HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 089. - No. 002.

Dátum 1564
Jelleg

103 oldal latin nyelvű másolati példány, aláírás nélkül.

Szöveg

„Bona propria Arcis Tokaj…”, amelyet a tokaji vár tartozékairól és részben Németh Ferenc által elfoglalt vagy szerzett javairól készítettek.
Tokaj:
Egésztelkes jobbágyok névvel; egész telken, elhagyott házban német és magyar katonák lakta házak névvel. – Féltelkes jobbágyok, házatlan zsellérek névvel. – Puszta házak, melyekben senki sem lakik. – Egész telkek házak nélkül. Őfelségére szállt ház, jelenlegi lakója. Nemesi kúriák névvel. – A bíró és három hites esküdt neve, akik eskü alatt így vallanak a jövedelmekről: Szent Márton census János vajda idejében 12 forint volt, Serédi Gáspár felemelte 40 forintra. – Némethi Ferenc ismét leszállította 20 forintra. – Rendkívüli taxa állításuk szerint soha sem volt szokásban, kivéve Némethi Ferenc idejében, utolsó évében 75 forintot fizettek. – Hízó disznót állításuk szerint sohasem adtak, Serédi Gáspár idejében megszámlálták a disznókat, mit tízhez el nem értek, ha az éppen sovány volt, azt meghagyva, mástól vettek hízott disznót, amit a lakosok egymás között összeadott pénzzel megvettek, ha csak egyetlen disznó volt, Serédi Gáspár 10 dénárt követelt. Serédi Benedek és Némethi Ferenc leszállították öt dénárra. – Makkoltatni hajtott disznókból tizedet adtak, tízen alul megváltották, megváltási ára. – Ajándékba karácsonyra minden jobbágy egy szekér fát adott, azonkívül tyúkokat, kalácsokat, cipókat, utóbbiakat tisztelet okából adták, nem kötelességből – állításuk szerint. – Ha az úrnak gyereke született, ajándékot adtak, halakat, nyulakat és más hasonlókat. – Malmok nincsenek, Alchs Ferencnek van egy kendertörője, semmit nem ér, a Hernádon őröltetnek. – Gabona-kilencedet és tizedet nem adnak, mert nem vetnek gabonát. – Bor-kilencedet és tizedet a várba adnak, így a püspöknek nem dézsmálnak. – A szőlőben kipréselt fürtökből, mikor kádanként lehozzák, minden kád után egy köböl bort adnak, igazságosnak és törvényesnek tartják ezt a módot. – Serédi Gáspártól Némethi Ferenc haláláig szokás volt, hogy a tisztek nem elégedvén meg egy köböl borral, megkapván azt, a kád fenekét megfúrták, ami kifolyt, maguknak tartották meg. – A régi időkben 2 vagy 3 hordóval terheltettek, egész évben szabadon szállíthatták saját borukat, a Serédiek idejében semmi bort nem hagytuk nekik mérni. Némethi Ferenc szürettől Szent Tamás apostol napjáig megengedte a szabad bormérést, az év többi részében az ő borát mérette. – Mesterséges halastó nincsen, a Tisza és Bodrog közti ártéren maradnak vissza kiöntések után tavak, azt mondják, azelőtt szabadon halászhatták, Serédi Gáspár óta tilalmas. – Allódium nincsen, sem állatok legeltetése a város területén. – Vérontásért 1 forint bírságot fizetnek, ha valakit fő- és jószágvesztésre ítélnek, az úr joga végrehajtani vagy mérsékelni tetszése szerint. – Szolgáltatásaik: hajdan, ahogy mondják, heti egy napot kaszáltak a lakosok, ha több napot kaszáltak, sót kaptak érte, vagy ételt. – A Serédiek és Némethi Ferenc idejében minden szolgálattal kötelesek voltak, parancs szerint, szőleikből is kihajtották őket a várbeli munkákhoz ingyen, saját eszközeikkel, végül már csak heti egy napot dolgozhattak sajátjukban. – A provizor utasítása szerint tartoznak minden megkülönböztetés és kivétel nélkül alkalmazkodni. – Rétek nagy bőségben a Tisza folyása mentén, az úr vagy a prefektus annyit vesz fel a vár szükségére, amennyit jónak lát, a többit a lakosoknak kijelöli. – A várhoz tartozó szőlők névvel, hét, a Mézesmál nevű promontóriumon, egy a hegyoldalon a Hazheli nevű szőlő mellett, mely régóta a várhoz tartozott, jelenleg is. – A Remete nevű hegyen és a Mézesmálon egyéb szőlők névvel, egykori tulajdonosaik, birtoktörténeti adatok, megszerzési módjuk. – A város lakói művelik pénzért, 8 pénzt kapnak naponta. – Tisztázatlan jogú szőlő, melyeknek a provizor nézzen utána. – A 12 éven át volt révbíró (neve) 25 évig a várnak szolgált, vallomása a rév jövedelmeiről, díjszabásáról, szállításárról, só és vasszállításról, állatok díjszabása, borszállítás. Kereskedők, ha hatlovas kocsival mentek, 12 dénárt fizettek, öt ló után tizet, négy vagy két ló után mindig 8 dénárt. – Említi még, hogy néha 200 megterhelt szekér is ment a várba, nem fizettek, de naponta bort, a segítők csigert, nyers húst, kenyeret kaptak. – Némethi Ferenc megszüntette, kenyeret és negyed pint bort kaptak. Az osztozkodást szombatonként végezték, nyolcad rész volt a révészeké, mind pénzből, mind sóból és vasból, hét rész az úré. – A révet az úr költségén tartották karban a révészek, vizsgálja ki a provizor, törvényes szokás-e ez. – A szombati jövedelem a plébánosé, a gyalogosoktól eső jövedelem mindig a révészeké, Némethi Ferenc felét elvette. – A Tiszán közlekedő tutajoktól 40 pénzt kapnak. Almával rakott hajók után 40 pénz mellett egy kőből almát is, amit rögtön a várba visznek, a pénzt felosztják. – Minden csónak után 2 pénzt kapnak; a réven, ha valaki kardot ránt, 12 forintot fizet, ha vért ont, egyik karját veszti. – Papi szőlők felsorolása, részben névvel, helyük, tulajdonosaik. – Négy plébániai szőlő, helyük, kettőt belőlük Serédi Gáspár adományából a keresztúriak birtokolnak. A János vajda által a templom közepén épített Szent Kereszt oltár három szőlővel bír, jelenlegi használójuk, megszerzésük módja.
