HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 087. - No. 024.

Dátum 1743. július 19.
Jelleg

114 old., latin nyelvű hitelesítés nélküli egykúri kamarai másolat kötetbe kötve.

Szöveg

Conscriptio (urbáriális adatokkal) és Aestimatio, két kamarai kiküldött készítette a helyszínene a bérlők megbízottja és az egri káptalan képviselője jelenlétében.
Conscriptio aedificiorum et aestimatio regio-coronalis dominii Dios-Győr. Conscriptio regio-coronalis dominii Dios-Győr.
Diós-Győr:
A vár egy magas sziklás dombon felépítve, a Synva folyótól, kertektől és halastótól körülvéve, négyszögletű formára kiképezve, minden sarkon kiemelkedő 1–1 toronnyal, egykor, amint azt ki lehet következtetni a dicső emlékezetű Mária királynőnek a belső kapukra vésett nevéből, királynői székhely, azután idők múlásával, amikor a törökök voltak Eger urai, azok támadásaival szemben a vidék védelme, majd a idők mostohasága folytán annyira elpusztult, hogy a keleti rész kivételével, amelyet az akkori bérlő: Haller Zsigmond zsindellyel fedetett be, teljesen romokban hever. Jelenleg pedig ugyanaz a keleti rész három tornyával, zsindellyel jól befedett tetővel magtárul szolgál. – Az imént leírt tractus közepén a királyi kápolna, amelyet a Szepesi Kamara nemrég látott el az isteni tisztelethez szükséges egyházi felszerelésekkel és ruházatokkal, amelyben, mivel a templom romokban hever, végzik az isteni tiszteleteket. Ide el lehet jutni egy deszkákkal borított fabejáraton keresztül, ahova kőből való lépcsőkön lehet feljutni. – Van 6 szoba, amelyek éppúgy, mint az előbb tárgyalt kápolna kettős ajtókkal vannak ellátva, vas sarkokon, ajtófelekkel és zárakkal, kivévén a kápolnát. E szobák közül az egyik, amely a kápolnához a legközelebb esik, sekrestyének van berendezve, a többi pedig mésszel és homokkal kevert anyaggal jól megalapozva, gabona tárolására szolgál, de ablak egyáltalában nincs rajtuk. – Az említett tractusnak az alsó részén van három bolt, ép és jó állapotban, melyek deszkából való ajtókkal zárulnak, a hideg éthajlat miatt igen alkalmasak a bor tárolására. Ezek között van egy boltozat, amelyből a fent említett kápolnához mindkét oldalról a hallgatók részére megfelelő kilátás nyílik. – A vár alsó részében van egy tágas pince, bal felől öt egyenlő szakaszra felosztva, egészben is fallal körülvéve és zsindelytetővel ellátva, a különböző szerszámok és különféle eszközök elzárására. – A vár árka felett lévő híd fagerendákból egybeállítva, amelyet a lakók és az uradalmi cselédek szoktak jó karban tartani. – A hídnak az egyik végében a kamara jóvoltából van felépítve agyaggal bevont faanyagból, zsindellyel fedve a szoba, mely megfelelő lakásul szolgál a helyi plébánosnak. – A plébánia-lak mögött vannak az alant részletezett kertek: 1) Az első, melynek „Virágos kert” a neve, különböző fajtájú gyümölcsfákkal van teleültetve, másik része a konyhavetemények részére fenntartva, elég tágas, rendes kerítéssel bekerítve. – 2) A másiknak a neve a benne termesztett meggyekről „meggyes kert” a neve. Ez is rendesen bekerítve, ahol a méhek részére deszkából méhes van felépítve. – 3) A harmadiknak a neve „Kőkert” a melegvíz mellett, ahonnan a lakók is beszerezhetik a vizet. Minthogy lakóházakkal van körülvéve, külön kerítése nincsen. – Az említett vár aljában mér régtól fogva létezik egy halastó; elég nagy de sártól és homoktól borítva, ezért jobbminőségű halak nem tartózkodnak benne; ha ezt megtisztítanák, nem csekély hasznot tudna hajtani. – Ezen halastó mellett van a háromkövű uradalmi malom. Ez is zsindellyel fedett, egy szobával és egy kamrácskával ellátva a molnár részére. A molnár saját fenntartására kap 1–1 köböl gabonát. Mindenfajta urasági munkára köteles, sőt a pénzbeli kiadások is harmadrészben őt kötelezik, de ennek szabályozása minidg az uraságtól függ. A malomköveket az uraság egyedül köteles beszerezni, ezzel szemben a molnár köteles sertést hízlalni. – (A megjegyzés rovatban: A bérlő és a helybeli katholikus lelkész között oly megegyezés jött létre, hogy azon malom jövedelméből a helybeli plébánosnak 12 köböl gabona jut, melyet negyedévenként kell leszállítani.) – Ugyanazon víz fölött az említett malom mellett van a kölyűmalom, a köles és a kender törésére, hat zúzója lévén. – Innen néhány lépésnyire van a serfőzőház, tölgyfából alkotva és kerítéssel körülvéve, zsindellyel fedve, ahol a következő alkalmatosságokat találjuk: 1) Az árpadara elkészítéséhez szükséges készlet. – 2) Ahol az árpadara megszárításához szolgáló kályha van elhelyezve, az égettbor-főzőüst és más serfőzéshez szükséges eszközök. – 3) Helyiség a ser hűsítésére és megőrzésére. – 4) Pálinkafőző négy főzőüsttel ellátva. – 5) Északi oldalán az atrium a főzőtűhellyel; továbbá egy szoba, deszkákkal kétfelé osztva, üvegablakokkal megvilágítva, amely a serfőző lakásául szolgál; kályha is van benne, de már alig használható valamire. – Ez épületnek a padlózata deszkákból van egybeállítva; összes ajtói szintén deszkából készítve, vas sarkokkal és ajtófelekkel jól ellátva. – Folytatólagosan ugyanazon Szinyva folyó mentében van a kallósműhely, az uradalmi funduson, amelyet nemrég a miskolczi posztóművesek állítottak fel a saját költségükön, ami után évenként bizonyos összeget is fizetnek. – Az urasági borkimérő a városnak alsó részén van felállítva; elég tágas, jó állapotban lévő fából emelve. Ennek a közepéből jobb oldalt nyílik egy helyiség a nép befogadására; elég tágas, négy fába beépített üvegablakkal, és kályhával ellátva. Ehhez csatlakozik egy kis kamrácska, ahonnan az utcára is nyílik kijárat. Az említett helyiségből pedig lépcsők vezetnek le az alatta lévő pincébe. – Ez a pince az előbb említett helyiségnek alapfalai alatt van és mellette egy másik, középütt fallal elválasztva, vastag fagerencákkal alátámasztva. – Ugyanazon atriumnak a bal oldalán, ahol a konyha terül el, van egy kisebb helyiség, két üvegablakkal és sütőkemencével ellátva. – Mindezeknek a helyiségeknek a padlózata kemény bükkfából való deszkákból készült, felülről agyaggal bekenve; az oldalfalak is így vannak bevonva. Az ajtók mind rendes gerendázatból készítve, jó ajtósarkokkal ellátva. – Teteje részben zsindellyel, részben náddal fedve; újításra szorul. – Van egy másik urasági borkimérő is: neve „Lyüko vagy Megyálly”, a szőlők alatt, Miskolc városa felé, fából összeállítva, zsindely alatt, amelyhez csak két szoba tartozik: a felsőben a négy ablakon és a deszkaajtón kívül mást nem találunk, az alsóban pedig három ablak van és egy sütőkemence. Az előcsarnokból falépcső vezet a pincéhez. – A provisor háza, négy teljes jobbágysessio fölé kiterjedve, "ad duas contignationes" két szint magasságra emelve, zsindellyel fedve, melynek a felső tractusán két egymással szomszédos szobát találunk, deszka padlózattal, boltozatos előcsarnokkal, ahol négy személy részére szabad szent misét szolgáltatni, ahonnan a konyhára és az udvarra is van kilátás, majd jő a félreeső hely, majd egy szoba két ablakkal és szép zöldszínű kályhával, fából valók, agyaggal bevonva; lépcsője is fából való, gerendákkal megerősítve. – Ugyanazon háznak alsó szintjén ugyanannyi és ugyanúgy felépített lakórész, mint fent és ugyanolyan anyagból, de azt külön kiemelve, hogy a két boltozatos kamrácskából az egyik biztonság okáért vaskapuval van ellátva. – Ami ezen ház felépítését illeti, ablakai mind üvegablakok, fatokokba beillesztve, ajtajai pedig duplák, a szükséges ajtósarkokkal és ajtófélfákkal ellátva és jó állapotban fenntartva, úgy hogy semmi javításra nincs szükség. – A konyhája ugyancsak fából való; a tűzveszély miatt csak egy kályhával a szakács részére annak a szobája mellett. A nevezett háznak az udvarán, távol esvén minden más épületrésztől. Zsindellyel van fedve és még jó állapotban. Körülötte minden agyaggal bevonva. Ugyanabban az udvarban, átellenben az előbb említett házzal van egy másik szintén agyaggal bevont ház, egész terjedelmében náddal fedve, két szobával és ugyanannyi kamarával a házi család kényelmére felépítve, megfelelő ablakokkal, ajtókkal és kályhákkal ellátva, a mindkét szobához tartozó konyhácskával. – Az uradalmi foglyok őrzésére van a föld alatti börtön, 9 ölnyi; úgy a tartósság, mint a biztonság okából boltozattal ellátva; a nemek különbsége miatt két részre osztva. A biztonság céljából két jól elzárható ajtóval ellátva, ahol béklyókat és vasbilincseket lehet látni. – Az utóbbi épületrészhez csatlakozik egy stabulum „vwlgo szekérállás”. – Az urasági majorház keményebb fából építve és köröskörül agyaggal bevonva. Megvannak az