| Szöveg |
„Urbarium seu Connumeratio Colonorum…” – Urbarialis összeírás a lakosság névsorával (vagyoni és családi helyzet, szolgáltatások) Cheh Mihály számvevő készítette a helyszínen. A végén Extractus Urbarii címmel táblázatos kimutatás az összeírás adatairól. – „Urbarium seu Connumeratio Colonorum…”
Csetnek:
Jobbágy-névsor, fiakkal. – Igaerő (ökör, ló, tehén). – Sertés-, méh- és juhállomány. – Telek-nagyság. – Árenda összeg. – Az árenda néhány éve váltotta fel a régebbi típusú adózást. A 31,5 ft-os árenda-összegből 24 forintot egy levélhordó darabont fizetésére fordítanak. – Zabot és császár-madarat is adnak. – Három nyomású majorsági szántók; 10 db. összesen 10 kassai köböl vetésű szántó. Továbbá 14 db., két nyomású, összesen 9 kassai köböl vetésű szántóparcella. Az összeíró megjegyzése: „Ezek oly sovany foldek, ha nem ganejozzak, semmit sem teremnek”! – 12 darabból álló, a többi földesurakkal közös rét, az uradalmat illető rész, jó ha 5 szekér szénát jövedelmez. Két komlós kert, egy káposztás kert és egy kenderföld. – Két malom a többi földesurakkal közösen, havi jövedelme kb. egy szapu búza. Ezt a darabont ellátására fordítják. – Három kardverő hámor, a többi földesurakkal közösen, ebből az összes 6 ft. jövedelem. Három ugyancsak közös vashámor; ennek összes földesúri jövedelme 72 ft. A hámorok teljes jövedelmét a földesurak közösen a kastély fenntartására adják. – A jobbágyok, mióta árendát fizetnek, sem educillatiot, sem dézsmát nem adnak! – A hídvám jövedelméből az uradalomra eső rész a vári porkoláb fizetésére megy – Mióta árendát fizetnek ezek a kastély és a csetneki malmok körül szolgálnak. Munerát sem adnak. – Mulcta. (büntetés)
Dopsina:
Árendások. Legtöbb jobbágynál feltüntetik: kovács, vaskőhordó. Mészégető, szénégető, stb. – (Kazar Mihály 12 ökrös gazdagparasztnak saját vashámora van!) – A város határában összesen hat vashámor; mindenik után évi 12,5 ft.-ot adnak. – Három kövű, kendertörővel ellátott, közös malom. Jövedelmét (12 ft.) akárcsak a hámorok adóját, a kastély fentartására fordítják. – Két fűrész-malom; évente 16 vastag deszkát adnak.
Felső-Sajó:
Árendások. – Közös malom; évi adója 2 ft. – Két vashámor; évi közös hozama 25 ft.
Redova:
Árendások. – Fűrész-malom; évi nyolc deszkát adnak a kastélyba.
Berdarka:
Árendások. – Servitia: „az előtt szolgáltak, most nem szolgalnak, az Patakra valoszeker berben ezek is fizetni tartoznak”.
Fekete-Patak:
Árendások. – Közös malom; jövedelme 1 ft. – A kastély és a major körül szolgálnak; szekérbért fizetnek.
Puszta-Szlavoska:
Árendások.
Gecel:
Árendások. – Közös malom; jövedelme 3 ft.
Restér:
Árendások. – A malom a falué, a földesuraknak 2 ft. jár.
Lehota:
Árendások. – Közös malom; évi hozama 2 ft.
Ochtina:
Árendások. – Két köves közös malom; évi hozama 25 ft. – Két vashámor, az egyik a csetneki földesuraké, jövedelme 25 ft.
Nagy-Szlabos:
Az uradalomnak a faluban semmi birtoka csak egy közös vashámor, melynek évi árendája 25 ft.
Szalós:
Árendások.
Újfalu:
Árendások. – Elpusztult malom, újjáépítését nem tartják gazdaságosnak.