Keresztúr:
Egész telkes jobbágyok névvel. Két libertinus névvel. Féltelkes jobbágyok névvel. Házatlan zsellérek névvel. Puszta házak névvel, melyekben senki sem lakik. Új házakban lakók névvel. – A kérdőpontokra megkérdezett lakosok a következőképpen vallanak a jövedelmekről: Szent György nap körül sertéseikből dézsmát adnak. Ugyanígy dézsmát adnak nagy makkos erdeikben legeltetett disznaikból. – Kilencedet vetéseikből, gabonából, rozsból, árpából és zabból adnak; bor-kilencedet szüretkor. – Gabona- és bortizedet az egri püspökségnek adnak. – Censust évente egyszer fizetnek, a fizetés napjáról Szent Márton censusnak nevezik. Minden egésztelkes jobbágy egy forintot fizet, féltelkes 50 dénárt. – János vajda idejében évente három hordó bort mértek ki az úr számára, karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor. – Szolgálatok: János vajda idejében egésztelkes jobbágy egy napot aratott, egy napot kaszált szénát, féltelkes jobbágyok gyűjtöttek, az egésztelkesek keresztbe rakták, bár a szántásról nem beszélnek, hihető, hogy szántással is tartoznak. – Karácsonyra – mondják – minden egésztelkes jobbágy egy szekér fát szállított a várba. – A fent felsorolt munkák mellett Serédi Gáspár idejében egész éven át mértek bort, csak egy hordót szállíthattak szabadon. – Szüret idején borukat ingyen elvette, élelmiszereket elvett. Négy ökörből kettőt, hatból hármat elvett, a lőrét elvette, ha a kivetett taxát nem tudták megfizetni, szomszédjait eskette meg, mennyi pénze van, igája, bútora az illetőnek. – Szadán akkora földet szántatott velük, amennyi tetszett. – Serédi Benedek szelídebben csinálta, mikor a lakosok panaszolták, hogy nem elegendők a szőlők megművelésére, borral terhelte meg őket, melyet szüretkor vett vissza, egy hordóért kettőt. A bort megváltotta hat vagy hét forinton. – Ugyancsak szelídebb volt Némethi Ferenc, aki több bort pénzen váltott meg, csöbrönként forintjával, vagy annyi bort követelt, amennyit másoknak el tudtak adni, a művelésért fizetett. – Mihály diák (literatus), aki Serédi Benedek és Némethi Ferenc alatt volt a várban prefektus, kényszerítette őket minden szolgálatra, megszüntetvén az enyhítéseket. – Házakhoz kiosztott szántóföldjeik vannak – mondják -, rétek bőségesek és osztatlanok. – Malom jelenleg nincsen, Serédi Benedek idejében volt hajómalom a Bodrogon a remeték kolostora mellett. – Halastavak névvel, a lakosok vallomása szerint kisebbek, és nem nagyon jövedelmezőek. – Büntetések vérontásért, verésért. – Ajándékot háromszor adnak évente, tehetségük szerint, karácsonyra, húsvétra és pünkösdre. – Egyházi szőlők névvel, helyük, altáristák szőlei névvel, ladányi remeték szőlei, liptósági karthauziaknak két szőlője névvel, ezek a várhoz tartoznak.
