HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 080. - No. 006 / a.

Dátum 1735. július 17.
Jelleg

77 eredeti számozott fol. latin, eredetű + Tabella censuum + Sepcificatio 1735. 18 old. latin.

Szöveg

„Conscriptio”, melyet Thurzó György készített. Összeírás: subditusok neve, állataik, úrbéres szolgáltatásaik.
A jószág fekvése: részben sík területen, részben erdős, hegyes vidéken. Korábban túlnyomó részben taxalisták lakták, később oláh jobbágyok, akik hasonlóképpen taxával, s 12 napos robottal tartoznak. Területük három districtusra (seu spanatus) oszlik: Papmezői districtus, Sergési districtus, Töttösi (Töltessi) districtus. – Mind a taxalisták, mind az oláh jobbágyok földesuruknak vagy a fiscusnak minden telek után 1 tallér vagy rajnai forint (2) adót tartoznak adni. Szolgálatuk az évi 12 napos robot. A Szepesi Kamara kegyelméből – megmaradásuk és fejlődésük előmozdításáért – a taxa, robot és egyéb haszonvételek helyett – a gabonadézsma kivételével – készpénzben fizetett árendát adtak. – Az oláh jobbágyok előljáróinak és ezek feladatának leírása. – Ezek a falvak kender- és lenkilenceddel nem tartoznak, helyette meghatározott számú zsákot adjanak a földesúrnak. (Az ispánok elosztása szerint.) – Bírságok leírása. – Bejegyzések az összeírás rendjére, az újonnan jöttek nyilvántartására. („Advenae”) – Ispánok, bírók, esküdtek, hajdúk és más, uradalmi szolgálattevők mentessége. – Bejegyzés a földesúr látogatása esetén adandó ellátásról.
Arx Várad:
A Sebes-Körös partján fekszik, „priscis saeculis exstructa”, ötszög alakú alaprajzzal, várárokkal, várfallal (az ezen belüli épületeket az ostromok erősen megviselték, mint ezt az 1725. évi összeírás elmondja), mely részben romos volt, majd az elmúlt években Őfelsége helyreállíttatta az épületekkel együtt, melyek most a tiszántúli hadsereg főparancsnokának, a vezérkarnak és hozzájuk tartozó hivataloknak lakásul szolgálnak. – Szérű, kincstári pince, (150 gönci hordó befogadására). – Educillum leírása, pincével (400 tinnához elegendő), becsült évi jövedelem feltüntetésével. – A vár alatt fekvő Rác-Városban kincstári fundus, faházzal, tartozékainak, jelenlegi állapotának részletes ismertetésével. Szomszédságában a zsidók saját költségükön zsinagógát építettek. Sörfőző, felszerelése a zsidó árendásé. Istálló 4 ló befogadására. Ugyanitt másik ház, leírással. Ház, kásatörővel. Pincék, árendában (árenda összege feltüntetve). – E ház szomszédságában fekvő másik ház, részletes leírással, pincével, szérűvel, baromállással, – e házban a zsidó mészáros lakik, ezért, valamint a pincehasználatért árendát fizet. – Kunyhó, szomszédságában ház. Tartozékok, mindkettő leírása, a census, illetve árenda feltüntetésével. Az őrség kapujával szemben „officina” fából, bérben. – Anno 1724: Nagyvárad területén belül a Pecske vize mellett a provizor téglaházat építtetett, a vár helyreállítási költségeinek kiegyenlítésére, azonban, mivel a fundus a püspöké, az ő tisztviselői laknak benne. – Romos malom a Pecske vizén, megjavítása nagyon sokba kerülne. – Nagyvárad határában lévő kincstári szőlők leírása. Az összeírás birtokjogi bejegyzéseket, a szőlők fekvésének, állapotának, nagyságának leírását (kapásokban) és a jó termés esetén várható bortermésnek mennyiségét (cseberben) is tartalmazza. Utána bejegyzés a szőlőben szükséges gazdasági munkákról, a bérmunkában végzettek költségéről, a fennmaradó munkálatok elvégzésére a kincstári birtok jobbágyai kötelesek. Ezek a szőlők mind dézsmakötelesek, „licet hactenus ob respectum possessoris Fisci videlicet Regii eiusmodi decima non sit exacta”. – Présház romjai, restaurálásuk szükséges.