Genc:
Árendások. – Malom; jövedelme évi 1 ft.
Tapolca:
Árendások.
Lekenye:
Ebben a helységben az uradalomnak semmi vagyona nincs csak egy két köves malomban való részesedés. Eredetileg a Lórántffy-rész a haszon egynegyedére vonatkozott, de most ennek már csupán egy negyede illeti, Apaffinéval közösen, Báthori Zsófiát.
Serke:
Árendások. – Háromnyomású majorsági szántó, összesen 16 köblös. Jelenleg a jobbágyok használják, anélkül, hogy dézsmát adnának utána. – Három darabból álló földesúri rét, ezt is a jobbágyok használják. – Kis erdő, amit a jobbágyok „szabadon élnek”. – Mióta árendások nem szolgálnak (hacsak nem egy hétig a csetneki kastély vagy malom körül) szekérbért fizetnek.
Feled:
Árendások. – Földesúri szántó három nyomásban. Az első és a második parcella kb. 12 köblös, a harmadik csak 2 köblös. – Részesedés egy kétkövű malomban.
Gesztéte:
Árendások. – Kis erdő, amit a parasztok szabadon élnek. A csetneki kastély szükségleteire esztendőnként „25 búzával tartoznak” a serkei jószágbeli falvak (Serke, Felad, Gesztete).
Simoni:
Árendások. – A jobbágycsaládonként 3 kita kender adót, bár most árendát fizetnek, továbbra is megadják.
Gedőalja:
Az itteni portiót visszaadományozták a korábbi nemesi birtokosoknak.
Kerek-Gede:
Árendások. – Földesúri erdő, makkoltatás esetén a parasztok sertéstizedet adnak. „Egy fel hely feleol villongas vagion, kin egy nemes embernek kerti vagion, vigire kell azert menny, kit igazan illeti”.
Hegymeg:
Megszünt portió. – Csókfala és Simonfalva pusztákat Báthori Zsófia átengedte a Kubinyi családnak.
Kelecsény:
A puszta évi bére 2 ft, de ha szántják kilencedet is adnak utána.
Baraca:
Néhány darabka rét bérlete 1 ft.
Ratkó:
Árendások. – Sertések után nem akarnak többé pázsit-tizedet adni, csak 12 rétpénzt! – Egy kétkövű malom jövedelmének egyhatoda. „Patakra az mikor pinzes szekeresekkel valamit Patakra szallitani, eokis fizetnek”!
Ratkó-Lehota:
Árendások.
Ujvásár, Ispánmező és Esztrény:
Árendások.
Lukovistya:
Árendások. – Báránydézsmával tartoznak.
Valamennyi felsorolt helységben (Esztrénytől–Gerlicéig) árendát fizetnek a jobbágyok! – Az összeíró gyakran nem teszi ki a portió jelzést a falunevek mellé, holott a szövegből kiderül, hogy ezekben a helységekben csak részbirtokokkal rendelkezik az uradalom.
Palaczka:
Hat jobbágycsalád, 19 ökörrel és 14 tehénnel, összesen 4 ft. árendát ad. – „Census az elot volt adojok Szanto vas 1, csoroszlya vas 1, patko 156, kettő fogoly madar, es kett karoly madar. Szolgalattal, korczmarlassal is tartoztak. Az mostani adajok enni embernek fl. 4, mely valoban nem haszon, nagy kar az 4 for. Enni ember here modra ell, es semmit sem fizetnek, nem is szolgalnak.”
Derencsény:
Csak egy pusztatelek, melynek évi bérre 2 ft. – A helyiség határában fekvő makkos erdő hasznának egyhatoda.
Lehotka:
Pusztatelek és egy más földesurakkal közös irtványszántó, mely után kilenced jár.
Teletnek:
Puszta-telek irtvány-szántóval, mely után kilenced jár.
Tót-Hegymeg:
Földjét marhalegelőnek használják; évi bére 2 ft.