összes szükséges épületrészek: A majoros részére van egy tágas szoba, ablakokkal és sütőkemencével ellátva és mellette egy kamara és az atriumban is van egy szoba. Van itt két kis pince is: az egyikbe a majoros lakásából lépcsőkön át lehet lejutni; ezt a tejfélék elhelyezésére használják, köröskörül deszkákkal körítve. A másik a kamrácska alatt a szárnyasok elhelyezésére, tovább a zöldségfélék és a kerti vetemények elhelyezésére, amelyekhez ugyanabból a karmácskából van bejárat. – Ezen majorház többi részében van két nagy istálló 24 lónak és szarvasmarhának az elhelyezésére. Ez az egész épülettömb deszkapadlózattal van ellátva és ez évben újonnan lett náddal fedve. – Következik a majorsági urdva, ahol a majorsági állatok tartózkodnak. Az egyik kapu ezen udvarhoz az istállók és az atrium között vezet; a másik kisebb, magából az atriumból, amelyen át a teheneket szokták hajtani fejésre. Úgy a majorsági udvar, mint az említett gondnoki ház udvara kerítéssel van körülvéve. – A majorsági épület oldaláról a „Kert-Allya” nevezetű urasági földek után van az úgynevezett „Csűrös-kert”, ahol az urasági gabonát cséplik és ahol a szalmát és a szénát őrzik. – Visszatérve a városhoz, a gondnoki ház oldala felől, a Szinyva folyón túl, a híd mellett van az urasági mészárszék, agyaggal bevonva, egyrészt szalmafedél alatt, másrészt zsindelytető alatt, amelyet eddig 70 magyar forintért és egy mázsa faggyúért szokták bérbe adni és a mészáros az árendán kívül az uraság részére nyelveket is tartozik adni. – A Szinyva folyó felett van a halastó, de a melegvízzel való keveredés miatt szinte teljesen elhanyagolták: faalkatrészei és deszkázata még mindig láthatók a helyszínen. "Propter commixtionem aquae calidae velut inutile sipliciter neglectum" – A régi majorház helyén van a juhakol és mellette egy kis házikó a tej megolvasztására és a sajt felfüstölésére, deszkával fedve. Van ott egy másik rendes szoba, a juhász lakásául, új kerítéssel körülvéve. – Leírása a makktermő erdőknek, amelyek tisztán uraságiak. Az első a Széres birtok felé terül el; terjedelme kb. 3 mérföldnyi és elhúzódik egészen a Passa völgyéig, „in loco passa völge nuncupato”. – A másik kb. két mérföldnyi nagyságú, Visznyo birtok felé terjed el. „Malyi” elnevezéssel ismeretes, ahol egykor a pálos atyák híres szentléleki kolostora állt. – A harmadik a fiscusi Várbo felé terjeszkedik ki. Elnevezését az ugyanattól a folyóvíztől kapta: Házicza. (A név javított Háricza-nak is olvasható.) Nagysága kb. egy mérföldnyi. – A negyedik Bábony felé terül el, nagysága kb. negyed mérföld. – Mindez erdők legnagyobb részt tölgy és bükkerdők és így makkhozó fákból állnak és együttvéve hosszúságban kb. öt, szélességben kb. 4 mérföldnyire terjednek ki és igen sok vadnak a vadászatára adnak alkalmat, elsősorban szarvas- és dámvadnak, azonkívül makktermelésükkel sok ezernyi hasznot hajtanak uraiknak, mert a hízott disznókból minden tizedik az uraságnak jut azzal a magyarázattal, hogy a félévesekből kettő számít egynek, a malacokból pedig három. Amennyiben a tizes számot nem érik el, szokás szerint mindegyik után 34 dénárt fizetnek. Ha azonban a makktermés kisebb, úgy hogy nem tudják a disznókat kellőleg felhízlalni, akkor aránylagosan kisebb árakat szabnak. – A makkoltatás ideje a gyakorlat szerint Szent Mihálytól Szent Miklósig (december 6.) tart és nem tovább, hacsak különös indoklásból azt ki nem terjesztik a téli időre is; akkor külön téli elszámolás is van szokásban. – A nevezett erdőkben meg van engedve a tűzifa beszerzés ez uradalom összes lakóinak, de tilalmas a gyümölcstermő fák kivágása és elszállítása. Kivételt a faizásnál csak Mezőkövesd képez, aminek külön oka van "praeter Mező Kövösedienses". Nem volt tilalmas makktermő fák mérsékelt ritkítása sem, hogy így a haszontalan sűrűségtől megtisztítva, még termékenyebbé váljanak. Általában azonban ez az uraság tudta és beleegyezése nélkül nem volt megengedve és maga után vonta a büntetést: az állatok elvételét. – Meg volt engedve a diósgyőrieknek és más uradalmi lakóknak (Mezőkövesd itt is kivétel képez) a makkszedés csak a saját használatukra és a vadászatokon való részvételért minden ellenszolgáltatás nélkük vághattak ki egyes fákat, ami idegeneknek csak engedély és ellenérték mellett volt lehetséges. Ami az idegeneknek megengedett fabeszerzést illeti, a maylathiaknak és miskolciaknak és minden más idegennek minden szekérért, mely száraz vagy haszontalan fával volt megterhelve, 18 dénárt számítottak, azon szállítmányokért pedig, amelyeknek tartalmát épületfának is lehetett felhasználni, tartalmuk szerint más és más összegeket fizettek. – A fent említett mezőkövesdi, keresztesi, nagymihályi és ábrányi lakosok az ezen erdőkből való tűzifa-beszerzés fejében kötelesek egyenként három napon át szántani, vagy más munkát végezni, így a felsorolt javak ily arányban adtak ekét, az első csoport 25 ekét, a második 30-at, a harmadik 45-öt és a negyedik 13, összesen tehát 113 ekét szolgáltattak, mindegyiket háromszor véve, kivéve a mezőkövesdieket, akik egy-egy napi munkával tartoztak az uraságnak. Szekeret pedig annyiszor szolgáltattak, ahányszor erre az uraságnak szüksége volt. Egyébként semmiféle más munkára nem voltak kötelezve. – Meszet is égetnek az említett erdőkben; a gyakorlat szerint minden hordó után 12 dénár jár az uraságnak, a tímárok pedig, akik a finomabb mész elnyeréséhez szükséges válogatott kővel dolgoznak, egyenként 5 dénárt tartoznak fizetni. – Az említett erdők között, a keleti völgyben, Markuss felé, Kiss Győr birtok határában van egy üveghuta, faragott bükkfából és egyéb kemény fából felépítve, zsindelytető alatt, ahol szükséges négy „fornaces” (kemencét olvasztót) találjuk: Az első, a többieknél nagyobb, két célt szolgál: az egyik az üvegek megszárítását és megszilárdítását szolgálja, a másik az üvegek megolvasztását eredményezi, amihez hat személyt is vesz igénybe. – A másik, amelyben az olvasztáshoz szükséges fát szárítják. – A harmadik az agyagüstök kiégetéshez szükséges. – A negyedik, melyet nemrég állítottak fel, az üvegtáblák elkészítéséhez szolgál. – Van a szabadég alatt egy másik égetőkemence is, kőből felépítve, ahol az előbb megpuhított anyagot vasüstben kell hogy továbbfőzzék. – Az üvegkészítő mester lakásául szolgál egy zsindellyel fedett ház, még jó állapotban, szobája deszkás padlózattal, négy ablakkal és sütőkemencével ellátva; mellette egy kamrácska is, az üveges szükségletére szánva. – Végül van itt egy kölyűmalom is; úgy a teteje, mint az oldalai bükkfalécekből; el van látva zúzótőkékkel, amelyeket a Márkus patak hajt. – A Szinyva folyón van egy fűrészmalom is.
Conscriptio agrorum allodialium pro parte dominii: Az első a „Kőkert” nevű kert felett, egészben művelés alatt; a nép szaporodása miatt bizonyos részben tizedfizetés fejében kiosztva, amiből az uraság kb. 9 köblöt vesz be. Az egész 20 kassai köböl elvetésére elegendő. – A másik Miskolcz felé néz, Dios Győr város alatt „Kengyel-szeg” név alatt ismeretes; 30 köböl elvetésére elegendő, de mert hosszabb időn át idegen kezekben volt, ahol elhanyagolták, így most csak 25 kassai köböl elvetésére elegendő. – A harmadik, amelyet az emberek részben tized fejében munkálnak, részben adó fejében, részben pedig irtványok elkészítése fejében bírnak. A „Lyukó-völgye” nevű calcaturában, 20 kassai köböl elvetésére elegendő. – A negyedik az urasági „Czürös-kert” mögött; kb. 24 kassa köböl elvetésére elegendő. – Az ötödik a „Varga-olda-allya” feolsztásából keletkezett; tized fejében művelik; kb. 8 kassai köböl befogadására képes. – Vannak itt más földek is, középarányosan termékenyek; a nép szaporodása.
Rétek, melyek jog szerint az uradalomhoz tartoznak:
1) Az a rét, melyet a Lyuko völgyének neveznek; részben irtvány rét. Hozadéka 40 szekér széna.
2) A második az előbbivel közvetlenül szomszédos. 1702-ben a néhai Szepessy uram özvegyétől jog szerint megszerezve. Hozadéka 8 szekér széna.
3) Az előbbiek alatt ugyanazon völgyben, mely a felosztáskor az uraságnak jutott, de mert majdnem teljes egészében cserjékkel volt benőve, nem régen használatra kiadták azon embereknek, akik rajta az irtásokat végzik. Hozadéka kb. 5 szekér széna.
4) A „Máté kútja” nevezetű rét, melyet Dőri úrtól szereztek meg jogi úton. Hozadéka 8 szekér széna.
5) „Pethő-rétje” az egész újonnan kiirtva. Hozadéka 16 szekér széna.
6) Az említett Lyuko Völgyben lévő rét, a másik urasági réttel szomszédos. Irtásra szorul. Bornemissza rét a neve. Hozadéka 12 szekér széna.
7) A Renyő Virág rétje néven. Hozadéka 4 szekér széna.