Tarcal:
Bíró és polgárok felsorolása, akik az adatokat hit alatt szolgáltatták. – Szent Márton census egész telkenként 1 forint., féltelkenként 50 dénár, zsellérek 25 dénárt fizetnek. – A régi és új bíró szerinti együttes összeg: 95 illetve 99 forint. – Egésztelkes jobbágyok névvel, féltelkes jobbágyok névvel, új házak névvel, zsellérek névvel. – Van még 25 elhagyott ház és 3 puszta telek, egy libertinus névvel. – A várhoz tartozó szőlők név szerinti felsorolása. – Malom nincsen, sem rét vagy alkalmas szántóföld. – Tilalmas halászóhelyek névvel, melyeket a Tisza táplál, azt mondják, vannak más halászóhelyek is, melyek szabadon halászhatók. – A város mellett nincs földművelés, Szadán tartoznak szántani, Szerencs körül, továbbá Keresztúron is tartoznak. – Azt mondják, Némethi idejében nem tartoztak szántással, de volt Keresztúron gazdálkodás. – Altaristák szőlei névvel, megszerzésük, tulajdonuk jogcíme. – A várhoz tartozó Némethi Ferenc által elidegenített szőlők, névvel, jelenlegi birtokosuk, tulajdon jogcíme. – A várhoz ötödöt adnak kilenced és tized helyett, azaz öt hordó bor után egy a váré lett, tíz után kettő, a jövedelem felment kétszáz hordóra, termékeny évben még többre. A volt bíró szerint Ártándi Pál idejében 300 hordóra. – A tizedtől a plébánosnak adnak 4 hordót. – Semmi mást nem fizetnek, sem tizedszedők nem kapnak, heted vagy negyed nincsenek. – Gabonából a kilenced a váré, tized a plébánosé, a báránytizedet is ő kapja. – Serédi Gáspár ideje óta disznókból kétszer dézsmálnak, először a hízókból, másodszor a makkoltatottakból, tízen alul öt dénáron megváltják. Nem régi szokás, ahogy mondják, János vajda idejében nem volt. – Bort egész évben a vár számára mérnek, kivéve, szürettől karácsonyig hétköznapokon, amikor Némethi Ferenc megengedte nekik a kimérést. – A pincékben lévő borok után ászokvámot fizetnek, minden hordó után 3 dénárt, melyet Némethi Ferenc felemelt 6 dénárra. – A fent felsorolt várbeli szőlők után állításuk szerint 60 hordó bor jött be, szerencsés évben több is. – János vajda idejében egy napot kaszáltak a jobbágyok. A zsellérek gyűjtöttek egy napot, a jobbágyok szállították be, később, a Serédiek idejében mindig dolgoztak a parancs szerint. Ugyancsak kezdetben a szőlőket pénzért művelték, azzal a feltétellel, hogy szüretkor bort is kapjanak, azt mondják, minden forinthoz egy csöbör bort kaptak vissza, egy hordó bor 8, egyesek szerint 10 csöbör űrtartalmú. – A dézsmálás rögtön szüretkor, a bíró házánál történt, oda hordta mindenki a bort és kitaposott fürtöket, mikor a kipréselt szőlőt hazavitték, a tizedszedő megfúrta a hordó fenekét, ami kifolyt, az övé lett, egy jó hordó bort kapott fáradtságáért. Az a törvényes szokás, mint Tokajban, hogy minden hordó után egy köböl bort kapott, azt mondják, náluk nem volt. – Szüret után őfelségének, olcsóbban mint másoknak, felajánlották borukat eladásra.
Zombor:
Öt városlakó névvel, akik az adatokat szolgáltatták. – Egésztelkes jobbágyok névvel, féltelkes jobbágyok névvel, egy harmadtelkes jobbágy névvel, új házat épített jobbágyok névvel, zsellérek névvel. – Szent Márton census egésztelkenként 1 forint, féltelkenként 50 dénár. – Más, szokatlan taxát Némethi Ferenc csikart ki tőlük, 100 forintot, az ostrom előtt. – A zsellérek részt vesznek a közösség segítésében, ki 10, ki 16, mások 25 dénárral. – Kilencedet a tokaji várba adnak, tizedet az egri püspöknek. – A kilencedbe bejövő hordó borokat, gabonakévéket nem számítják a tizedbe, mellőzve a kilencedet, a tizedet számítják. – A hordók megfúrása nem szokásos, a préstől adják a nyújtandó tizedet, mikor mindenki bevégezte a szüretet – mondják. – Bormérés karácsonytól egész éven át a földesúré, a Serédiek és Némethi Ferenc óta. – Ugyancsak állítják, hogy Földvár praedium az övék, amelyet Serédi Benedek váltott volna meg egy Frigyes nevű nemestől, és ők a megváltás fejében 25 hordó bort adtak neki 150 forint értékben, Némethi Ferenc elcsatolta tőlük. – Egy napot kaszálnak és hordanak a jobbágyok. Zsellérek gyűjtenek. Serédi Gáspár és Némethi Ferenc óta minden szolgálatra kötelesek. Papi szőlők névvel, helyük, jelenlegi használójuk névvel, megszerzésük módja. – A várhoz tartozó szőlők névvel, egyet a rév és rátkai vám jövedelméből műveltetnek. Egyiknek volt birtokosa. Egy a rátkai promontóriumon fekszik, háromnak csak a nevét tünteti fel. – Két tilalmas halastó. – Makkoltatott disznókból a várba adnak tizedet. A hízókból való tizedet Serédi és Némethi kényszerítették ki, és a tízen aluli 5 dénár váltságot, előttük nem volt szokásban. Büntetések, bírópénz.
Ladány:
Egésztelkes jobbágyok, zsellérek névvel. – Szent Márton censusuk a törvényes, rendkívüli taxa sohasem volt szokásban, eskü alatt vallják, hogy 15 forint censust fizetnek. – Egy ízben terhelte meg őket Némethi Ferenc 20 forintnyi összeggel, mivel valami bort magasabb áron adtak el neki. – Az Óvári nevű szőlőt ingyen művelik. – Juhnyájak mindig voltak a Serédiek idejében. – Kilenceddel a várba, tizeddel Egerbe tartoznak, mind gabonából, mind tavasziból. – Borból, mivel szőleik a tokaji promontóriumon vannak, mind kilenceddel, mind tizeddel, azaz ötöddel a várba tartoznak. – Bormérés a Serédiek ideje óta egész éven át az úré, azelőtt nem ez volt a szokás. – Karácsonyra ajándékként ludakat, tyúkokat, két bárányt adnak. – János vajda idejében egy napot kaszáltak a jobbágyok, a zsellérek gyűjtöttek, amit a jobbágyok hordtak be. – Keresztúrban folytatnak földművelést a mindenhonnan összesereglett jobbágyok, amit fél nap alatt elvégeztek. Most a Serédiek ideje óta Szadára kényszerítik őket szántani, vetni, gyűjteni és hordani, amíg be nem fejezik. – Némethi Ferenc óta minden szolgálattal kénytelenek.