Palota praedium:
A praedium távolsága Nagyváradtól mérföldben, földrajzi fekvésének leírása. Határához rétek és szántóföldek tartoznak. A szántóföldeket két nyomásban művelik, kapacitásuk köbölben megadva. A szántóföldek egy részét a fiscus számára vetik, a többit kilenced fejében használják. (A vetésekre vonatkozó bejegyzéseket l. az inventáriumban). – Tölgyerdejük nincs, mivel a Körös mentén lévő erdők nyárfa-, égerfa- és fűzfaerdők, – tűzifának alkalmasak -. Extraenus-szántóföldek, melyek után évente kilenced címén kb. 200 köböl búzát, 6 köböl törökbúzát, továbbá némi árpát és zabot adnak. – Az egykori falu helyén (az egykori birtokoscsalád, valamint a falu jobbágytelkei feltüntetése) most kender-, len- és törökbúza-vetések vannak, továbbá káposztáskertnek is használható. – Az itt lakott Zolyómi-család által épített régi templom (evangélikus), ebben régen gabonát tartottak, most már puszta, a vízáradások miatt nem használható. Bejegyzés esetleges helyreállításáról, felhasználásáról és jövedelmezhetőségéről. – Braxatorium leírása, gabona- és szénaszárításra alkalmas kemencével („pro torrenda polenta”) – jelenleg a felsorolt helyiségek felett árpát tárolnak. – Ennek oldalához épület árpakása-készítő, kétemeletes, részben téglából, részben fából, kása szárítására és törésére szolgál. Az épület tartozékainak leírása. Mellette pálinkaégető, „trium ollarum capax”. Nem messze innen romos, lakhatatlan épület, melyben azelőtt a sörfőző lakott, az épület leírása. Mind a sörfőző, mind a pálinkaégető eszközeinek leírása az inventáriumban található. Ugyancsak itt található még egy kis házacska (leírás), az áradások által megrongálva, melyben jelenleg Fekete Sámuel, a praedium kerülője lakik, aki a földesúr borát szokta kimérni. – Malom a Körösön, három kerékre, mely 1722-ben épült, valamennyi szükséges tartozékkal. A malom leírása, az azóta eszközölt építésekkel. A malom-vám jövedelme a fiscus számára búzából kb. 280 köböl, kevert gabonából 10 köböl, törökbúzából 3 köböl. A malomhoz tartozó eszközök leírását az inventárium tartalmazza. A molnár solutio címén minden jövedelem negyedrészét kapja, ezért a malom körüli javításokat tartozik elvégezni, továbbá a földesúr számára egyéb szolgálatokkal is tartozik: malomkövet, szerszámokat, a malomkerékhez szükséges fákat, valamint a malomgáthoz használt vesszőket „nec non alia majoris momenti requisita ex parte domini„ felügyelete alatt tartja és gondoskodik róluk. – A halászatról: a hálók többe kerülnének, mint a halászat várható jövedelme, mondják a régebbi összeírások.
Szent-András portio:
(taxalisták lakják. Továbbiakban tax.- jelöléssel.) – Táblázatos rész rovatai: a fiscalis fennhatóság alatt élő lakosok neve, sessio nagysága, lovak, ökrök, tehenek, sertések, juhok és kecskék, méhek, évi taxa (Rhfl.) – A jobbágyok után a zsellérek felsorolása, azonos rovatokkal. Pusztatelkek névvel. – A rovatok végén összesítés. – Az összeíró általában mindig összehasonlítja az összeírás évének eredményét az 1731. évi adatokkal a lakosság növekedése, illetve megfogyatkozása szempontjából. Általában ennek okait is feltünteti (halál, szökés, stb.) – A falu jövedelmének megoszlása. (Név szerint) – Kilenced: mindenfajta gabonából tartoznak kilencedet adni, ennek mennyisége 1734-ben a fiscus részére 20 kereszt volt búzából, árpát és zabot régi idők óta ezen a területen nem vagy csak ritkán vetnek. – Robot: 12 napos szolgálattal tartoznak. – Educillum: „iuxta morem taxalistarum”. Megváltják. – Szőlőjük nincs. – A helység a Pecse és a Körös között fekszik, ennek ellenére a lakosság számához képest csekély erdeje van, tölgyerdejük pedig egyáltalán nincs, rétjük bozótos. – Báránydézsma: bárányból és gödölyéből kilencedet kötelesek adni, újabban megválthatják. Akinek méhe van, ugyancsak tartozik kilenceddel, illetve megváltással. – Sertéstized: mivel tölgyerdőik nincsenek, sertéstizedet sem adnak, a pázsitpénzt 12 dénárral váltják meg. – Egyéb adó: teheneik után vajat (á 15 icce) szolgáltatnak. – Bíróság: „per medium annum geritur”. – Robot: nincs, „ex quo in Fiscum Regium devoluta sit”. – Határok, szomszéd helységek megnevezése.
Ugra tax.:
Oldalt bejegyzés utólag: az összeírás befejezése után Kis-Ugra, Közép-Ugra, Pesztere és Attyás praediumokkal együtt „ex integro” az Ugrai családnak eladatott. – A táblázat szokásos rovatai után: az 1731. évi összeíráshoz képest 4 személy hiányzik, pusztatelek 20. – Menekültek felsorolása név szerint (Szent Andrásnál csak egy menekültet írtak össze.) – Birtokjogi- és jövedelem-megoszlás. – Adózás: a vármegyei statútumok szerint a taxalisták évente 2 forint taxát fizetnek, földesuruknak évi 12 napos robottal tartoznak. Bejegyzés az educillatio megváltásáról, valamint a megváltás módozatainak megváltozásáról, könnyebbítéséről. – Valamikor földesúri malom volt itt, ez azonban a háborús időkben elpusztult és haszon nélkül maradt, fundusát a helység lakói szerezték meg, s kétkerekű malmot építettek rajta, két évvel ezelőtt egy harmadik kereket építettek hozzá. A malom után a fiscus számára évente 25 kassai köböl gabonát szolgáltatnak, úgynevezett ally-gabonából pedig 6 1/4 köböllel. (Alja-gabona) – Gabonakilenced: a fiscus részére jut: búzából 110 köböl, árpából 9 köböl, zabból 10 köböl, kölesből 4 köböl, törökbúzából 3 köböl. – Méhkilenced: méhkasok megváltása á 12 dénár, aki pedig „novum reservare placet” fizessen 108 dénáért. – Sertéstized, báránydézsma l. (Ugra előtt) Szent András. – Egyéb datia és census Nincs. – Halászatról: nem nagy hasznot hajtana, mivel a háló kára sokra rúgna. – Egykor vásárokat tartottak itt. – Macellum, alig használják. – Birtokjogi bejegyzések. – Bírságok. – Bejegyzés boltról, melyben azelőtt egy görög (kereskedő) lakott, jelenleg üresen áll. (Utólagosan megjegyzés: átadva az Ugrai-család részére.)