Ha nem nagy a szárazság, az urasági erdőkben is szoktak szénát kaszálni; 1–1 szekér után 1–1 máriást szoktak fizetni. A Szent Lélek nevű völgyben is akadnak igen szép rétek, de mert nehéz őket megközelíteni, a szomszéd falubelieknek szokták őket bérbe adni. – Majorsági szőlő csak egy van: a Szarka szőlő nevű, Komáromy István és Ványai István szőlői között.
Oppidum Diós-Győr:
Nomina taxalistarum: Név szerint felsorolva (274) – Jelezve mindegyiknél a vallás, a sessio nagysága és a taxa, továbbá nemesség, ipar, urasági alkalmazás. – Egész sessió után 2 Ft 4 den, félsessió után 1 Ft 2 dénárt fizetnek. – Nomina subditorum: Számuk 8, de csak 6 közülük sessiós, 5 fél és egy egész – Jelezve mindegyiknél: a sessio, fiuk, lovak, ökrök, tehenek, disznók, méhek. – Ezek a fent elsorolt és minden más, ezen koronauradalomhoz tartozó örökös alattvalók, munkájukat (amit a többi birtoknál is majd figyelembe kell venni) az uraság előírása szerint kötelesek végezni, viszont az uraságnak mindig figyelemmel kell lennie állapotjukra, nehogy erejükön felül terheljék meg őket. Ezt a munkát a régi urbáriumok szerint vagy 1 hordó borral, vagy 8 frointtal válthatják meg. Tizedet adnak mindenből, de más adót nem fizetnek „alias teman Datias nullas praestant”. – Többen vannak a lakók közül, akiknek otthon pálinkafőző-üstjük van. Mindegyik után évenként 3 forintot és 6 dénárt fizetnek, de mert err nincs végleges szabály, a végleges döntés az uraságtól függ. – A városnak borkimérő joga január 1-től Szent György ünnepéig tart, de visszalépések miatt ezt is megszüntették, és a jogot az uraság magának tartotta fenn. – Tizedet fizetnek nemcsak a bor után és a gabona utána, hanem a kender után, a méhek után, a bárányok és a kecskék után és a káposzta után is adnak tizedet. – Meg van engedve a tüzelésre szükséges fa kivágása, valamint a tölgyfának a felhasználása hordók készítésére, de kinek-kinek csak a saját használatára, eladni semmi címen nem szabad belőle. – Minden szekér faszén után ennyi és ennyi dénár jár szállítás címén, valamint minden öl kőszállítás után is, de az összeg mindig szabad alku tárgya.
Oppidum Mezőkövesd:
Nomina taxalistarum: Mindenütt jelölve a taxa és a búza meg az árpaköblök száma. Taxa az igásállatok számának arányában: 2 boves 2 Fl. Hung., 4 boves 4 Fl. Hung., 6 boves 6 Fl. Hung. – Név szerint vannak felsorolva, az elején a hivatalt viselők: Judex primarius, Notarius, Subiudices 3, Aeditui 2, Dominales circulatores 2, Circulatores oppidi 4. – Mindezek szolgálatuk idején minden adótól mentesek. Azután sorjában következnek név szerint az adófizető taxalisták. Számuk (189, köztük 15 nobilis). – Nomina, quorum singuli a fundo Domuum solvere tenentur: Hung. flor. 1. den. 80 (háztelek utáni adó). – (Számuk 111, köztük 26 nemes.) – Nomina inquilinorum, akiknek nics saját házuk. Évenként 90 dénárt tartoznak fizetni. Számuk 40. Adóban fizetnek évenként 36 frt. Soronkívül van Racz Márton, görög kereskedő, aki 6 frt fizet. Mindez összegeket az év végén szokták behajtani. Valamennyien szabad emberek; miután kötelezettségeiknek eleget tettek szabadon költözködhetnek. – A hozzátartozó terület úgy hosszúságban, mint szélességben egy mérföldnyi. Ez a terület termékeny, az állatok legeltetésére megfelelő; erdeje azonban egyáltalában nincsen, úgyhogy tűzifájukat is a szomszédos erdőkből kénytelenek beszerezni. – Régente 2, most már 3 calcaturában oszlik, hogy évenként egy-egy harmad pihenjen. – Rétjei osztatlanok. – Szántói a lakók közt aszerint vannak felosztva, hogy kinek-kinek mennyi igavonó állatja van. Ezek után a földesúrnak semmiféle tizedet nem fizetnek, ellenben minden igás ökör után 1 magyar forintot fizetnek a búzából és az árpából pedig egy-egy negyedet adnak. Egyéb földesúri tehertől mentesek. – A fuvarozás megváltása címén évente 24 szekeret vagy ekét kötelesek szolgáltatni. – Az idegenek is szoktak itt vetésterületet kapni tized fizetése ellenében. Így 1728-ban az ily tizedből a búzából befolyt 227 köböl, az árpából 21 köböl. – Ezen területhez tartozik vinearum promontórium, amely a várostól egy mérföldnyire fekszik. 1720-ban kedzték művelni. 1739-ben az uraság részén kilencedet fizettek utána, a tizedet az egri püspök kapta.
Propria dominii: A Szent István felé fekvő calcaturában lévő szántóföld kb. 200 köböl elvetésére elegendő. – A Farmoss birtokhoz tartozó calcaturákban kb. 200 köböl elvetésére való szántóföld van. – A Hoor vize mellett lévő rét, mely Szent István birtokig terjed, kb. 100 szekér szénát ad. – A gabona elraktározásához kb. 20 verem áll rendelkezésre. Befogadóképességük 960 köböl gabona. – Urasági major a várostól kb. negyedmérföldnyire van, Szent István birtok irányában, amelyben van egy keveset érő szoba sütőkemencével; deszkával borítva. És mellette egy másik szoba is, már romladozó állapotban. Ebben is van egy sütőkemence. – Van egy istálló is, de állat nincs benne. – Szerfőzője részben vesszőből fonva és agyaggal bevonva, részben nyers téglából felépítve, zsindelytető alatt. – A következők tartoznak hozzá: 1) Az épület elülső részén a serfőző részére egy szoba lécekkel kétfelé osztva, alsó és felső részre. 5 ablak van rajta és van benne egy kályha. A vele szomszédos atriumot konyhának használják, amelyhez egy kis kamarácska is csatlakozik. – 2) Van benne egy készülék az árpadara elkészítéséhez. – 3) Egy másik helyiség, ahol a sört készítik; ebben van egy kályha az árpadara megszárítására. – 4) Conservatorium az újonnan főtt sör részére, kis ablakocskáktól megvilágítva. – 5) Alatta van egy pincehelyiség a sör megőrzésére, minden oldalról lécekkel alátámasztva. – 6) A sörfőzőhöz csatlakozik a pálinkaégető, zsindellyel fedve, három megfelelő üsttel ellátva. – Emlékezik borkimérőről, vagyis az urasági kocsmáról, annak beosztásáról és ivójáról; a pincéjéről, mely 12 hordó bort képes befogadni. – A városban lévő urasági malom a Hoor vize felett, fából építve, szalmafedél alatt. Kétkerekű a szükséges kövekkel ellátva. – Mészárszéke tartósságra felépítve, szalmafedél alatt, csak az uradalom szolgálatára.
Oppidum Mező-Keresztes:
E városban, mely magát bizonyos bérösszegért már 1702-ben megváltotta a iurisdictione dominali, két malom maradt fenn a királyi fiscus részére: 1) a felső, az ún. Halleriano-fiscale, nem messze fekszik a várostól, hosszában 6, szélességében 4 ölnyi nagyságú, fagerendákból felépítve, náddal fedve, két kerékkel ellátva, még egészen jó állapotban. – Szomszédos vele az újonnan épült, a köles megőrlésére szolgáló egykerekű malom. Az alsó kő helyett agyagot szoktak alkalmazni és csak a felső köve van meg. Nagysága hosszúságban két és fél ölnyi, szélességben pedig másfél ölnyi. – Ebben a molnár lakása közel van az összeomláshoz. – A felső malommal ellentétben az alsó, népi nyelven Dőryano-fiscale, kétkerekű, a várostól mintegy negyedórányira fekszik, ahol a Darocsi és Salyi patakok összefolynak. – Ez is fából épült, nádtető alatt van, hosszúságban 5, szélességben 4 ölnyi nagyságú. – Ehhez közel van a sertéshízlalda, gerendákból és lécekből összeállítva. – A molnár lakása újonnan épült, jó állapotban van, mind hosszúságban, mind szélességben 4 ölnyi. Ez is náddal van fedve. A lakás el van látva 3 üvegablakkal, kerek sütőkemencével „wulgo Boglya kemencze”. Két bejárat is van hozzá. Egy kamrácska is tartozik hozzá kis előcsarnokkal. – A gabona elraktározására 7 verem áll rendelkezésre, mely 174 köböl gabonát fogad magába.
Possessio Kiss Győr:
Nomina taxalistarum jelölve mindenütt a vallás ily módon: Catholicus, Ruthenus, Lutheranus, Calvinus. Jelölve mindegyiknél a sessio és a taxa. (Számuk 55, akik között 7 nemes, 3 inquilinus és a taxalisták közt felsorolva az educillum dominale.) – Az állást viselők közt: Aedituus 1, Judex 1, Subiudex 1, Notarius 1, Circulator 1. – Nomina subditorum: (Számuk 11, ezekből 9 egész sessiós, 2 sessió nélküli). – Jelezve, hogy mind kálvinisták. – Mindenütt adva a sessio, filii, equi, boves, vaccae, porci, apes. – A diósgyőri kerülethez tartozik. Erdőirtvány helyén épült. Hegyek veszik körül; terméketlen. Mind a légáramlás, mind a madarak járása miatt szenved. – Az alattvalók kötelezettségei, mint a diósgyőrieké. – Kilencedet adnak a bor, a gabona, a bárányok után úgy a subditusok, mint a taxalisták ad norman Diósgyőriensium. – Erdeik közösek a diósgyőriekkel. Meg van engedve a tűzifa beszerzés. Erdeik elég legelőt szolgáltatnak. – Az urasági kocsma mindenfajta ital kimérésére jogosult. Saját boraikat Szent Mihálytól új évig árusíthatják. – A szőlőhegyen 7 szőlő van, mind a fiscusé. – Urasági rét 1 van; hozadéka kb. 20 szekér széna. – Szomszédjai: keletről az Aranysas nevezetű falu, délről Harsány és Geszt.
