| Szöveg |
Urbarium
„Conscriptio Dominii Regecziensis…” melyet a birtokos család rendeletére Fekete István, Veresmarti István és Gönczi Pál tályai jegyző készítettek.
Tallya:
Jobbágyok névvel, fiak összeírás az utcák sorrendjében. – Telkük nagysága – Állatállományuk: nincs – Megjegyzésben nemesek, szabad telkek, taxa, deficiálás feltüntetve. Hit alatt vallják, hogy régen Szt. Mihály adót nem fizettek, most sem fizetnek. Tavalyi taxájuk összege. Aratáskor, szüretkor tartoztak szolgálni tisztek parancsa szerint. Egy allódiális szőlőt tartoznak megmunkálni. Allódiális szántók 2 nyomásra, befoadóképességük. Város földjei 2 nyomásra. Irtásföldek után csak földesúrnak adnak kilencedet, osztás földek után földesúrnak kilencedet, királynak tizedet adnak. Lencséből, borsóból nem jár tized. Földesúrnak járó részből senkinek sem jrá sem negyed, sem nyolcad. Allódiális szőlők. Allódiális rét, míg el nem fogytak a jobbágyok, kaszálók, takarták, beordták most elégtelenek lévén, a tisztek a makovicai kaszásokkal kaszáltatták és béres szekerekkel hordatták be, szénahozama. – Erdők: Vadászat halászat szabad. – Vízi malom 2 kőre, a molnár harmados, a víz a regéczi határon jön át, regéczi urak tartoznak szerződés szerint minden héten 2 köböl búzát vám nélkül megőrölni, és évi árendát fizetni a vízfolyása használatáért. A gabonát boglyánként megváltják, ha nem esik 10 alá. Ha valaki a maga gabonáját pénzért arattatja, a kepe rész után nem tartozik dézsmával. Ha valaki kenyérgabonát vet, notariusnak jelenti, az felírja hány keresztet (!) vetett be, azután fizet dézsmát. Szolgalegény, ha fizetésbe vetése is van, nem tartozik dézsmával, hanem a dézsmásnak ostorpénzül 1 pint bor árát fizet azon az áron, ahogy a kocsmán árulják. Bírák, tisztek semmi dézsmával nem tartoznak Tizedszedőket a bírák tartják, ha nincs nekik saját vetésük, földesúr gabonájából adnak nekik valamennyit erre a célra. Egyes szőlőhegyek után földesúrnak adnak bordézsmát, királynak semmit, másokból földesúrnak kilencedet, királynak tizedet. Dézsmálás módja. – egy köböl = tíz budai icce. – Cseber és köbölváltság itt nincsen. Vidékiek dézsma mellett fertonnal is tartoznak zabbal vagy pénzzel. Akik az uradalom bármely falujában laknak, nem tartoznak vele. Ászokvám, hegyváltság itt nem szokásos. Tizedszedő ha a bírákkal megegyzik is, notariusnak tartozik „gazdálkodással” (számadás?). Ha valaki a tönkölyt máshova szállítja dézsmáláskor, cédulát köteles váltani notariustól, a pénz a notariusé lesz, más időben szabad a szállítás. Bárányból jobbágyok és taxás nemesek tizedet adnak földesúrnak, méhekből csak a jobbágyok. Disznókból pázsittizedet adnak, tizen alul megváltják. Vannak „futo hitvansokadalmak”, heti vásárok, földesúrnak semmi jövedelme nincs belőle, csak a kocsma, ha az ő idejébe – újévtől Szt. Mihályig – esik, a városé a jövedelem. Minden kimért hordó után kocsmárosnak pénz jár, azonkívül gyertyára, csepegésre, emelrőe, fára egyenként 4–4 icce bort kap hordónként. Hordómérés módja, vízzel teleöntik, utána kiengedik és megmérik, hordómérő hordónként 1 iccát, vagy annak árát kapja. Ajándék régen sem volt, most sincsen. Büntetések. Határok, azt mondják szomszéd falvak megsértették, új határjárással végére kellene járni és törvényesen kiigazítani, sürgős lenne, mert az öregek elhalnak és a fiatalok nem emlékeznek a határokra. Egy föld régóta pusztán állt, hogy földesúrnak ne származzék kára, jobbágyok irtsák, műveljék, alakítsák szántófölddé, hogy lehessen vetni, aki felfogja, tizeddel nem tartozik.