Hernádnémeti:
Bíró és esküdt neve, akik hit alatt az adatokat szolgáltatták. – Egésztelkes jobbágyok névvel, féltelkes jobbágyok névvel, más házánál lakó zsellérek névvel, özvegyek névvel. – Az ősök és a régiek emlékezete szerint mindig Tokajhoz tartozónak állítják a helységet. – Állítják, hogy Wadas és Újfalu helységek is idetartoztak és hogy János vajdának Hernádnémetin allódiuma és jó földművelése volt, melyben az említett két falu is segített, a malomtöltést tartották karban. Serédi Gáspár, aki mind Tokajt, mind Regécet bírta, Regéchez csatolta. – Állítják, hogy János vajda idejében semmi censust nem fizettek, földművelésben szolgáltak a vajdának, két ekével, baromfiak is voltak, ludak, tyúkok, tehenek, ezer juh és majorház. – A Szent Márton censust Serédi Gáspár vezette be, 7 forinttal. Serédi Benedek és Némethi Ferenc 12 forintot követeltek. – Jó szántóföldek, nem túl nagy rét, a várhoz tartoznak. – Igen jó háromkerekű malom, nem tudják évi jövedelmét megmondani, a bíró szerint mintegy 150 köbölnyi liszt lehet, hol 200, sőt néha 300 is. A vár számára őrölnek nagy mennyiségben. – Vám nincsen. Halastavak és halászóhelyek nincsenek. – Szadára szolgálnak Serédi Gáspár ideje óta Tarjánnal, Bezzeggel és Megyaszóval együtt, sőt néha a dobiakat is kihajtják. – A plébánián kívül oltáristák, rektorátus nincsenek. A malom szombati jövedelme az övé, jelenleg is. – Saját vetéseikből nem kilencedet, hanem tizenkettedet adnak a várnak, tizedet a püspöknek. – Bort János vajda idejében a három nagy ünnepre mértek 1–1 hordóval az úr hasznára. A Serédiek ideje óta egész évben tartoznak mérni, ahogy mondják, büdös, rossz szagú , ihatatlan bort. Borszállítást pénzen váltották meg, akinek pénze nem volt, állatait hajtották el. – Némethi Ferenc egész évben méretett bort, nem tagadta meg, hogy ihassanak, sem többet nem kért a kimért hordók kiárulásánál.. – Ajándékot kötelesek adni karácsonyra, minden jobbágy egy tyúkot, két kenyeret. – Szent Györgykor 4 tojást, egy pénz értékű sajtot, vagy pénzt helyette. – Szolgálataik: legfőbb kötelességük a malom őrlését Tokajba szállítani bármikor, onnan az őrletni valót, Serédi Gáspár halála óta Szadán parancs szerint szántanak és vetnek. – A föld terméséből őrlött lisztet és más termést Tokajba szállítják. Kaszálnak, aratnak, gabonát és szénát gyűjtenek, annyi szekérrel, amennyivel követelnek tőlük, más szolgálatra minden módon képtelenek. – Szőlőműveléssel kénytelenek, ha a szőlőművelőkkel történik valami, ezért pénzt kapnak, 10 és 9 dénárt. – Sertéstized követelését Serédi Gáspár kezdte, attól kezdve adnak, jóllehet nincs makkos erdejük.
Szada:
4 egésztelkes jobbágy névvel, két puszta egész telek. – Két féltelkes jobbágy névvel, egy puszta fél telek. – Tokajhoz tartoznak, minden jobbágy egy forintot fizet. – Kihasított, állandó földjei nincsenek a várnak, az úr annyi szántót és rétet foglal el magának, amennyi neki tetszik. – Malom nincsen, sem vám. – Halastavak nincsenek, csak egy kis, a Taktától elszakított rész, neve. Az itt fogott halak harmada a halászoké, a másik rész Munaki Mihályé, a harmadik rész a váré és a ladányi apáté. – Majorsági gazdálkodás nincsen, büntetések mint másutt. – Egyházi beneficiumok nincsenek. – Kilencedet régtől fogva nem adtak, hanem tizenkettedet. Némethi Ferenc óta búzából és zabból kilencedet adnak. – Sertéstized kezdetben nem volt, ugyancsak Némethi Ferenc kényszerítette rá őket. – Rév nincsen. – János vajda idejében egy hordó bort mértek ki, Serédi Gáspár és Némethi Ferenc ideje óta karácsonytól szüretig állandóan az úr számára kocsmálnak. – Ajándékba karácsonyra minden jobbágy egy kappant és valamennyi tojást adott. – János vajda idejében a szolgálat két kepe aratása volt gabonából, minden egész telek után, továbbá egy napi kaszálás, másnap rakták kazlakba. Telkenként egy szekér fát szállítottak. Serédi Gáspár és Némethi Ferenc minden szolgálatra kényszerítették őket. – Szőlőt pénzért művelnek, 6 forintot és egy hordó bort kaptak, hol többet, az idő szükséglete szerint. Officiálisuk volt, de nem lakott állandóan itt, hanem mikor jött, a helység tartotta el.