Szlavina:
Az itteni pusztatelkekben már nincs része az uradalomnak.
Felső-Pokorágy:
Árendások. – Király-dézsmát még adnak. – A falu az ajnácskői uradalom zálogos jószága.
Alsó-Pokorágy és Cserencsény:
Árendások, de király dézsmát még adnak.
Szelce:
Árendások. – Közös földesúri makkos erdő; a tizedjövedelem egynegyede az uradalomé. – Az uradalomhoz tartozó jobbágyok nem adnak sertésdézsmát csak pázsitpénzt (10 pénz). – Méhraj váltság helyett rajonként egy meszely mézet adnak.
Szini jószág:
Nemrég csatoltak vissza Csetnekhez. – Részletesebb adat nincs.
Szelice:
Árendások. – Robotot nem teljesítenek, de a varbóci szőlőt ők művelik. – A berzeghy gáton is tartozik dolgozni minden ember egy hetet. – A szelicei parasztok két pusztatelket is bérelnek az uradalomtól. – Erdejét a jobbágyok szabadon élik.
Ardó:
Egy telke a szeliceieknek jut, többi földjét Vincze István évi 12 ft.-ért bérli.
Jósvafő:
Árendások. – A más földesurakkal közös szőlőhegyről csak 2–3 icce hegyvám jut az uradalomnak. – Két kövű, közös malom.
Szin:
Árendások. – Szőlőhegy; a borkilenced a csetneki uraké.
Petri:
Egy fél pusztatelek az uradalomé.
Perkupa:
Árendások.
Dobodely:
3 kis darab föld és rét; bérlik. – Kis makkos erdő, sok földesúrral közösen. – „Ezen szolő hegyekrol mindenestol fogvais egy ur reszere hol 1 altalagh bor jő, ugyan jo.”
Varbóc:
Egy árendás pásti zsellér. – Egy 4–5 hordó bort termő földesúri szőlő, melyet hanyagul művelnek. – Az uradalomnak járó hegyvám 2–3 icce, ezt az ispánok megisszák.
Köszög:
Pusztatelek, kaszálóval; évi bére 4 ft.
Szalonna:
Árendások. – A földesúri rétet a szendrői német katonák „élik”. – Szőlőhegy; a borkilenced soha nem ad ki egy hordó bort. – Malmát az árvíz lerombolta. – Erdejében csak az urasági disznókat makkoltatják. – Robotjuk nincs, de a varbóci szőlőt művelik, és kiki egy hetet dolgozik a berzeghi malomgátnál. szekerességgel is tartoznak.
Marton:
Egy árendás jobbágy. – Parlagon maradt földesúri szőlő.
Szend:
Árendások. – Az egyik fél sessión 3 testvér ül, – 11 ökrük és tehenük, 100 juhuk a 25 sertésük van – „Notandum: Ez nemes Curia volt az kiben az harom Ember lakik”. – Közös földesúri tölgyerdő, aholcsak urasági disznókat makkoltatnak.
Meszes:
Árendások. – Az egyik zsellér, mint levélvivő, szolgál.
Felső-Telekes:
Árendások. – A falut a németek felégették, a hidat (vám!) lerombolták, a falut nem lakják, de földjeik után árendáltak.
Kupa:
Árendások. – A régebben két nyomásban művelt földesúri szántót, most a jobbágyok bérlik. – Kis földesúri erdő.
Gadna:
A török kétszer felégette. – Egy pusztatelek és részesedés a közös földesúri erdőből.
Nyilas:
Egy házhely és részesedés a közös tölgyerdőből, melynek makkján urasági disznókat hízlalnak.