Rátka:
Egész puszta lakóit a török elrabolta, tályaiak használják. Allódiális szántók 2 nyomásra, befogadóképességük, akik szántják, földesúrnak tizedet adnak utánuk, királynak semmit. Irtásföldekből is csak földesúrnak adnak tizedet. Osztályos földek után mikor még a falut lakták, földesúrnak kilenced, királynak tized járt.
Legyesbénye:
Török elpusztította, lakosait elrabolta. Allódiális szőlő volt, de elpusztult. Allódiális szántók nincsenek, csak telkek után valók, nem igen művelik, ha valaki szántja, úgy ad belőle tizedet földesúrnak ahogy a tisztekkel megalkuszik. Telkek rétjei is műveletlenek, a nyári meleg gyakran kiégeti, igen soványak, jó terméskor szénahozama, a füvet el szokták adni.
Szántó:
Allódiális szántók, befogadóképességük. Allódiális rétek, szénahozamuk. A deficiált telkek rétjeit földesúr részére kaszálják, de azokat, melyeknek birtokosa nincsen, jövevények közt kiosztják, de a víz annyira elöntötte, hogy nagyrészt csak nádas. Parlagon maradt szántókon is szoktak füvet kaszálni. Irtásföldekből csak földesúrnak jár kilenced, de a király dézsmaszedői, „ubi nona, ibi decima” innen is követelnek, jobb lenne, ha adnának tizedet ezek után is, mint más földekből. Méhtized nem volt. Pázsittizedet nem fizettek, hanem minden disznó után fizettek, de mikor földesúri erdőbe makkra hajtanak, többet fizetnek. – Kocsmák voltak, amit boron kívül árultak: abrak, széna, étel, pálinka, mind a vendéglősé volt, egyúttal vámos isvolt, árenda összege. Régen a kocsmáros búzát, faggyút, fát kapott. Vám, díjszabása – Szántón vett borokat magyarok bárhová szállíthatják, ingyen, lengyelek fizetnek utána. Hídcsinálással tartoztak, mikor készen volt, a vámos 1 ft. ára bort adott nekik. Tilalmas és szabad erdők. Tilalmas patak. Vásárokból földesúrnak jövedelme nincs, vásárvám és egyéb a bíráké. Mészárszék földesúri, csak falai állnak. Mészáros keddi napokon hússal tartozott a tanácsnak, amíg el tudja a várost látni, idegen hentest nem engednek be. Míg a lakosok taxát nem fizettek, heti 3 napot szolgáltak mind gyalogosok, mind marhával. Most taxa mellett aratáskor adnak aratókat, szüretkor is. Taxa fizet s előtte allódiális szőlőt is műveltek. Cirkálást a várban nem végeztek, hanem pénzt fizettek a cirkálónak, most nem fizetnek.
Fony:
A várhoz tartozó cigányok névvel. Telekadót soha nem fizettek, most fizetnek, adnak vágómarhára is pénzt. Allódiális szőlők, jobbágyok művelik meg, regéciek is. Szőlőpásztorok búzát kapnak. Elpusztult allódiális szőlők. Allódiális szőlők 3 nyomásban, befogadóképességük, régen a falu tartozott 40 köblös földet belőlük bevetni, mivel megfogyatkoztak a jobbágyok, nem szántják és vetik. Kenderföldek, befogadóképességük. Káposztaföldek. Allódiális rét, szénahozama. Volt olyan föld kiszakasztva, melyet a jövevényeknek szoktak kiosztani, akik művelik, földesúrnak tartoznak belőke kilenceddel és tizeddel. Ha a szárazság miatt a gabonamag nem nőhet annyira, hogy tized a királynak, kilenced a földesúrnak kiadható lenne, megváltják a boglyákat. Kölesből, tatárkából, borsóból, lencséből, kenderből dézsmát nem adnak. Bárányból kilenced földesúré, tized a királyé, méhekből csak a királynak adnak tizedet. – Disznókból tizedet földesúrnak nemcsak a jobbágyok, hanem taxás nemesek is adnak. Ha valaki magnak való méhet, kecskéket, juhot, disznót szerez, abban az évben nem tartozik belőle tizeddel sem váltópénzzel. Malom a hegyek között, csak őszi és tavaszi esős időben forog, molnár neve, szolgáltatott évi búza köblök. Vidékiek a szőlők után fertonba zabot, kappant, kenyeret adnak. A kerülők székelyek, fél dézsmával tartoznak. Mindenki az iskolamesternek, bíráknak, kerülőknek, tizedszedőknek külön is tartozik borral a tizeden felül. Ha valaki elparlagosodott szőlőt fel akar fogni, udvarbírónak fizet a céduláért, a tanácsnak a megbecsülésért, bírónak a kihirdetésért, mikor a dézsmás elő terjeszti, neki is fizet. – Tilalmas erdők, makk földesúré, de ha az ő disznói már makkoltak, a faluét is ráhajthatják. Régen heti 3 napot dolgoztak, aratás, takarás, kaszálás, szőlőmunka idején mindennap. Aki hiúzt, rókát, nyestet, farkast, medvét öl, bőrét földesúr vagy tiszt tudta nélkül el nem adhatja. Némely szomszéd falu tüzifáért itteni erdőt szoktak bérelni, szekerenként zabot fizetnek érte. Szénégető kovácsnak makkot termő fát nem szabad kivágni, ha csak háton hoz haza fát, évente 2 fejszét ad, vidéki szénégetők tartoznak földesúr házába, ott ahol a tisztek kívánják dolgozni. Puszta csűrös kert.