Kis Ugra praedium:
A táblázatos rész valamennyi praedium összeírásánál hiányzik. – A praedium Ugra mellett fekszik. Szántóföldjei kb. 80 köblös vetésre elegendőek, ezeket az ugrai jobbágyok kilenced fizetése fejében használják. A jövedelem a fiscus és az Ugrai-család között oszlik meg. E gabonajövedelem terményenként köbölben megadva. – Ahol egykor a falu állt, kb. 50 fundusnak megfelelő terület van. Rétjük nincs, erdő sem tartozik a praediumhoz.
Közép Ugra praedium:
Ugyancsak Ugra közelében terül el, az ugrai jobbágyok használják ennek szántóföldjeit is. Jövedelemmegoszolás. Rétje nincs, ahol valamikor rét volt, most bozótos, bokros terület található. Erdeje nincs.
Peterd praedium:
Egykori jobbágytelkeinek száma, szántóföldjeit és rétjeit gyakran elönti a víz, az áradások tönkretették, ezért csak legelőnek használható. Szárazabb években egy részét bevetik, a vetés után kilencedet adnak. A legeltetés és a kaszálók után járó jövedelmet az összeíró nem ismeri. A praediumhoz csekély erdő tartozik, melyben jó termés esetén kb. 100 sertést lehet makkoltatni. A praedium egészében a fiscushoz tartozik. Bejegyzések régebbi birtokjogi vonatkozásokról.
Peszere praedium:
A praedium is egészében a fiscus birtokában van. 5 jobbágytelkéhez kb. 18 köblös szántóföld tartozik, e földeket bozót nőtte be, majd az ugrai jobbágyok egy részét dinnyével és görögdinnyével vetették be, minden egyéb veteményt a madarak („multitudo avium”) kiesznek. – Bejegyzés a beszedett kilenced mennyiségéről, valamint a kilenced részbeni eltulajdonításáról. – Rétek, fákkal, 25 szekérszéna terméssel. Ezeket a réteket az ugrai jobbágyok jelenleg minden ellenszolgáltatás nélkül használják. – Tölgyerdő, melyben emberemlékezet óta nem volt makktermés. Makktermés esetén kb. 60 sertést lehet benne tartani. Az erdőt egyébként szintén az ugraiak használják, tűzifának. – Birtokjogi bejegyzések.
Atyás praedium:
Szántóföldjeinek birtokosok szerinti megoszlása, kapacitása, a földek használatáért fizetett kilenced, rétek nagysága szekérszénában, erdejük nincs.
Geszt tax.:
Menekültek, puszták (névvel). – Taxa egy összegben, a földesúri igazgatásban résztvevők azonban mentesek. – Educillatio: a földesúr borából 100 cseberrel, pálinkából 100 iccével tartoznak kiárulni, az év háromnegyedében a földesúrnak, egynegyedében pedig maguknak kocsmáltatnak. Tölgyerdejük nincs, így csak pázsitpénzt fizetnek. – A falut régebben curialis- és armalista helységnek mondták. – Pusztamalom a Korhány vizén, amely ma már inkább tó, s az év egy részében ki is szárad. Utólagos bejegyzés: évente 4 ft. dénárt fizetnek használatáért.
Mátéháza v. Üllés praedium :
Iglód praedium szomszédságában fekszik. Szántóföldek, a kilencedjövedelem esetenként változó. Rétjein bozót nőtt, ezért a gesztiek csak legelőnek tudják használni. – Birtokjogi bejegyzések.
Bogyosló(háza) praedium:
Kicsiny praedium, kb. 20 köblös szántóföldjeit a geszti jobbágyok eléik a szokásos adó fejében, erdő és rét nem tartozik hozzá.
Begéts praedium pto.:
A praedium negyedrésze a fiscusé, ugyancsak a geszti jobbágyok használják, rétje nincs, szántóföldjei 25 köblösek. Legeltetésre terület csekély, erdeje nincs. – A Mátéháza, Bogyoszlóháza és Begécs földjei után várható kilencedjövedelem köbölben.
