Conscriptio
Magosliget:
Birtoktörténeti adatok, birtokosok neve, megszerzés címe. – Telkek, nagyságuk ölekben – Elhagyott telkek – Örökös jobbágyok névvel, fiak, testvérek, unokák száma, állatállományuk: ökrök, tehenek, disznók, méhek. – Szántóik, befogadóképessége, rétjeik szénahozama – Elhagyott telkeket földesúr használja – Jobbágyok testvéreinek, fiainak név szerinti felsorolása. – Szökevény jobbágyok névvel, felüntetve hova távoztak – Fix jövedelme földesúrnak nincsen – Robotot más jobbágyok módjára teljesítenek, nyáron háromszori szántás, értéke, egy hetet saját kenyerükön kaszálnak, értéke – Három napot gyűjtenek, értéke, aratáskor 6 napot dolgoznak saját kenyerükön, értéke. – Egyéb munkákat szükség szerint végeznek, kerítéscsinálást, favágást és fuvarozást és más szükségest, melyeket meghatározni és értékelni nem lehet. – Természetben mindenki 1 hízódisznót ad, ha nincs, ahogy vallják, nem kötelesek pénzen megváltani, értéke. – Ünnepekre sem vadakat, sem kappanokat nem szoktak adni, csak Karácsonyra tyúkokat, értéke. – Telkeik után földesúrnak búzát, zabot, árpát nem adnak, (hajdinát nem vetnek), mert robotot teljesítenek. – Vajat, sajtot, tojást nem adnak, sem csirkéket – Kilencedet nem adnak, csak ha földesúr valamely területet magának fenntart és azt bevetik, adnak utána kilencedet. – Káposztát, kendert nem termelnek – Régen az összeíró véleménye szerint adtak méhekből is kilencedet, most nem. – Tized bérbeadásából nincs jövedelem, mert a vármegye az egész területre ki szokta bérelni. – Vám és rév nincs, nem is volt – Erdőkből jövedelem nincsen, bár alig hihető, hogy tölgyerdők lévén zsindelyre, kerekekre és épületfára nem használják. – Makkoltatásból nincs jövedelem, mert az erdő szomszédos falvakkal közös, ahol annyi compossesor van, hogy számukat sem tudni, minden makkot felemésztenek, de ha a falu erdejét elhatárolnák, 3000 vagy még több disznót lehetne makkoltatni, szemben földesúr mostani 200 kihajtott disznójával. – Malom vagy alkalmas malomhely nincsen – Elegendő cserjés van, de nincsenek emberek, akik irtanák s földjét használnák. – A község szántói 2 nyomásra vannak felosztva, befogadóképességük, a második nyomás terméketlenebb és vízáradásoknak kitett. – Termésben kilencszeres, tízszeres hozamot hajt, értéke – Az elhagyott telkeken földesúr által újonnan emelt ház, leírása, béres lakik benne, értéke. – Rétek, szénahozamuk, ha jobban irtanák őket. – Kis almás, nagyobb részt erdei fából, jövedelme – Folyóból, ha halászok és rákászok lennének, földesúr asztalára elegendő lenne. – Erdő tölgyes és hársas, méhek tartására nagyon jó, zsindelyre alkalmas, ha lennének készítők szép jövedelme lenne, most mecenzéfiek csinálják, minden 1000 zsindely után 7 máriást, 1 köböl búzát adnak, valami főzelékfélést, sót.
Farkasfalva:
Vallomások alapján eszközölt összeírás. – Kuriálsi falunak állítják. – Kúria helye, szomszédai, kiterjedése, almáskerttel, értéke – Épületek, leírásuk – Pince fából – Kút a háznál, istálló, értékük – Kúria mellett szántók, befogadóképességük, réek, szénahozamuk – Tölgyes erdők, hízlalható disznók.
Pelsőczy Györgyné, Pallágyi Mária, Csathó Ferenc javai.
(Szatmár m.): Magosligeth – Farkasfalva