Possessio Warbo:
Nomina taxalistarum (számuk 16). Egy kivételével mind kálvinisták. Jelezve mindegyiknél a sessio és a taxa nagysága: 4 közülük cespitalist (gyepszéli). – Nomina subditurom (számuk 30), köztük a iudex, 4 közülök profugus. Jelezve mindegyiknél a sessio nagysága, a filii, equi, boves, vaccae, porci, apes. – Földje 3 calcaturában; elég bő, de a vidék hegyes és így terméketlen. Állatok hiánya miatt nem tudják kellőleg megművelni. Mindegyik sessio után 8 köböl gabona vethető el és 5 szekér széna várható. Kötelezettségeik, mint az előbbieknél. – A szőlőhegy után tizedet fizetnek. – Szomszédjai keletről: Parasznya birtok, a diósgyőri erdő, délről Ludna predium, nyugatról Tardonya birtok.
Possessio Parasznya:
Nomina taxalistarum (számuk 47). Mindegyiknél jelezve a sessio és a taxa nagysága. Egész sessio után 2 fl. 4 den. – A taxalisták közt nobilis 14, cespitalista (gyepszéli) 10, circulator dominalis (urasági kerülő) 1, inquilinus 5, faber 1. – Nomina subditorum: számuk 6. Mind kálvinisták. – Jelezve: Sessio, Filii, Equi, Boves, Vaccae, Porci, Apes. – A falu völgyben fekszik, földje terméketlen, három calcaturára felosztva. Mindegyik calcaturába sessionként 4 köböl gabona vethető el, rét pedig, melyek 1–1 szekérnyi szénát adnak, de az urasági erdőből 1–1 szekérnyi széntá beszerezhetnek 1–1 máriás ellenében. – A tűzifa beszerzése az említette erdőkben megengedve, de büntetés terhe mellett makkos fát nem szabad kivágniok és fát idegen helyre szállítani szintén tilos. – A munkaszolgáltatás és a tizedfizetés (gabona, bor, disznók, stb.) után mint Diósgyőrnél. – Szomszédjai keletről Radistyán birtok, délről az urasági erdők, északról Varbo, nyugatról pedig praedium Ludna.
Possessio Radistány:
Nomina taxalistárum. Számuk 45. Mindegyiknél jezelve a vallás, sessio és a taxa. (A taxalisták közül nobilis 21, cespitalista 6, zsellér 9.) – Valamennyien helvét hitvallásúak. – Földjeik minősége, mint Parasznyán. – Két calcaturára vannak felosztva: mindegyik calcaturában 1–1 sessio után 6 köböl gabona vethető el. – Széna 1–1 calcaturában sessionként 1–1 szekér. – Szolgálatásuk mindenben, mint Diós-Győrnél. – Szőlőhegye után tized jár: egyetlen vineola allodialis van rajta. – Szomszédjai: keletről urasági birtok: Babony és Lászlófalva, délről urasági erdők, nyugatról Kandó, észkról Parasznya.
Possessio Bábony:
Nomina taxalistarum: (számuk 55). Jelezve mindegyiknél a vallás, a sessio és a taxa. (Közülük: nobilis 7, inquilinus 3, iudex 1, subiudex 1, cothurnarius 1, rotarius 1.) – Nomina subditorum (számuk 11): Jelezve: sessio, filii, equi, boves, vaccae, porci, apes. Mindegyiknél külön jelezve a vallás. – A falu völgyben fekszik, földje terméketlen, 3 calcaturára felosztva. 1–1 sessio földjében calcaturánként 5 köböl vethető el, rétjei 1–1 sessio után 2 szekér szénát adnak. Szénát az urasági erdőben is szerezhetnek taxa ellenében. – Külön erdejük nincsen, de a lignatio és a pascuatio az urasági erdőben megengedettek. – A falubeliek a bor után tizedet fizetnek, az idegenek nyolcadot. A többi kötelezettség mint Diós-Győrnél. – A szőlőhegyén két kis szőlő van, melyek az uradalomra szálltak. – Van egy pincéjük is, kb. 14 hordó befogadására. – Szomszédjai: keletről pagus Kereztur, délről Miskolc városa, északról Szent Péter.
Possessio Kápolna:
Nomina taxalistarum: Számuk 36. Jelezve mindegyiknél a vallás, a sessio, a taxa, pl. Michael Nagy egész sessión 2 Ft 4 den taxával „Ejiusdem inquilinus” (Nagy Mihály zsellérje) Kiss Márton 1 Ft 2 den taxával. – Nomina subditorum. Számuk 15, utólagos bejegyzések a szököttekről: Samuel Soőss profugit 1744, Gregorius Soőss profugit 1745. Jelezve a sessio, filii, equi, boves, vaccae, porci, apes. Szolgálatuk mint a diósgyőrieké. – Ugyanabban a völgyben fekszik, mint Varbo. Területe szűk és terméketlen. – 3 calcaturára felosztva. Mindegyik calcaturában sessionként 4 köböl vethető el, egy-egy sessiohoz 3 szekér szénát lehet számítani. – Az urasági erdőben is kaszálhatnak szénát – taxa ellenében. A tűzifa beszerzés és a legeltetés ingyenes. A disznók makkoltatása után tized jár. – Az elpusztult malom helyén a lakosok a kamara engedélyével új malomt építettek, melyet 15 év után kötelesek az uraságnak átszolgáltatni. – A szőlőhegyen 2 szőlő – az uraság tulajdonában. A borkimérés olyan mint a többi uradalmi helységnél. Az uradalmi pince 50 hordő befogadására képes. – Szomszédjai északról Alachka, keletről Babony, nyugatról Kondé.
Possessio Petry:
Nomina incolarum. (Számuk 26) Jelezve a vallás, sessio, filii, equi, boves, vaccae, porci. – Nomina inquilinorum domos habentium. (Számuk 7.) Jelezve a vallás és filii. – Inquilini domos non habentes (6). – Van ezenkívül fundus parochialis, amelyen görög szertartású egyház épült, melynek van 2 szabad sessioja. – Itt 40 évvel azelőtt lakatlan terület volt, amelyet sűrű erdőség nőtt be és a réginek a helye csak a templom romjaiból volt felismerhető. A telkeket felosztották és mind elég alkalmas lekóhelyeket kaptak az új lakók. Mind féltelkesek. – Szántói 3 calcaturára vannak felosztva. Calcaturánként minden sessiohoz 3 köböl elvetésésére való föld jut. – Irtás útján területe még növekszik. – Az új telepesek Zathureczky László bérlővel léptek szerződésre oly módon, „hogy azok ... nem többet fizessenek esztendőnként, a kocsmával együtt, hanem hatvan s hatvan magyari forintokat és minden gazda hat-hat napot napi munkával tartozik szolgálni és dézsmát nem fognak adni 3 esztendeig. Ezen hatvan forintoknak a felét tartoznak megadni ebben az esztendőben Szent Mihály napján, másik felét pedig anno 1740 die 10. Maii. Secundo: Házoknak építésére az mely része az erdőnek fogh nekik kimutatnai, azután és nem többet fognak ottan való erdőből vágni. Tertio: Azon ott való tilalmas erdőben szabad lészen nekik minden fa tűzifának, csak a tölgyfa nem szabad, mindenféle vessző szabad, csak a tölgy- és mogyoróvessző nem szabad. Quarto: Az külső embereknek, kiknek tavalyi őszi vetések ebben az esztendőben ott találtatik, az én számomra megdézsmáltatik, úgy mint tavalyi őszi vetés. ... Datum Diósgyőr, die 9. martii 1739. Zathureczky László” – A borkimérő, amely az új lakosok megkönnyebbítésére az urasági erdőkkel, a gabonatizeddel 60 magyar forintért 3 évre bérbe volt adva, most a bérbe adás megszüntével a lakosok kezébe került, akik kötelesek az urasági italokat is kimérni – megfelelő ár ellenében. – Erdeje a tölgy megnövekedésével már mint makkos erdő szerepel és a fiscus részéről tilalmas, de a sajó-ládi pálos atyák konventje és Otthlik Pál is bizonyos sessiok alapján igényt támasztanak rá és nagy mértékben pusztítják, nagy kárt okozva a lakosok veteményeiben. Mivel emiatt az új lakók a hely elhagyásával fenyegetőznek, kényszeríteni kell a pálosokat és Otthlik Pált, hogy jogaikat oklevelekkel igazolják. – Birtoktörténeti adatok: hivatkozás korábbi összeírásokra. – Az egész terület kicsiny. Keletről Sajólád, délról Ónod, nyugatról Jenke és Déta praediumok, északról pedig praedium Zolcsiense (Zsolca) határolják. – Nomina Zingarorum: akik alattvalói kötelezettséggel vannak az uradalomnak lekötve. Számuk 34 (egy ismétlés, utólag „nec fuit”-tal helyesbítve). Mindenütt jelezve a név és a fiúk szám, 36 fiúgyermek. Az egyik név után odajegyezve: wayvoda.
Series locorum ad hocce dominium pertinentium, amelyek most zálog címén idegenek kezén vannak:
Oppidum Miskolc:
Ez 25 évre megváltotta szolgáltatásait a királyi fiscusnál 25.000 forinttal 1702-ben, aminek igazolására hozza az erről szóló oklevelet. Datum Cassoviae, die 12. mensis Aprilus, anno 1702.
Oppidum Mezőkeresztes:
Ez is 25 évre megváltotta szolgáltatásait 12.000 forinttal a fiscus regiusnál, aminek igazolására ennél is hozza a mentesítésről szóló oklevelet. Actum Cassoviae, dei ultima Junii, anno 1702.
Possessio, olim praedium Csaba:
Néhány nemes tartja a kezében zálogképpen. A zálogösszeg 1200 frt. Ennek az igazolására is hozza az oklevelet: Actum Cassoviae die 1. mensis Decemberis, anno Domini 1702.
Praedium Mohy:
Ezt a praediumot 1702-ben 25 esztendőre zálogba vették 6000 magyar forintért ónodi nemesek és más lakók, majd tőlük néhai Borsy Mihály vette át a bérletet ezer forint hozzáadásával és azóta is a Borsi leszármazottak bírják.
Aestimatio dominalium aedificiorum: az előbbi fiscusi uradalomból, amit hozzáértő mesteremberek és a helyi bírák és esküdtek hajtottak végre.
Braxatorium dominale Dios Győriense:


Ez a serfőző a kőmíves munkából 25 ölet foglal magában, kővágást pedig 20 ölet, vagyis kétszer tíz ölet, mindegyiknek a vágásért 1–1 rajnai frt számítva és az egybeállításért szintén 1–1 rajnai forintot számítva, az összeg
20 frt
Égetett téglát 4000 darabot használtak fel, ezrenként 9 rajnai forintjával számítva, az összeg
36 frt
A mészből 25 hordóval, hordónként 30 krajcárjával
12,30 frt
Homokot 124 hordóval, hordónként 4 1/2 kr., az összeg
9,18 frt
A kőmívesek és egyéb munkások díja
42 frt
A kőmíves munkán kívül és a felek felemelésén kívül a bevakolás 15 öl hosszúságban és 4 öl szélességben, kitesz
30 frt
Ez építkezésnél gerendát és más faalkatrészeket 350 használtak fel, amelyek mindegyike 17 krajcárjával számítva
99,10 frt
Zsindelyt 30.000 használtak fel, á 10 máriásért
85 frt
Zsindely-szögecske 40.000 á 50 krajcár
38 frt
Kis gerendácska 400
18,20 frt
Gerendaszögek, 4000, százanként 25 krajcár
10 frt
206 deszka á 19 krajcár
29,11 frt
Ezek együttvéve kitesznek 175 frt 31 kr
 