Mezőgyán tax.:
Pusztatelkek névvel, az 1731. évhez viszonyítva a lakosok száma 4-gyel csökkent, ki meghalt, ki pedig „semet adiunxerunt tumultuantibus”. – Taxa l. Geszt. – Erdejük nincs. – Ha máshova költöznek, terragium fejében Rhfl-t tartoznak letenni.
Gyanta (Gyente) praedium:
Mezőgyántól nem messze terül el, sík területen, jó szántóföldjei vannak, különböző gabonavetésekkel, bár területe áradásoknak ki van téve, s ahol a vizek a gyepet nem rongálták meg, 100 szekér széna is megterem.
Vatyony praedium:
A praedium mocsarak között fekszik, ezért esős időszakban nem megközelíthető. Rétjeiről a lekaszált szénát csak a mocsarak befagyásakor tudják a mezőgyáni jobbágyok hazaszállítani. – Erdő, tűzifára alkalmas, a legeltetésért évi bért szoktak a mezőgyániak fizetni. – Birtokjogi bejegyzések.– Szántóföldjei után kapott kilencedjövedelem.
Iklód praedium:
Szántóföldjeit a mezőgyáni jobbágyok kilenced fizetése fejében használják. Erdeje nincs.
Mátéháza praedium:
ugyanaz
Madarász:
Sem menekültek, sem pusztatelkek nincsenek a faluban. – Tölgyerdő, csekély hozammal, mindössze 60 sertés hízlalására elegendő. – Educillum: a falu lakói árendálják, évi 50 rajnai forint árenda összegért. A másik kocsmáért ugyancsak árendát fizetnek, a harmadikért szintén. A kocsmaépületek leírása, tartozékai, állapota.
Homorok:
Hiányzók, pusztatelkek (névvel), részben meghaltak, részben elmenekültek. – Csekély tölgyerdő, jelenleg tűzifa gyűjtésére szolgál. – Educillum leírása, a kimért bor és pálinka mennyisége. – Az összeíró először ennél a helységnél említi meg az igás állattal nem rendelkezők robotkötelezettségét: gyalogrobottal 6 napon át tartoznak szolgálni. – Határok, szomszédok felsorolása.
Méhkerék praedium:
(Ludovicus Nagy: pagus) fekvése, nagysága – eléggé mocsaras területen fekszik, s ha csak nem nagyon száraz a nyár, legeltetésre és szénakaszálásra alkalmas. A cséffai jobbágyok bírják árendában.
Csegőd praedium:
Mocsaras területen fekszik, esős időkben áradásoknak kitett területen, mindössze 6 jobbágytelekhez elegendő, csekély szántófölddel, melyet Madarász lakói kilenced fejében élnek. Rétje – mint mondják – nincs, tölgyerdejében 200 sertést lehet makkoltatni. – Bejegyzés: mivel mocsaras, áradásos földjei vannak, ez év végével a madarászi jobbágyok vissza akarnak innen vonulni, jelenleg évi 60 rajnai forint bért fizetnek használatáért.
Cséffa:
a bolt használatáért a görög évente 12 Rhf-t tartozik fizetni. – Sem menekültek, sem pusztatelek nincs a faluban. – Bejegyzés az 1731. állapotokról, az azóta történt lakosságcsökkenésről, valamint a régebbi és a mostani bevallás közötti telekszám-különbségről. – A helységtől két mérföldnyire lévő erdejüket – melyet az akkor erdélyi fejedelemtől használatra kaptak, s melyben mind makkoltatásra, mind tűzifa-szedésre lehetőségük volt, különböző birtokháborítások miatt nem tudják békességben használni. (Ezek részletes leírása.) – A helységhez tartozó szántóföldek mennyisége a lakosok számához képest szűkös, de eléggé termékeny. – Bejegyzés arról, hogy valaha vásárokat tartottak a faluban. – Szomszédos helységek, határok összeírása.
Kis- és Nagy Radvány praediumok:
Cséffa szomszédságában fekszenek. Birtokjogi bejegyzések, viták rögzítése. Adókedvezmény a fiscus tulajdonjogának elismertetése érdekében. Földjeit a cséffai jobbágyok használják. Terményadó. – Tölgyerdő, melyből a püspöki tisztviselők engedélyével a cséffai jobbágyok tűzifájukat szerzik, s ezért a fiscus számára jövedelmet nem jelent. – Bejegyzés bizonyos vitás szántóterületről, birtoktörténetéről, esetleges megszerzéséről.
Fugyi tax.:
Pusztatelkek, névvel. – Educillum: árendában, leírása, a földesúr borát Szent György naptól Szent Mihály napig 20 Rhf-ban értékelik. – A Körösön a lakosok új, kétkerekű malmot építettek, azaz egyik kereke még nincs egészen készen. A jövedelem fele a földesúré, másik fele pedig a falué. A jövedelem nagysága, mivel a malom még nincs teljesen készen, ismeretlen, feltehetően 50 köböl gabonát fog kitenni. – Másik kocsma a várad út mentén, árendában. – A helység – mely egészében a fiscus birtokát képezi – a Körös partján terül el. Az összeíró megjegyzi, hogy a lakosok lusták, földjeiket, szőlőiket nem művelik, ugyanakkor örökké szegénységükről és a rossz földekről panaszkodnak. – Egykor három curialis fundus volt itt, jelenleg már közös használatban vannak. – Csekély erdő, inkább tűzifára alkalmas. – Promontórium nagyobb részben elhagyott, puszta, melynek borkilencedből származó jövedelmét az összeíró 30 cseberre becsüli, – gondos művelés esetén többre is. – Taxa, robot mint előzőek. – Gabonakilenceddel tartoznak, ennek mennyisége előző évben, köbölben (búza, törökbúza). – Vám a Hodos nevű patakon, jelenleg jövedelmet nem ad. – Rétek a kamara tulajdonában, nagyságuk (kaszásokban) a lekaszált széna szekérben megadott mennyiségével mérve. Jelenleg azonban elbozótosodtak, ezért ennek mennyisége erősen lecsökkent.