Kaza:
Árendások. – Az erdőt a jobbágyok szabadon élik. – Sertésből pázsit-tizedet nem adnak, csak makkoltatás esetén dézsmát! – Három kövű földesúri malom; a molnár harmados. – Az árenda-fizetés a szőlőkre nem vonatkozik! Borból kilencedet és a királynak tizedet adnak. „Vannak oly szőlők is, kiből eő Naghanak eotodit attak. Abbol kiraly szamara tizedet nem attak”! – A töröknek is jár gabona-adó. – Robotjuk nincs, de a berzeghy malomnál kiki egy hetet szolgál. Egy, sőt néha két szekérbérrel is tartoznak.
Mucsony:
Árendások. – Továbbá 12,5 pusztatelek. – Az erdőt a jobbágyok szabadon élik. – Hídvám, kevés haszonnal. – A földesúri szántót a jobbágyok használják, dézsmát nem adnak, a földesúri rét elgazosodott, mert nem kaszálták.
Kazinc:
Árendások. – Az 5–6 keresztet termő földesúri szántót a jobbágyok maguk közé osztották. – Közös földesúri makkos erdő. – Kétköves, közös földesúri malom, melynek hasznából a török is kap 20 kila búzát. – A hídvám fele része. – Egy 4 hordós földesúri szőlő, melyet a jobbágyok, mióta árendát fizetnek, maguk használnak. A parasztok sem a hegyvámot, sem az egyes szőlők után járó ötödöt nem adják meg most.
Barcika:
A másfél telkes portióból 1 sessio deserta, míg a fél telekre most szálltak rá.
Harnóc:
A jövedelem egy nyolcada az uradalomé. – Árendás-fizetés óta a jobbágyok az allódiális szántót és rétet ingyen élik, holott azelőtt hetedet adtak annak használatáért.
Ivánka:
Árendások.
Vadna:
Árendások. – Mióta árendát fizetnek nemcsak gabonából, de borból sem adnak tizedet!
Ormos:
Földjét a horvátok legelőnek használják. – Bér fejében évente 40 szekér ágat fuvaroznak a kátai malomgát javításához. – Kis földesúri tölgyerdő; makkoltatásért néha 1–2 sertést adnak. – „Notandum: Ezen Kazai joszagh miolta arendal semminemió egyeb adot, Eőszi Tavaszi Vetesekből Szőlő hegyekből semmi dezmat nem adnak, hanem minden jövedelemerth adozaserth szolgalatert az megh alkut arendat Esztendőnkint meghadgyak ugymint fl. 300, melynek az 200 for. Karaczonban, az 100 Keresztelo Szent Janos napyan. – Az Berzeghi malom gátlásra 1 hetet tartoznak szolgálni mind Marhasok, mind Gyalogszeresek. Az Pataki Utra is Egy Szeker terhell vitellel is tartoznak”!
Egyházas-Terem:
Árendások. – Karácsonykor sessiónként egy madár (vagy 24 dénár) és egy malac. – Egy pusztatelek földjét tizedért, rétjét évi 1 ft.-ért bérlik. – Földesúri makkos erdő; sertés-tizedet a helybeliek nem adnak.
Utas-Terem:
4 üres telek, melynek földjét tizedért bérlik.
Szele:
Árendások, de madár- és őzváltságot is adnak 824 dénár ill. 1 ft. Továbbá malacot. Gabonatizeddel is tartoznak, a puszta-rétek használatáért is fizetnek. – Egy másik puszta jövedelmének kétharmada is az uradalmat illeti.
Nagy-Réde:
Árendások, de igen szegények. (Állatállományukról nem történik említés.) Madarat, őzet, malacot nem adnak. Gabonából tizenötödöt fizetnek.
Kis-Réde:
Főleg gyöngyösiek művelik. Szántóiért tizenötödöt, rétjeiért kb. évi 4 ft. bért fizetnek. Minden marha után 3 dénár legelőbért adnak. Ez évente kb. 20 ft.-ra rúg, azaz 650 marhát legeltetnek az említett területen.
Nyárs-Apáti:
Három éve pusztán hagyták. A jobbágyok, kik földjét művelik, most Cegléden laknak. – Szegények, összesen 20 ft. árendát adnak. „Akar 50 hazhely volna rayta, de nem merik lakni”!