Bekech:
Négy egésztelkes jobbágy névvel, féltelkes jobbágyok névvel, egy egész és egy fél puszta telek. – Régi censusuk volt, hogy Szent Márton napra egész telkenként egy forintot fizettek. Némethi Ferenc nyomorult voltukra és szegénységükre való tekintettel összesen 8 forintot követelt tőlük. – Rendkívüli taxájuk nincsen. – Elkülönített földesúri szántók nincsenek, amennyi az úrnak tetszik, annyit foglal a maga számára, egy földesúri rét. – Szőlő nincsen, malom nincs. – Halastavak nincsenek, egy halászóhely, neve. – Allódiális gazdálkodást, állattartást nem folytatnak. – Egyházi benefíciumok nincsenek. – Kilencedet nem adnak, hanem búzából, árpából, zabból tizenkettedet, főzelékfélékből nem adnak, borból kilenceddel tartoznak. – Rév nincsen. – Kocsmáltatás régen nem volt szokásban, csak Némethi Ferenc óta, más falvakhoz hasonlóan. – Más ajándék régente nem volt szokásban, csak egy hároméves bikát adtak Szent Márton napkor. Némethi Ferencnek sohasem adtak. – Szolgálattal egy napi aratással tartoztak. Egy napi kaszálással, egész telkenként, Némethi Ferenc minden szolgálatra rákényszerítette őket. – Szőleik nincsenek, így pénzt sem kaphatnak bortérítésként. Tisztuk van, nem tartózkodik állandóan a faluban, amikor jön, a helység látja el.
Megyaszó:
Egésztelkes jobbágyok névvel, féltelkes jobbágyok névvel, negyedtelkes jobbágy névvel, a pestis következtében van három puszta telek is. – Eskü alatt vallják, hogy hajdan censusba nem adtak mást, mint Szent Márton napra egész telkenként 1 forintot, továbbá Szent György napra négy dénárt és egy dénár áráért sajtot, mely szokást ma is tartják. – Malom, vám. Halastavak nincsenek. Állattartás, allódiális gazdálkodás nincsen. – Egyházi benefíciumok nincsenek, rév nincsen. Kilencedet adnak gabonából, árpából és zabból, főzelékfélékből nem. Sertéseikből Serédi Gáspár és Némethi Ferenc kényszerítették őket tized adásra, noha nincsenek makkos erdeik. Borból kilencedet adnak. – Kocsmáltatás régen csak három hordó bor volt, a három sátoros ünnepre. Később az úr tetszése szerint. – Ajándékba mással, mint karácsonyra egy szekér fa beszállításával egész telkenként, nem tartoznak. – Szolgáltatásuk régen, János vajda idejében egy szekérnyi széna kaszálása volt. Serédi Gáspár és Némethi Ferenc minden munkára kötelezték őket és egy szőlőt a zombori promontóriumon ingyen tartoznak megművelni. – Serédi Gáspár és Némethi Ferenc szüretkor egy hordó borért csak 5 vagy 6 forintot adott nekik. – Ugyancsak az ő idejükben volt officiálisuk, akit, mikor náluk volt, tartoztak fényesen ellátni, mert nemcsak az ő falujuk tartja el.
Vámosújfalu:
10 egésztelkes, 12 féltelkes jobbágy, 9 zsellér névvel, egy puszta telek. – Egész telkenként 1 forint censust fizetnek Szent Márton ünnepén, innét hívják szent Márton censusnak. – Rendkívüli censust – mint mondják – sohasem adtak, csak Némethi Ferenc valamelyik servitorának adott. – Malom nincsen. Egy vám, szokásos jövedelemmel. – Halastavak nincsenek, két más halászóhelyük van, honnét a fogott halak harmada az úré. – Gazdálkodás, allódium nincsen. Egyházi benefíciumok nincsenek. Büntetések mint másutt. – Kilencedet adnak búzából és borból, tizedet disznókból. – Borméréssel hajdan csak két hordóval tartoztak, Némethi Ferenc idejében, ahogy neki tetszett, úgy mértek. – Szolgálattal régtől fogva heti egy napi szántással, egy napi kaszálással és gyűjtésével tartoztak, mindenki szállított egy szekér fát. – Borváltságért fizettek hordónként 6 vagy 8 forintot. Voltak köztük officiálisok, akik a vám jövedelméből éltek, azonkívül minden jobbágy tartozott szüretkor fél köbölnyi bort adni. Kezdetben a vám jövedelme a tokaji provizort illette, aki közülük bízott meg valakit kezelésével.
Tarján:
32 egésztelkes, 8 féltelkes jobbágy névvel. – Van még két egész és egy fél puszta telek is, az 1564-es pestis pusztítása következtében. Censust Serédi Gáspár idejében 7 forintot, Némethi Ferenc idejében 17 forintot fizettek Szent Mártonkor. Négy halászóhely, fele a fogott halaknak az úré, másik, zárt halászóhely, melyben vizákat és tokokat foghatni. Semmi egyházi javadalom nincsen, egy plébánost tartanak el úgy, ahogy megegyezhetnek vele. – Nem kilencedet, hanem tizedet adnak búzából, árpából és zabból, másfélét nem, sem bárányokból nem adnak. – Sertéstizedet, mint mondják, Serédi Gáspár és Némethi Ferenc erőszakkal csikart ki tőlük, azelőtt nem volt szokásban. – Bormérés szokásban volt, nem több, mint 2–3 hordóval az úrnak, egészéven át saját borukat mérhették, melyből taxát fizettek a töröknek, alig tudják nyomorúságosan teljesíteni. – Büntetések egy rab után, ha a faluban fogták meg 40 dénár, ha a mezőn fogták meg 1 forint. Ugyanennyi vérontásért ezek harmada a bírót illette. 25 dénár büntetést fizet, aki jégolvadás idején halat fog. János király (!) idejében semmi szolgálatra nem voltak kötelezve. Serédi Gáspár és Némethi Ferenc kötelezte őket tetszésük szerint mindenféle munkára. – Szőlők nincsenek, így műveléssel sem tartozhatnak. – Serédi Gáspár és Némethi Ferenc idejében voltak tisztek, akiket ők tartoztak ellátni.