Pap-Mező (caput distr.):
Pusztatelek, névvel. – Erdejük: nincs, földterületük is eléggé szűkös, a sík területeken fekvő helységek földjein azonban – mivel a lakosok száma igen csekély – „abunde sufficere videretur, dummodo oeconomicam praefferrent industrium”. – Kétkerekű malom a Mező-Vize nevű patakon, jó állapotban, a hozzátartozó eszközök leírása az inventáriumban. Árendában. A malom mellett kunyhó, a molnár számára, leírással. – A helység határainak felsorolása. – Propria dominii: castellum, mely egykor Kornis családé volt. A castellum fekvésének leírása, jelenlegi állapota (a hosszabb ideig itt lakó törökök és a Rákóczi-„rebellio” következtében), olyannyira, hogy csak igen nagy költséggel lenne helyreállítható. A castellum mellett katholikus templomocska, melyet jelenleg sörfőzőnek használnak. Az épület leírása, a hozzátartozó eszközök felsorolását az inventárium tartalmazza. A sörfőző, a falu malma, valamint Papmező, Hegyes-Bély és Magyar-Cseke kocsmajoga árendában. – Educillum leírása, a benne kimérhető italok: sör és égetett italok, bor (bor: 150 cseber, sör 50 hordó és égetett 100 icce). – A falu határához tartozó szántóföldeket (kapacitásuk köbölben) az itteniek élhetik. – Rétek, várható szénatermés szekérben megadva, melyet a háborús idők alatt benőttek a fűzfák, kis darabját irtványnak használja Blegyik Michael, taxát fizet érte. – Szőlők, nagyságuk kapásokban megadva, jelenleg elhagyottak. – Tölgyerdő, fekvésének leírásával, nagysága a makkoltatható sertések számával mérve. Ugyanitt alkalmas legelő is van számos juh és kecske számára. Az ebből származó jövedelem mennyisége: „dexteritate dominorum officialium recommendatur”.
Spinus:
Tűzifa-szedésre alkalmas erdő. – Jövedelem gabonakilencedből, köbölben. – Egyéb adózás, robot mint fentiek. – Bizonyos földesúri földeket a jobbágyok között elosztottak „erga nonam”. – Határleírás.
Valány:
Bükk- és tölgyerdők, a makkoltatható sertések számával. – Egyébként l. Spinus.
Szitány (cum Turberest):
Taxájukat egy összegben fizetik. – malmok (névvel), az egyik után a molnár parancs szerint dolgozni tartozik, a másik malomért a molnár 2 rajnai forintot fizet. – Turberest területén földesúri malom, kincstári költségen építve, felszerelve, fűrészelésre, jövedelmet nem hoz, mert a gátak és felszerelés javítására szükséges faanyag szállítása két-három napig tart, s ezzel költséget okoz. – Közös tölgyerdő, sertések makkoltatására, juhok és kecskék legeltetésére is alkalmas. – Turberest lakói azelőtt meszet égettek, most is égethetnének, de ez nagyon nagy terhet jelentett számukra, mikor nem Nagyváradhoz tartoztak. – Régebben szárazkocsmáért fizettek, most azonban csak bizonyos mennyiségű földesúri bort tartoznak kimérni.
Lunkauerszest:
Malmok, névvel, a két kallómalom után taxát fizetnek. – Tölgyerdő a faluhoz és tölgyerdő földesúri, a szokásos adatokkal. – A Vida nevű patakban pisztrángok, jelenleg jövedelmet nem hajt.
Szelistye:
erdejük csak tűzifára és legeltetésre. – Kocsmáltatás: l. Turberest.
Kimpány:
Tölgyerdő tartozik határukhoz. – Valaha volt szőlőjük is, de ma már „nec vestigia apparent”. – Birtokjogi bejegyzések. Fundus nobilitaris, ma sessioként használják, földjét és rétjét felosztották a jobbágyok között. – Kocsmáltatást l. Turberest.
Hegyest et Hogyest (et quidem possessio Hegyes):
Malom, egykerekű, a molnár (névvel) taxát fizet érte. – Kocsmáltatás mint fent.
Albest (más írással: cum Sztizar incorporatae):
A lakosok külön-külön felsorolva. – A két helységnek közös tölgyerdeje van. – Kocsmáltatás l. Turberest.