Regéczke:
Allódiális szántók, befogadóképességük. Allódiális rétek, szénahozamuk. – Tilalmas erdők. Ajándékba tyúkot, ludat, tojást, vajat, mézet adnak. Taxások, bírák, kerülők, hajdúk csak vajat és mézet adnak és vágómarháravalót. Aki puszta telket is használ a magáén kívül, azután is ad vajat és mézet, vágómarhára valót. Vágómarhával az egész falu tartozik, de régóta fizetnek érte. – Téglaégető kemence összeomlott.
Mogyoroska:
Szabad erdők. Tisztek parancsa szerint szolgálnak.
Horvath:
Allódiális szőlő, hozama. Allódiális szántó, befogadóképessége. Földesúrnak soha nem adtak tizedet, csak királynak. Tilalmas és szabad erdők, hízlalható disznók. Mivel idegenek is innen hordanak tüzifát, minden gazda minden ökre után 1 ft-tal tartozik, ha négy-nél több ökre van, akkor is 1 ft.-tal. Aki a tiszttől cédulát vált, maga szükségére vihwt sövénynek való karót 2 szekérrel, vesszüt is annyit. Makktermő fát senkinek nem szabad levágni, marhája, szekere elvesztése mellett, de gyalog ember, minthogy messze nem viheti, vághat fiatal bükk és tölgyfát. Fűrészmalmot kezdtek építeni, de csak a fundamentuma van meg. Serfőző is volt, de teljesen elpusztult. Portörő, csak a helye van meg. Halászok, amíg halásztak, paraszti munkával nem tartoztak. Ajándékba mézet, vajat, őzet, nyulat, ludat, vágómarhát adták.
Komloska:
Irtásföldek után 2 évig nem adnak dézsmát, azután földesúrnak tizedet, királynak semmit.
Bosko:
Vízimalom 1 kőre, elpusztult.
Büd puszta portio:
Kaszálót telenőtte a nád, nem lehet kaszálni.
Also Vadász:
elpusztult, lakói Szikszón élnek.
Felső Novaj:
egy telken 2 egykenyéren élő jobbágy, más jobbágynak csak lánya maradt, 1 nemes jobbágy telken.
Rákóczi család javai.
(Zemplén, Abaúj m.): Tálya Tallya oppidum Zemplén m. – Ráska Ratka oppidum Zemplén m. – Legyes Bénye Zemplén m. – Szanto oppidum Abaúj m. – Fony oppidum Abaúj m. – Regeczke oppidum Abaúj m. – Mogyoroska oppidum Abaúj m. – Horváthi Horvath oppidum Abaúj m. – Komloska oppidum Abaúj m. – Baskó Bosko oppidum Abaúj m. – Kis- és Nagy Kér oppidum Abaúj m. – Alpar oppidum Abaúj m. – Gikárth Gibart oppidum Abaúj m. – Hernáda, Büd oppidum Abaúj m. – Dolni-Wadas, Alsó-Vadász oppidum Abaúj m. – Felső-Novaj oppidum Abaúj m.
|
Közgyűjteményi portál