Dob:
29 egésztelkes jobbágy névvel, van 8 puszta telek is a törökök pusztítása következtében, 839 zsellér névvel. – Szent Márton censust fizetnek, összege. – Az úr annyi rétet foglal le a maga számára, amennyire szüksége van. – Halastó, a fogott halak harmada a lakosoké, kétharmad az urat illeti, ugyaninnen tizedet adnak a plébánosnak. – Másik halastó névvel, innen fele a fogott halaknak az úré, fele a lakosoké. – További négy halastó, melyekből a fogott halak harmada a tisztté. – Plébános a rendes jövedelmeket élvezi. – Kilencedet adnak búzából, árpából, és zabból. Tizedet csak malacokból adtak, Némethi Ferenc ideje óta disznókból is. – Borméréssel kezdetben nem tartoztak, csak egy vagy két hordóval, Némethi Ferenc parancsolt rájuk annyit, amennyit akart. – Ajándékba, mint egyöntetűen vallják, hol 10, hol 12 kappant adtak és tehetségük szerint valamennyi tojást karácsonyra. Serédi Gáspár és Némethi Ferenc mindenféle ajándékra kényszerítették őket. Tisztjüket maguknak kellett eltartaniok, de régebben nem, csak Serédi Gáspár és Némethi Ferenc ideje óta.
Nánás:
40 egésztelkes jobbágy névvel, köztük 3 libertinus, 42 zsellér névvel, köztük 1 libertinus, az új házakat feltünteti, van öt puszta ház is. 3 bíró.
Warias:
29 egésztelkes jobbágy névvel, 9 zsellér névvel, két bíró névvel, húsz puszta hely.
Prod:
39 egésztelkes jobbágy névvel, 4 zsellér névvel, 24 puszta hely. – A fenti helységek lakói, plébánosukkal, György nánási pappal együtt vallják szolgáltatásaikról, adójukról az alábbiakat: János vajda idejében egész telkenként 1 forint censust fizettek Szent Mártonra, zsellérek 50 dénárt. Minden jobbágy egy napi szénakaszálással tartozott. – Egy napi szántással és egy napi hordással. A majorház körül két ekével végezték a szántást, béreseket fogadtak és eltartásukról gondoskodtak. – A köztük lévő officiálist élelemmel ellátták, saját lovaikkal vitték útjaira. – Az elítélt egy forintot fizetett a tisztnek, az úr úgy büntette, ahogy neki tetszett. Ha a tiszt a mezőn fiatalokat paráznaságon kapott, száz pénzt vett tőlük. Vérontásért 1 forint volt a büntetés. Voltak lovasok, azaz huszárok, akik a tiszttel utaztak, leveleket hordtak. Mióta Serédi Gáspár hatalmába kerültek, annyit és úgy szolgáltak, ahogy neki tetszett. – A census akkor sem volt nagyobb, mint Némethi Ferenc idejében. Limitálták. Szolgálattal ahogy parancsolták, 8 éve a török is követel adót. – A nánási districtusban lévő Dadán tizedet az egri püspöknek adtak mindenkor gabonából és bárányból, kilenced nem volt szokásban. Egy learatott hold után 3 pénzt, kaszával learatva 6 pénzt fizettek, ha tízen voltak, ahogy megegyezhettek. – A tiszt ellátására adott liszt, bárány, szalonna, ecet és bors, só, árpa, bor pénzértéke tételenként, felosztva az egyes falvak között. – Panaszolják, hogy saját lovaikon kell szállítaniok, ha utazik. – A falvakból befolyó census összege helységenként.
Dorog:
45 egésztelkes jobbágy névvel, köztük az ez évi bíró. 20 saját házában lakó zsellér névvel. Öt más házánál lakó zsellér névvel. 18 puszta telek névvel, legtöbbnél a pusztává válás oka is feltüntetve: elhalálozás. – Censust két ízben fizettek: Szent Márton és György napokkor, 50–50 dénárt. – Szántóföldjeik nagy bőségben vannak. – Bort egész éven át mérnek, János vajda idejében csak 3 vagy 4 hordót. – Ajándékba karácsonyra vágó ökröt vagy tehenet adnak, közösen szállítanak három szekér fát. – A birodalomhoz szolgálnak, szekérrel, gyalog, minden munkát végeznek. Nánáson szántanak és aratnak, gyűjtenek és hordanak. – nánási földeken kaszálnak, amennyit parancsolnak, és a vetésről és hordásról gondoskodnak. – Az officiális neve, a Némethi Ferenc által bevezetett szokás szerint 4 falu tartja. Minden hónapban 3 forintot kap mindegyik falutól, ami jogtalan és szokatlan. – Minden hónapban kényszeríti őket egy öl széna vásárlására, saját számára, jelenlegi vételára 4 forint falvanként. – Házanként kap fél oldal szalonnát mindegyik faluból. Gyertyát elegendő mennyiségben, kényszeríti őket szántásra és aratásra, kaszálásra, saját szükségletére. Sok kévét rakat velük. – A földművelés az úr számára Nánáson történik. – A tiszt borsot, sáfrányt, ecetet kap tőlük, amennyi szükséges. Ludakat, tyúkokat, bárányokat amennyit parancsol. – Két köböl lisztet havonként, attól a falutól, amely soros. – Saját lovait kiadja tartásra, mind ő, mind szolgái, a lakosok lovain járnak és használják mindenfelé. – Vajat és sajtot követel, amennyi elegendő számára. Minden hónapban 8 köböl zabot követel. A nyúlvadászattól eltiltotta őket. – Ezeket a sérelmeket panaszolják a nyomorult lakosok.