Koszgyán (cum Podány?):
Más falvakkal közösen használt tölgyerdő Koszgyán határában, Podánynak saját tölgyerdeje van. – Szárazkocsma = Turberest.
Varassény-Krizsány:
Malom jövedelme. – Kicsiny tölgyerdő. – Szárazkocsma, mint fent.
Roterest:
Erdejüket más falvak jobbágyaival közösen használják. – Szárazkocsma = mint Turberest.
Kapocsány (Kakacsény?):
Malmok utáni jövedelem. – Erdejük nincs. – Szárazkocsma mint fent.
Bukurvány:
Tölgyerdejük van. – Szőlőik ma teljesen elhagyottak.
Szombotság:
Tölgyerdő. – Szárazkocsma l. Turburest.
Kerpest:
Erdejük makkoltatásra és tűzifának is alkalmas. Makkoltatáshoz sertések száma. – malom, egy kerékre, melynek gátjait lerombolták, mivel a víz elöntötte Alsó-Topa rétjeit növekvő vízállás mellett. – Szárazkocsma l. fent.
Korbest:
Malmok, melyek közül az egyik után 2 forintot fizet, a másik, „quaservus dominalis, nihil”. – Tölgyerdejük van.
Alsó-Topa:
Erdejük csak tűzifának szolgál, valamint legeltetésre. – Szárazkocsma mint Turberestnél.
Felső-Topa:
Malmok, taxájuk feltüntetve. – Tölgyerdejük van. – Szárazkocsma l. fent.
Krainicsest (Krantsesd?) (Kranyikfalva?):
Tölgyerdő. – Szárazkocsma l. Turberest.
Nán-Hegyesel (cum Györkönyest?):
Malom, egy kerékre, mely Nyiko Konstantin hajdúé volt, most puszta, elhagyott. – Tölgyerdejük van. – Kocsma leírása, istállóval (6 ló befogadására alkalmas), melyben évente 100 cseber bort, 40 hordó sört és 100 icce égetettet lehet kimérni.
Dobrest (cum Govorest):
Tölgyerdő, szárazkocsma. – Földesúri erdő, makkoltatható sertések számának feltüntetésével. – Extraneusok redemptioja: per d. 24, „aut vero accordari potest”.
Magyar Cséke:
Pusztatelkek felsorolása névvel. – Az egykerekű malmot a falu lakói építették, jövedelméből a kálvinista praedikátort fizetik, a földesúrnak évente 2 rajnai forintot adnak. – Kocsma leírása, épület, tartozékok, felszerelés felsorolásával. Jó állapotban, bekerítve. A szokásos italféleségek mennyisége, amennyit a megszabott időszakban kiárulhatnak benne. – Tölgyerdő. – „In loco curiali” lakik Csordás András. – Szántóföld és rét is tartozik e fél-sessiohoz. – A török időkben vásárokat tartottak.
Terpest:
A pusztatelkeket felosztották a jobbágyok között, mivel kaszáló nem tartozik hozzá, nehezen lehetne betelepíteni. – Tölgyerdő.
Dusest:
Tölgyerdeje van. – Allódiális szántóföldek, melyeket a jobbágyok „sub nonam” használnak. – Malom, 1724-ben épült, egy kerékre, évente 2 rajnai forint adó jár utána földesúrnak.
Cseszora (cum Posga – Bozga):
Tölgyerdejük van. – Malom, egy kerékre, mivel csak rövid ideig működik, csak 1 ft. adót fizet.
Kigyiglet :
Malom, jövedelme itt is csak 1 ft, mivel csak esős időben őröl ez a malom is. – Tölgyerdő, az extraneusok sertéseik után annyit fizetnek, „prout cum iis conveniri potest”.
Butsum:
A régebbi összeírásokban említett malomnak már csak a helye van meg. – Tölgyerdő. – Allódiális szántóföldek használatáról l. Dusest.
Topest:
Tölgyerdejük van.
Drakcsik (vel Dradsest?):
Tölgyerdő – Kocsma leírása – eddig még nem működött, mivel a bárándiak vendégfogadót építettek, melyben azonban csak sört árulnak – talán meg kellene próbálkozni borral is, a jövedelem felemelése végett.
Sztrakos :
Tölgyerdejük van. – Két egykerekű malom, két testvéré (névvel), az egyik után semmi jövedelem nincs, mivel csak esős időben őröl, a másik után 1 ft. taxa.
Sergés:
Bortizedük az elmúlt évben 7 ún. kis tinnát tett ki. – A malom, mely az előző összeírás szerint még jó állapotban volt, jelenleg elhagyatott. – Tölgyerdejük van, melyekben idegenek is legeltetik sertéseiket, s 24 ill. 34 dénárt fizetnek utánuk. – Szárazkocsma l. Turberestnél. – Földesúri szőlő is volt itt, ez azonban a török idők alatt elpusztult, „non nisi magnus sumptibus reparanda”.
Szurdok:
Egykerekű malom, csak 1 ft-nyi jövedelemmel, mivel csak esős időben jár. – Tölgyerdő. A nem termő fákat építkezésekhez és a nagyváradi híd javításához vágták ki. – Borkilenced 18 ún. kisebb tinnával volt az előző évben. – Az itt lévő allódiális földeket a jobbágyok élik a szokásos feltételekkel. – Bejegyzés vitás birtokjogú sessiokról.
