HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 087. - No. 049.

Dátum 1718. június 13.
Jelleg

4 old., latin nyelvű hitelesítés nélküli egykorú kamarai másolat.

Szöveg

„Conscriptio” (urbarialis adatokkal), Franciscus Antonius Zennegg készítette a budai kamarai adminisztráció megbízásából. Dorsumán a megjegyzés: „Spectat ad Lit. Zenneg. dd. 13. Juny 1718”.
Conscriptio possessionis Hidegkut:
Ez a birtok 12 „ex 12 Domunculis cum sibi annexis hortulis” (kertes házacskából) áll. Ezekben 12 zsellér lakik, akik munkájukkal kénytelenek kenyerüket megkeresni, mert sem szántóik, sem rétjeik nincsenek, a házacskáikért pedig tartoznak földesasszonyuknak, Kurz (Kurcz) bárónénak minden házacska után 6 forintot fizetni, tizenként házacska után összesen 72 frt. – Hidegkut területén semmi más ingatlan nem illeti őket, hacsak a földesúr valami olyast nem enged át nekik, amire neki nincs szüksége és azt a földet, melyet maga nem vet be, átengedi nekik, hogy őt vessék be a maguk számára. Az ily vetés után semmiféle kilencedet nem fizetnek. – Semmiféle más robot munkát nem végeznek, minthogy szőlőt kezdtek művelni, amely most kezdett termést hozni, de igen keveset; még egynek sincs három kapásra való szőlője. – A méhek után semmit sem fizetnek, mert azok sem a sajátjaik. – Az uraság részéről is hét éven át mentesek minden kilenced fizetése alól, csak az említett ház-censust kell fizetniük. – Borkimérésük és mészárszékük nincs. – Úgyszintén halastavuk sem. – A makkoltatásból sincs semmi jövedelem. – Malom nincs náluk. – A földesúr saját költségén művelt majorsági szőlők 8 urna bort hoznak, urnáját 1,50 forintjával számítva, az összeg 12 frt. – A majorsági szántókból, amelyekbe a téli (így) búzából 16 mérőt lehet elvetni, a tavasziakból pedig 14 mérőt, ahol a költségek leszámításával a téli búzából 60 mérőt várhatnak, a tavaszaikból 40 mérőt. – A majorsági rétekből 30 szekér szénát lehet várni. – A kertekből semmi más jövedelem nem fut be, mint a konyhabeliek; gyümölcsöt hozó fa sincs bennük. – E falucska területe széltében és hosszában 1–1 mértföldnyire terjed ki, csupa bozótokból áll, mert a Rákóczi-felkelés idején a budai polgárok az erdőket majdnem teljesen kiirtották, úgyhogy a falucska semmi másra nem jó, mint a majorságra. – Sok állatot sem tarthatnak a széna és a legelő hiánya miatt. – Maga Kurcz úrnő is csak 12 ökröt tart, azután 11 tehenet 1 bikával, azután 10 darab 2–3 éves borjút és 6 tinót a majorjában. – Az ökrökkel azonban nemcsak a hidegkúti földeket művelik, hanem a budaiakat is, amelyek a földesúr budai házához tartoznak. – Az úrnő boldogult ura, magnificus liber baro de Kurz Hidegkut falucskában egy templomot emeltetett és annak a fenntartására végrendeletileg ezer forintot hagyományozott. – Maga a falucska a nádor ajándéka folytán került a báró kezére, de királyi jóváhagyásról nincs tudomása az összeírónak, sem az özvegy örökségi jogairól.
Néhai Liber Baro de Kurz volt birtoka.
(Pest m.): Hydegkut

Tartalomgazda