Vízvezetékek a serfőzőben és a pálinkaégetőben
12 frt
Ugyanazokban ajtósarkok a 14 ajtóban á 1 rajnai forint
14 frt
9 vízvezeték, amelyeken át a halastóból egészen a serfőzőig folyik a víz
10 frt
Hűsítő edény seu „Hévétő” a sörhöz, igen jó állapotban beleszámítva a munkát és az anyagiakat
30 frt
Az ácsok munkája
150 frt
A serfőző köré vont kerítés 6 ölnyi volt, á 15 kr
16,30 frt
Az egész serfőző felértékelve
569,14 frt
Az urasági malom, melyet alapjaiból újonnan emeltek:
 
Hossza 8, szélessége 4 ölnyi
534,15 frt
A szomszédságában van a köles és kendertörő malom, a contusorium
40 frt
Urasági borkimérő Dios Győrött:
 
Magában a városban; hossza 9, szélessége 4 öl
208 frt
Urasági mészárszék Diosgyőrött
157 frt
Másik urasági borkimérő, melynek Lyuko a neve, a szőlők alatt
95 frt
Domus provisoralis kőből emelve:
 
Ugyancsak kőből emelt börtön, amely a közvetlenül utána következő ház alatt fekszik
1237,51 frt
A család szükségletére való ház
107,44 frt
Urasági konyha egy szobácskával
32 frt
A provisoralis ház udarván istálló
447,13 frt
Kettős félreeső hely
10 frt
Jégverem és a kertben 5 disznóra való hízlalda
5 frt
Az udvarba vezető elülső és hátulsó kapu
15 frt
A ház körüli kerítés 110 öl
27,30 frt
A lakatosok munkája, amelyet a házra fordítottak
55,55 frt
Juhakol és kis házacska a sajt felfüstölésére, deszkával fedve és elkerített hely a juhok részére
17,03 frt
Méhes
9,31 frt
Fűrészmalom
94 frt
Üvegégető a megfelelő kemencékkel
273,21 frt
Contusorium materialium vitri lapidum
80 frt
Az üvegmester lakásául szolgáló ház
30 frt
A keresztesi felső malom, az úgynevezett Holloiano-fiscalis és a hozzácsatolt kölestörő malom
215 frt
A molnár lakóhelye
12 frt
A keresztesi alsó malom, az úgynevezett Dőriano-fiscalis
100 frt
A molnár részére újonnan épített lakás
150 frt
A mezőkövesdi majorosház
37 frt
A mezőkövesdi uradalmi serfőző és a vele kapcsolatos pálinkaégető
326 frt
A mezőkövesdi borkimérő vagy helyesebben kocsma
232 frt
Istálló a szekerek és az állatok befogadására
170 frt
A mezőkövesdi urasági malom
130 frt
Urasági mészárszék
5 frt
A felsorolt épületek becsértéke összesen:
5280 R.fl. 38 1/2