Kopacsél:
Paraszti szőlők (a tulajdonosok nevével), kilencedjövedelem 90 iccét tett ki. – Tölgyerdejük van. Egy részét a vár helyreállításához kivágták. Bejegyzés tulajdonjogi vitára vonatkozólag. Extraneusok adóját l. Kigyiglet. – Szárazkocsmát l. Turberest.
Kigyik:
Erdejük a szarándiakkal közös. – A helységben birtokos nemesi fundusok felsorolása névvel, a fundusok számával. – Bizonyos szántóföldek elosztását mind a kamarai jobbágyok, mind az egyik nemes jobbágyai maguknak követelik. – A falu földjei egyébként terméketlenek, bozótosak, s kiterjedésük is csekély.
Szaránd:
Újonnan telepített szőlő, még semmit sem terem. – Tölgyerdejük a kogyikiekkel közös, de nem nagy kiterjedésű. – Szárazkocsma mint Turberestnél, a kocsmáltatás jövedelme jelenleg árendában. – Az Ugrai családnak van itt két örökös jobbágya, mindegyik egésztelkes. – A fent említett erdőben, ha szükséges, a földesúr számára meszet lehet égetni.
Virtsolog:
Tölgyerdejük van, melyet a fáncsikai jobbágyok is használnak. – Extraneus-adó l. Kigyiglet. – Szárazkocsma l. Turberest.
Fáncsika:
Tölgyerdő, egy részének birtokjoga vitás, más falvak is magukénak mondják. – Kőből épült mészégető, melyben a szükség szerinti mennyiségben lehet meszet égetni. – Szárazkocsma l. fent.
Töttös:
Két malom, az egyik egészben a kamaráé, a másik csak harmadrészben Baranyai Miklósé, kétharmada ennek is a kamaráé. A malmok évi taxája. – Tölgyerdő, más falvak jobbágyaival közösen élik, a makkoltatható sertések számának feltüntetésével. – Szőlőhegy tartozik a falu határához, részben az itteni jobbágyok, részben extraneusok művelik és birtokolják, s azt állítják, hogy régebben kilencedet nem tartoztak a szőlők után adni. Most kényszerítik őket erre, s az elmúlt évben adott borkilenced 15 kisebb tinnát tett ki, de idővel többet is lehet várni. – A falu megosztására vonatkozó bejegyzések, birtokjogi viták, a különböző földesúri haszonvételek elosztása körüli kérdések. – Szárazkocsmáért fizettek azelőtt, most Szt. György és Szt. Mihály nap között a földesúr borát mérik, az év másik részében a jobbágyoké. – Földjei csekély kiterjedésűek „et metali reambulatione indigum”. – A hegyekből jövő patakban igen sok a pisztráng, de a sok részbirtokos miatt jövedelmet nem lehet várni belőlük.
Czigányfalva:
Tölgyerdejük van, más falvakkal közösen használják, jövedelmet az extraneusok adója jelent, ennek harmadrésze a kamaráé. Az erdő birtokjogáért és használatáért, határkijelöléssel kapcsolatban folytatott harc leírása. – A szőlőhegyről származó borkilenced mennyisége cseberben. – A Gyepes nevű patakon malom, évi censusa 2 rajnai forint. – Szárazkocsma l. Turberest.
Ürgetek (portio):
Tölgyerdejüket más szomszédos helységek jobbágyaival együtt használják. – A faluhoz tartozó földek terméketlenek, s a Körös áradása gyakran elönti őket. – Ugyanitt birtokos a Szénás család, 9 lakott telkük van, Baronkay Ádámnak pedig 2 lakott és 1 pusztatelkét írják össze.
Pestere (portio):
Több faluval közösen élt tölgyerdő tartozik határukhoz. Az erdő után járó jövedelem több birtokos között oszlik meg. – A portiokon kívül felsorolják még (portiok alatt a fiscusra háramlott részbirtokok értendők) a Szénás család által bírt 12 egész jobbágytelket is.
Kalota (portio):
A falunak nincsenek szántóföldjei, lakosai a házaik körül lévő rétjeiket vetik be. A beérés előtt fagy vetéseiket tönkretette, ezért a kilenced fejében adandó gabonát vetették el velük. – Más falvak jobbágyaival közösen használt tölgyerdejük van. Extraneusok által fizetett adó a makkoltatásért. – A Szénás család 2 jobbágy- és 2 zsellércsaládot bír a faluban.
Kabalás Patak:
Tölgyerdejük van, más falvak jobbágyaival közösen élik. Extraneusok adója. A jövedelem megoszlása, a kamarára háramló rész. – A faluhoz csekély kiterjedésű földek tartoznak. A földeket két nyomásban művelik, melyeket minden évben be kell vetniük, – mégis kilenced fizetésre kötelesek. – Szárazkocsma l. Turberest. – Szőlőhegyük után évente kb. 15 cseber bort lehet kilenced címén várni. – A portiok volt birtokosainak felsorolása. Egyikük, Károlyi Mihály „in Tartaria demortuus”.