Szoboszló:
14 egésztelkes jobbágy, 16 féltelkes jobbágy névvel. – Húsz egésztelkes és egy féltelkes jobbágy névvel, akiket Dobó úr visszafoglalt. – Öt zsellér névvel. Vallják, hogy Tokajhoz tartoznak, censussal, Szent Márton napra közösen 3 forintot adnak a legrégibb időktől mostanig. – Kilencedet – vallják – búzából, árpából és zabból való adás helyett, ha aratnak, a búza holdja után 6, árpa és zab holdja után 4 pénzt szoktak fizetni kilenced fejében, ezt esküvel is megerősítik. – Ajándékot Szent Márton napra adnak, egy hízott marhát, vágásra alkalmasat és karácsonyra valamelyes kappant, kalácsokat, tojásokat és hasonlókat, tehetségük szerint. – Szolgálatuk volt mindenkitől egy napi kaszálás, ott ahol megegyezhetnek velük, egyébként a várhoz szükséges mindenféle munkára kötelesek. – Állandó officiálisuk nincsen, ha közéjük jön, valamelyes ajándékot adnak neki. – Maga a bíró sem tudott pontos felvilágosítást adni az összes jövedelmekről, azon jobbágyok miatt, kiket Dobó úr elfoglalt.
Hatház:
21 egésztelkes, 17 féltelkes jobbágy névvel, háromnál megjegyezve, hogy szegények. – Ahogy a bíró eskü alatt vallja, Serédi Gáspár és Némethi Ferenc idejében 12 forint Szent Márton censust fizettek. – Földesúri földek nincsenek csak rétek, ahol annyit tartoznak kaszálni, amennyit parancsolnak nekik. Jelenleg kaszáltatott széna 16 öl, mely 3 öl széles és 4 öl magas. – Nagy és bőséges erdők, ahonnan sertéstized jár. Némethi Ferenc az egész falu vagy akár több falu kondájának minden darabját megszámláltatva szedett tizedet, nem törődve vele, akinek csak 4–5 disznaja van, ezt is hozzászámolta a tizedhez. Mondják a bírák, hogy ha nem terem makk, 3 hízót tartoznak a várba adni. Kilencedet gabonafélékből adnak, tizedet az egri püspöknek. Borméréssel állandóan tartoznak mind Serédi, mind Némethi Ferenc idejében. Szokásos ajándékkal Szent Márton nap körül tartoznak 2 tehénnel, azon kívül valahányszor a várba mennek, visznek amit tudnak, két bárányt vagy két tyúkot. – Tartoznak szántani, vetni, aratni, Nánás vagy Miske körül, amennyi földet parancsolnak. Tartoznak kévébe rakni és kicsépelni, ahogy mondják, tized részért. – Tartoznak a tisztet eltartani, mondják, nem egészen volt jó, hogy a falunak nem volt tisztje, mert ahol a félelem, ott a tisztelet (ubi timor, ibi honor).
Miske:
Négy éve csatolta Némethi Ferenc a várhoz, csere útján, Chinalos falut adta érte a szentjobbi apátságot bíró Perkedi Mihálynak. – 16 egésztelkes jobbágy névvel, egy közülük exempt, 7 féltelkes jobbágy névvel, van még öt puszta falu (desertae possessiones) is, a töröktől való félelem miatt elmenekültek. – Censust minden egésztelkes 50 dénárt fizet, féltelkes 25 dénárt, Szent Márton napra. – Vallják, hogy mintegy 50 hold szántó és két rét tartozik az itt felállított allódiumhoz. Szárazmalom, az allódiumhoz tartozik. Vám nincsen, sem halastavak vagy halászóhelyek. Ökröket és más állatokat csak most télen hajtottak ide az allódiumba, az ökröket Némethi Ferenc visszavitette. – Kilencedet és tizedet nem adnak, egyházi benefíciumok nincsenek. Állandó borméréssel úgy tartoznak, mint másutt. – Ajándékot karácsonyra minden egész telektől egy kappant és egy kalácsot adnak. Mindenféle szolgálattal tartoznak Némethi Ferenc óta. Tisztjük van, a majorban lakik, a malomból van ellátása, Szent Erzsébet napkor egy disznóval tartoznak neki, pénzen szokták megvenni.
Bezzeg:
14 egésztelkes jobbágy névvel. A várhoz tartozó malmok, számukat nem írja. – Censusuk régen, László és Lajos királyok idejében minden jobbágytól 9 dénár volt, Serédi Gáspár kezdett tőlük Szent Mártonkor 4 forint censust szedni. – Sertéstizedet ugyan e nap körül, jóllehet makkos erdeik nincsenek. – Gabonaneműekből kilencedet adnak. Szőleik nincsenek. – Serédi Gáspár idejében volt földművelés a vár részére, ezer keresztet termett, most nincsen. – Egy háromkerekű malom, mint mondják 150–200 köbölnyi liszt befolyik, beledolgozva az éjszakába, könnyen megőröl 60 köblöt. Emlékeznek, mikor a malom meghozott évi 300, sőt 4–500 köblöt is, de abban az időben hajórév volt a Tiszán. A tiszántúli helységekből is jártak ide, a rácok is hoztak gabonát, nem volt a Hernádon malom, mint most. – Amikor tetszik az úrnak, tyúkokat, ludakat, bárányokat követel ajándékba. – 9 pénzt adnak három alkalommal, húsvét másnapján, pünkösd harmadnapján és karácsonyra. Minden alkalommal minden jobbágy ad két kalácsot és 1 tyúkot, ha valaki akar, zabot ad és tojásokat. – Régen egy hold földet szántottak és műveltek, egy jobbágy négy kéve gabonát. Zsellérek kettőt arattak le, az azon felül végzett munkáért sót kaptak. – Serédi Gáspár és Némethi Ferenc kényszerítette őket Szadán szántásra és aratásra. Jelenleg az úr tetszése szerint dolgoznak.