 
Aestimatio vinearum dominalium
 
Hány kapásra
Hány hordó borra
Értéke: frt
In Promonthorio Diosgyőriensi
 
 
 
In Szarka nominato colle, melyet keletről Komaromi István, nyugatról Vannai István szőlei határolnak
5
1 1/2
30
In Promonthorio Kis Győriensi
 
 
 
1) Kiss Mihály szőlője, melyet keletről Getső Pál, nyugatról pedig Eles János szőlői határolják
7
1
20,40
2) Magvaszakadás folytán Nagy Miklós szőlője, melyet keletről Lázár Mihály szőlője, nyugatról pedig Berecs István szőlője határolnak
5
1/2
12,24
3) és 4) egyik a másik felett folyamatosan magvaszakadás folytán Tóth István szőlője, melyet keletről Banyacskay István, keletről pedig Berecz István szőlői határolnak
16
4
40,80
5) Török Gergely fiscusi szőlője, keletről Bárkay György, nyugatról Jankai István szőlői között
9
2
30,60
6) Magvaszakadás folytán Valko-i Kiss István szőlője, amelyet keletről Czeglédy Mihály szőlője, nyugatról pedig Szentgyörgyi Sámuel szőlője határolna
12
2
30,60
7) Ugyancsak Valkoi Kiss István megvaszakadása folytán az uraságra szállt, amelyet keletről Bartha István, nyugatról pedig Molnár Mihály szőlői határolnak
6
2 1/2
20,40
In Promonthorio Radistyániensi
 
 
 
A Mattyus dombon egyetlen majorságbeli szőlő
7
2
40
In Promonthorio Baboniensi
 
 
 
A nagy Hegy nevezetű szőlőhegyen az egyik Csépány András és Bereghy Mihály szőlei között, a másik Szentpétery másként Tóth István szőlője mellett
888
1
21
In Promonthorio Kapolna
 
 
 
A Szép nevezetű szőlőhegyen egy, megvaszakadás folytán
25
-
60
A másik ugyancsak magvaszakadás folytán
15
-
24
A harmadik pedig ...
-
-
36
A szőlők összes becsértéke:
 
 
366,04

 
Az épületek becsértékeRhen. forintban 305,2

Rhen. forintban5280,38 1/2

5585,40 1/2

Inventarium rerum mobilium: foeni et sminaturae dominis hypothecariis resignatarum
Vetemény és széna: A mezőkövesdi urasági táblában az őszi vetésből, a kevert gabonából elvetett 184 kassai köböl. – A diósgyőri Kertallya nevezetű majorsági táblában szintén mint őszi vetés a kevert gabonából 20 köböl. – Mezőkövesden a szénahozadék 7 öl. – Diósgyőrött a szénahozadék 1 öl.
„Inventarium nobilium” (Az ingóságok leltára): Diósgyőr városában, mégpedig először annak az udvarán: A felső kápolnában annak középső űrje (valószínűleg teteje beomlott volt) felett 19 állandóan ott maradó deszkák „super mediam ejusdem vacuitatem”, száma 19 db. – A szürethez való nagyobb kád tölgyfából 2, fenyőfából való ugyancsak 2. – Coretus, vagyis a kassai köbölnek az 1/4 része, vasabroncsokkal körülvéve: 1. – Kila, vagyis a kassai köbölnek a fele, faabroncsokkal körülvéve: 1. – Cribum = szita (ill. rosta), kettős vasvesszőkből egybeállítva, hosszúkás, a gabona kirostálására, megviselt és itt-ott lyukacsos: 1. – A vár alsó és felső szobáiban, kamráin, pincéin 7 függő tolózár [lakat], még épek. – „Tormentum ferrum” vaságyú (cső)
In domo provisorali = az élésmester házában:
Rendes régi ágy
2
Közönséges asztal
3
Fából való régi szék
3
Zöld állvány
1
Tizedmérleg a bor megtizedelésére szüret alkalmából
1
Iusta = icce, melyet szüretkor használak „Hegyes öregh icce” néven
1
Sextarius = űrmérték, melyet szintén a tizedszedésnél használnak
1
Manica ferrea = kézibilincs 1 pár
 
„Compendum ferrorum” = lábosok
 
Az élésmester alsó lakása boltozatos.
 

 
In molendio:

Cistae teloniales antiquae (lisztesládák)
2
Az előbbi cisták (terménytartók) megőrzésére lecsüngő tolózárak
2
Kisebb vaskalapács a kövek összezúzására
1
Fából való coretusok használatára „coretus” űrmérték, 1/4 kassai köböl
3
Vasból való vámmérték, melynek „ficsur” a neve
1
Nagyobb abroncsok úgy a vízi, mint a szárzaföldi kerekekre alkalmazva mind a malomban, mind a köles és kendertörő contusoriumban
7
Ugyanazokból kisebb
4


Malomkő, részben már megviseltek
4
Ugyanott más két malomkő, melyek még vagy félévig használhatók
2
Epistomium ferreum, vulgo csap
1
Fából való disznóhízlalda, 3–4 disznó részére
1
In braxatorio et crematorio (A serfőzőben és a pálinkaégetőben):
 
Tölgyfából készült nagyobb kád
2
Ugyancsak tölgyfából készült két más kád a pálinkaégetőben
2
Használati vízvezeték a serfőzőben lévő nagy kád alatt, amelybe a sert lebocsátják
1
Serfőző-üst 7 edény tartalmának a befogadására, jó állapotban, minden hiány nélkül
1
Nagy vasabroncs, öt darabból egybeállítva
1
Nagy kád az árpa összezúzására
1
Ugyanott egy régebbi kád az árpa összezúzására
1
Bő vízvezeték seu refrigeratorium (hűtő), tölgyfából készítve, új
1
Nag yhordók a darakása erjesztésére, régiek
2
Más edények a Vatka (valószínűleg lengyel nevű pálinka) megőrzésére
4
Fa korsó, amellyel az italt az égetőfazekakhoz viszik
1
Korsók a pálinka szállításához
4
Más korsók a ser szállítására
2
Fundibula lignea (fatölcsérek)
2
Lapatae pro miscenda cerevisia (keverőlapátok)
4
Egyéb eszközök a ser szállítására
4
Dorsalia seu iam Putnae iam antiqua (puttonyok)
2
Ventilabrum = legyező
2
Az ajtókra illesztett nagyobb zárak
2
Vízvezetéki csatornák, amelyeken át a ser a hűsítőkből lefolyik
2
Deszkákból készített négyszögletes vízlevezető a pálinkafőzőben
1
Kádak a sör lehűsítésére
2
A serfőző-üsthöz újonnan készített kemence
1
A darakása kiszárításához való kemence
1
Efölött ugyancsak annak a megszárítására 34 bükkfa deszkácska
34
5 „sáp”-nak nevezett kanna, korsó „Canthari vulgo Sáp dicti ...”
5
Régi seres hordó
16
Új seres hordó
28
Háromszögletű 3 deszkából álló instrumentum, amellyel a főzött sert az üstből át szokták önteni
1
Zsámolyok, vagyis inkább deszkák a kemencék körül
5
Kosár a komló részére
1
Fából való coretus
1
Deszkából készített fedők a kádak betakarására
2
Új, az égetéshez használt edények
4
A „Prand” nevű, tölgyfából készített instrumentum a fazekak alatt, amelyen át azokból az edényekből vízvezető csövek vezetnek le
1
A borkimérőben:
 