Fekete-Tó:
Lakói a taxafizetést megtagadták, ezért innen semmi jövedelem nem származik. – Az elmenekültek üres telkeit az itt maradottak maguk közé osztották szét, mivel a helység meredek hegyek és mély völgyek között fekszik, s így nagyon kevés szántóterületük van, s a házak körül lévő földekbe vetnek. – A helység – mondják – egykor az erdélyi fejedelem birtoka volt, az erről szóló leveleket „ultro citroque deportare, ac praedonibus invigilare tenebantur”. – A taxán kívül semmi egyéb beszolgáltatással vagy robottal nem tartoztak, a háborús idők után azonban úgy adóztatták őket, mint a többi taxalistákat, s a 12 napos robotot is követelték tőlük. Az erre vonatkozó különböző rendelkezések ismertetése, kérelmük adómentességük elismertetésére. – Tölgyerdejük van (a makkoltatható sertések számának feltüntetésével), de mivel hatalmas és kietlen (vastos remotosque montis) hegyek között fekszik, s a szomszédos helységeknek ugyancsak van tölgyerdejük, extraneusok csak ritkán jönnek ide sertéseiket legeltetni. Az ebből származó esetleges jövedelmet pedig – bizonyos régi kiváltságokra hivatkozva – a helybeli lakosok felerészben maguk tartják fenn. Azonban a korai hó miatt a makk nagyobb része haszon nélkül elpusztul, az erdőből sem a földesúrnak, sem a lakosoknak jövedelme nem származik. – Bárány- és juhdézsmát régi idők óta nem adnak, sem megváltással nem tartoznak. – Terragium fejében régebben – úgy emlékeznek – 3 bárányt és 2 gödölyét adtak, jelenleg azonban „ob statum miserabilem” semmit sem akarnak adni. – Educillum az Erdély-Magyarország országút mellett. Leírása. Kert is tartozik hozzá, veteményeknek való. Istálló (24 ló számára). Árendában, 30 rajnai forintért. – Harmincad: „per vices gerentem tricesimae”. – További bejegyzések a vendégfogadó épségben tartására (in sartis tectis conservare), őrzésére, jövedelmezőségének fokozására. (Védelem rablók ellen.) – Robot: a helység lakói a bekerített rét lekaszálásán, a széna boglyába rakásán kívül egyéb szolgálattal nem tartoznak. Ez a szénamennyiség kb. 20 szekérnyi lehet. – Vám és híd építése több költséget jelentene, mint amennyit esetleg jövedelmezne. – Mivel a helység az Erdélyből Magyarország (Bihar m.) felé vezető átjárónál fekszik, alkalmas terület a sócsempészésre. Ennek megakadályozására az erre vezető utakat levágott fákkal szokták elzárni.
Őssi:
Educillum, leírással, berendezésének felsorolásával. Árendában, 30 rajnai forintért. – Malom, két kerékre, gátjait évente a districtus jobbágyai alig képesek kijavítani, ilyenkor semmit sem jövedelmez. Más, a Körös vizén létesített malmok jövedelme köbölben. – Tölgyerdő, sertéseiket közösen legeltetik benne más falvakkal. – Kilenced, robot és census, mint a többi falvaknál. – A határukhoz tartozó promontórium jövedelme: 5 cseber kilencedbor.
Telki, portio:
Fiskális féltelek, névvel, előző lakója máshova költözött. Jelenlegi lakója, Fazekas Mihály, fazekasmesterséget folytat. Egyheti robottal szolgál, sem állata, sem fiúgyermeke nincs. – Tölgyerdő, közös, jövedelme megoszlik. Egyébként is csekély kiterjedésű.
Utána helynévmutató, oldalszámmal.
Nagyváradi, a királyi fiscus birtokában lévő jószágok összeírása (a birtok néhai du Mesnil generálisnál volt árendában).
(Bihar m.): Palota praedium – Szent András – Ugra – Kis-Ugra – Pesztere – Geszt – Attyassi – Mátéháza (alias Üllés) – Bogyoszlóháza – Mezőgyán – Váttyon – Iklod – Madarasz – Méhkerék – Csegéd – Cséffa – Nagy- és Kis Radvany – Fugyi – Pap-Mező – Spinus – Vallyán – Szitan cum Turburest – Lunkasprie – Szelistye – Kimpany – Hegyest et Hogyest (et quidem Hegyes) – Albest cum Sztizar – Kosgyán cum Podány – Verecsany et Krecsany – Rotarest – Kapocsány – Bukorján – Szomatságh – Kerpst – Korbest – Alsó Topa – Felső Topa – Krainicsest – Nan Heggeshely cum Györkönyest – Dobrest cum Govorest – Magyar Cseke – Terpest – Dusest – Cseszora cum Posga – Kogyiglet – Bucsum – Topest – Drakcsik (vel Dradsest) – Sztrakos – Serges – Szurdok – Kopacsel – Kigyik – Szarand – Vircsalok – Fancsika – Tőltes – Cziganfalva – Eőrgetegh – Pesztere – Kalota – Fekete Tó – Kabalas Patak – Eőssy – Telky

Tartalomgazda