Machtelek:
Hajdan falu volt a jelenlegi praedium, nem messze Debrecentől. Lakói a török pusztítás elől a városba menekültek, annak egy részét települték be, megmaradtak a tokaji vár alattvalóinak. – Egykori falujuk földjét művelik, adóznak és szolgálatot teljesítenek a várnak.
Liszka:
145 jobbágy névvel, legtöbbjük egésztelkes, néhányan ketten laknak egy telken. Többen vannak szegények, néhány puszta telek is, ház nélkül. – 53 zsellér névvel, kiknek szántóföldet nem osztottak, erdőrészük van, rétjük van, szőlejük nincsen. Némelyiknél feltüntetve, hogy semmijük sincs. Egy zsellér, kinek nem tudják a nevét. – Egynek van szőleje is, 11 más házánál lakó zsellér névvel. – Censusba egész telkenként 1 forintot fizetnek Szent Márton napra, féltelek után 50 dénárt, csak szántóföldek és rétek után fizetnek censust. Nyár közeledtével, április, május hónapokban megkérdezve a bíró, ki akarja megtartani földjét és rétjét, többnyire megtartják, és nem fizetnek semmit. – Gabonából tizedet adnak az egri püspöknek. Kilencedet nem adnak a földesúrnak, hanem ha a káptalan megvesz pénzért egy földdarabot, melyhez a Mézes szőlő tartozik, ezután kilenced és tized jár a káptalannak szőlők és szántók után, annyira, hogy ha a prépost jobbágyának van itt szőleje, a káptalannak tizeddel tartozik. Ezt a részt Gyewrgytelekenek hívják. – Borból kilencedet adnak a földesúrnak, tizedet az egri püspöknek, a káptalan jobbágyai a káptalannak, a prépost jobbágyai a prépostnak adják a kilencedet. – Szüretkor két telek után adnak egy kis szekér szénát a dézsmaházba az urak szolgáinak vagy maguknak az uraknak és két telkenként 1 szekér fával tartoznak. – Minden jobbágy tartozik három quartál zabbal szüretkor, egy tyúkkal, egy kenyérrel a tizedszedőknek, zsellérek semmit sem adnak. Ugyancsak szüretkor két vágómarhát adnak, egyiket a káptalan, másikat a prépost konyhájára. – Három tilalmas halastó névvel, egyik a Bodrog árterében, ketteje után harmadrész esik a halakból a földesúrnak, a harmadik után fele. Hálóról a halászok tartoznak gondoskodni. Két erdő névvel, tilalmasak, mindkettő épületfára is alkalmas. – Máshonnan ide hajtott disznók után tizedet adnak, azon alul megváltják, egy pénzen, ahogy mondják. – Saját disznaikból makkoltatásért állításuk szerint sohasem adtak tizedet, Szent György nap körül szokták szedni a malactizedet, azokat náluk hagyva, csak felnőve és makkon kihízva szokták elvenni. – Némethi Ferenc előtt volt rév a Bodrogon, nem sokat számított, mert nincs országút, egy szekér után 4 dénárt fizettek. Némethi Ferenc elvette és hajórévet állított fel Tokajban. – Szőlőeladások jövedelme: ha 10 forinton adják el a szőlőt, egy forint az úré, ha száz forintért, tíz lesz az úré, 10 forint alatti eladásnál a bíró kap részt. – Préposti és káptalani szőlők felsorolása névvel (ennek 15, előbbinek 14 szőleje van); a szepesi plébánosnak is van itt két szőlője. Idegenek, akiknek itt van szőlőjük, megváltás fejében egy tyúkot, egy kenyeret és egy kőből zabot adnak. – A kipréselt borból, a hordók nagysága szerint, nagyobbak után két, közepesek után egy köblöt kapnak, akik a tizedet szedik az úr számára. – Szolgáltatásaik: a tavakban fogott halakat Petribe tartoznak szállítani; nem szántanak és aratnak, mivel kevés a földjük. – Borokat a szőlőből hazaszállítják, kilencedet és tizedet otthon a háznál adnak a szekerek után. – Ajándékokat – állítják – sohasem adtak. – Büntetések az eddigieken kívül: akit tilalmas halászaton vagy tilalmas erdőben megfognak, egy forintot fizet. Ha valaki a hajómalomról (navigium) leveszi a lakatot, vagy kihúzza a karót, melyhez a hajó van hozzákötve, egy forintot tartozik fizetni. – Némethi Ferenc előtt nem volt bormérés, azóta saját borukat karácsonytól mérik két hétig, vagy ameddig neki tetszik. – Az ostrom előtti évben száz forint folyt be a városból. – Két tiszt neve, köztük laknak, szolgáltatásokkal zaklatják őket. Szentjobbig tartoznak a borokat szállítani. Az úr szőleit művelni. – Oltármesterek szőleinek név szerinti felsorolása.
Tokaji vár tartozékai.
(Zemplén, Szabolcs, Borsod m.): Birtokos: Némethi Ferenc. Tokaj (oppidum) – Kerezthur – Tarzcal – Zombor – Ladan – Hernad Nemethi – Zada – Megyazzo – Vamos Újfalu – Tarian – Dob – Nanas – Dorogh – Varias – Prod – Wid – Szoboszló (portio) – Hathaz (portio) – Teglas (portio) – Vamosperch (portio) – Bezzeg (portio).
Tokaji vár tartozékai: Mathetelek (praedium)
Némethi Ferenc által részben elfoglalt, részben más címeken szerzett javak: Lyzka (oppidum) – Hathaza (portio) – Zegehza (portio) – Miske

Tartalomgazda