Asztal vastagabb deszkákból, hosszú 2, rövidebb és vékonyabb deszkákból 1, összesen
3
Lécekből készített padok a szoba falához támasztva
5
Az üveghutában:
 
Kerek vasdarab, 2 arasznyi nagyságú, melynek segítségével a tuskókat a kemencéhez viszik
1
Olvasztott vasból való rúd, melyet az üveg keveréséhez használnak
1
Nagy hosszúkás vaskanál, még használatban
1
Gömbölyded fára alkalmazott vasabroncsok, mely fának a segítségével a tuskókat a kemencéhez szokták továbbítani
3
Ugyanezt a célt szolgáló kisebb abroncsok
2
Vasszerszám a kölyűmalomhoz, mely javításra szorul
1
Abroncs a kölyűmalomhoz
1
Az üvegkemencéhez való vaseszközök, melyeknek a neve „Ferszin Fiszen”
5
Fiszen
4
Bunkók a kövek összezúzására; már kopottak
2
Nagyobb vaskalapács a kövek összezúzására
1
Vaslemezek az olvasztókemencék nyílásának az elzárására
2
Kézi fazúzó a kövek összetörésére
1
Agyagból való különböző alakú és nagyságú minták, a különböző üvegformák megszerkesztéséhez, nagyrészt már repedezettek, azért vashurkok tartják őket össze, amilyeneket a hutamester magaköteles készíteni
31
Kádak a hamu összegyűjtésére
2
Vasüst, jó és ép állapotban
1
Nagy és ép vízvezeték
2
A „Spleisz”-nak nevezett olvasztott üvegből kila
3
A darocsi homokból kila
3
„Argillae poltariensis” a poltariai agyagból egy kis szekérrel
1
A Grandnak nevezett új vízvezeték, az említett kádak mellett
1
Kis gerendaminta a gerendákból készített ún. Domzák elkészítéséhez
1
Vas harapófogó a fazekak kiemelésére a kemencéből
1
In contusorio lapidum
 
A kerék tengelyében vasabroncsok
4
Ugyanazon a tengelyen epistomia ferrea, wlgo csap
2
A tuskókat összetartó abroncsok
2
Ugyanazokon a tuskókon kőtörő vasdarabok
2
Régi és hasadt teknők a kőtörésből származó por összegyűjtésére
2
Cribra, egy közönséges, melyet szitának neveznek, a másik már régi, vasdrótokból összeállítva, melynek rosta a neve
2
Mezőkövesdini, in braxatorio
 
Árpadarához való kád; feneke reparlálásra szorul és a két alsó abroncsra
1
Igen megfelelő serfőző-üst, 8 edény befogadására képes
1
Darakása szárítókemence, közel az összedőléshez
1
Ezen szárítókemence felett 40 kis deszka
40
A „keverő”-nek nevezett kád már romladozott
1
A „seresváló” (seres vályú) nevezetű teknő új
1
A „Mász Fasz”-nak nevezett kád (hordó) még használatban van
1
Vasa ad crematorium spectantia csűs hordó dicta
2
Két pálinkaégető edény, újak, mindegyik 4–4 urnát tartalmaz
2
A kád alatti vízvezeték repedéses ugyan, de még használható
1
Scaphia (cseberdézsa) a sör elszállítására
6
A „Schusz Vandl”-nak (Pfandl) nevezett scaphiolak (kis cseber) száma
2
Fából való fundibulum (tölcsér) vasból való vízvezető csővel
1
Vas korsó vízhordásra
1
Edények a pálinkafőzéshez
3
Seres hordó
20
Tölgyfából készült új nagy víztartók a sör hűsítésére 5 hordó befogadására képesek
2
A ser keveréséhez használatos „lapatae” (lapátok)
4
In diversorio:
 
Két, deszkákból készült kisebb asztal
2
Egy hosszabb asztal
1
Közönséges fa szék
8
Két hosszú pad, egy a falhoz illesztve, a másik ide-oda hordozható
2
Az ágy egyszerű
1
A sextarius nevű űrmérték fából
2
In mola
 
Ládák vagy tokok a vámáruk részére
2
A ficsur nevezetű mérték (vámosztó edény)
1
A fából való coretusok (mérőedény)
3
Malomkövek, amelyekből kettő még félévig eltarthat, a másik kettőm ég hosszabb ideig
4
Függő zár vagy retesz
1
Vasgyűrűk
6
Más gyűrű, a kő összetartására alkalmas
1
In allodio:
 
Korsó, hogy abban a kútból jó vizet hozzanak
1
Teknő a kenyértészta megdagasztására
1
Ezeken felül a gabona megmérésére van ebben az uradalmi városban a vasabronccsal körülvett kila
1
Mező Keresztes:
A felső malomban:
 
Egy nagyobb láda a vámgabona befogadására és két új deszkákból összeálítva, mindegyik 16–16 köböl gabonát képes befogadni
3
Kosarak hasonlóképpen a gabona befogadására
2
„Pertica ferrea wlgo isteke” a jég megtörésére
1
A gerendákat összetartó nagyobb vasabroncsok
8
Ugyanezt a célt szolgáló, de kisebb abroncsok
6
Egy nagyobb karikagyűrű a kő horzsolására
1
Coretus (mérőedény)
2
Vasból való „ficsur” (vámoló edény)
1
Félig már elvásott malomkövek, amelyeket épp azért alul tanácsos alkalmazni
2
Más alsó malomkövek már szerfelett elhasználva
2
Az új kerék elkészítéséhez már ott a fatörzs, a gerendely
1
A szekrények elzárásához való függő zár
1
Az alsó malomban:
 
A vámgabonához való ládák; egy régi, kettő űj
3
Régi kosarak a vámgabona megőrzésére
2
Fenyőfából való kád
1
Újabban alkalmazott malomkövek
3
Egy másik kő, mely már egy teljes évben át működött
1
Vasabroncs, mely szükséges a kövek összetartására
1
Vasabroncsok a malomgerenda körül
7
Ugyanezt a célt szolgáló kisebb abroncsok
4
Régi urasági coretusok (mérőedények)
2
Vasrúd a kövek felemelésére
1
Függő retesz
1
„Ficsur ferreum” (mérő, vámoló edény)
1

 
NB. megjegyzés az összeírás végén: A bérlők az uradalomnak járó szokásos őszi szántás (40 köböl tavaszi vetés alá) helyett a környező falvakkal faizásért járó szántásokat kötöttek ki maguknak, s ezt az összeírás idjén, 1743-ben így tartják, ezért az összeíró figyelmeztet arra, hogy a bérlet leljárta után az uradalom korábbi jogati érvényesíteni kell „hinc ejusmodo labor ... Fisco Regio reconpensari debet”. A másik megjegyzés a bérlet lejártára: Az 1743-as makktermést az uradalom átengedte a bérlőknek azzal a feltétellel, hogy majd a bérlet lejártakor ők hasonló módon fognak eljárni az uradalom irányában: „glandes in fine anni remensurae pro hybernali glandinationa Fisco Regio cedant”.
Diósgyőri koronauradalom és tartozékai (Borsod m):
Diós Győr – Mezőkövesd – Mező Keresztes – Kis Győr – Warbo – Parasznya – Radistány – Bábony – Kápolna – Petry
Említve még: Miskolc
Praediumok: Csaba – Mohy

Tartalomgazda