnak maga vagy atyafia esküvőjére, keresztelőjére jobbágyok illendő éléssel és zabbal tartoznak, de pénzzel nem. – Ha a város valamelyik punctum ellen vétene, és azt nem teljesíti, földesúr toties quoties 12 forintot vehessen meg. Ha a földesúr nem teljesítené jobbágyokkal szembeni kötelezettségét, és ez a vármegye előtt beigazolódik, az a jobbágy más földesúr szárnya alá mehet.
Viczy Ádám javai.
(Sopron m.): Loós