Kőrös:
Két jobbágycsalád, szegények. Hat sing gránit posztóval tartoznak, de mert adójukat a tolvajok már néhányszor ellopták, most 10 tallért küldtek.
Tetétlen:
Azelőtt évi 20 ft.-ért a kőrösiek használták marhalegelőnek, most semmi jövedelem sincs belőle.
Kömlő:
Szántóit a szentmiklósiak használják, tizenötödért. Aki kaszál az tallérral tartozik. – A legelőbér évi 60–70 ft.-ot jövedelmez, de mióta a jobbágyok félnek a tolvajoktól, sokkal kevesebbet.
Barna:
Puszta volt; most szálltak 22 telkére, de még bizonytalan megmaradnak-e rajta?
Pogony:
Szántóit kilenced fejében művelik a jobbágyok. – A legeltetésért marhánként 3 dénárt fizetnek. Rétadót is adnak. – Makkos erdő; sertés-tized. – A faizás jogát a gyöngyösi kórház kapta meg. A gyöngyöstarjániak évi 15 ft.-ért bérlik a bérháztól az erdőhasználati jogot. – Az urbarialis összeírás táblázatos kivonata a iratcsomó végén 5 oldalon található Extractus Urbari címmel. – Közli a 7 Districtus 55 birtokának adatait számokban. – Lakosság száma, családi és vagyoni helyzete, fiúgyermekek, állatállomány, szolgáltatások.
Külön kimutatás a 23 praediumról és az 5 mások használatában lévő birtokról, végül elszámolás a malmok és hámorok jövedelmének elosztásáról a társbirtokosok között.
Csetneki uradalom. Báthori Zsófia fejedelemasszony birtokai.
(Gömör m.): Csetnek oppidum, portio – Dopsina oppidum, portio – Felseo Saio portio – Redowa portio – Petermani praedium – Berdarka – Fekete Pataka – Puszta Szlawoska portio – Geczel portio – Rester portio – Lehota portio – Ochtina portio – Nagy Szlabos – Szalocz portio – Uj falu portio – Gencz portio – Taplocza portio – Lekenye – Serkei joszagh: Serke possessio media – Feled portio – Gesztete portio – Simoni portio 4 részre – Gedo Allia – Kerek Gedeo – – Hegymegh – Czokfalva praedium – Simonfalva praedium – Keleczin praedium – Baracza portio – Debreczeni Joszagh – Ratko Nara portio – Ratko Lehota portio – Ui Wasar – Ispan Mezeő – Esztren – Lukowistiae portio – Piete portio – Lipocz portio – Szuha – Polon – Szdichawa – Prokowa – Bisztra – Gerlicze – Palaczka – Drenczen praedium – Lehotka praedium – Teletnek praedium – Toth Hegymeghj praedium – Szlatvjna praedium (puszta) Potemradj Joszagh – Felseo – Pokurad – Also Pokurad – Czerenczen – Szelcze portio – Szini joszagh
(Torna m.): Szelicze portio – Ardó praedium – Joswafő portio – Szin portio – Petri portio – Perkupa portio – Dobodely praedium – Warbocz portio – Kőszegh praedium
(Borsod m.): Szalonna portio – Martoni – Szend portio – Meszes – Felseő Telekes
(Abaúj m.): Kupa portio – Gadna portio – Nyilas praedium
(Borsod m.): Districhtus Kaza – Kaza (volt Lorántffy jószág) – Muczon portio – Kazincz portio – Barczika – Harnocz praedium – Sajo – Iwanka portio – Wadna – Ormos praedium – Processus Matra Allja, mely Nógrad, Pest és Heves vármegyékben vagyon. Chereny Mihály főispán.
(Nógrád m.): Egyhazas Terem – Utas – Terem portio
(Heves m.): Nagi Rede portio – Kis Rede praedium – Niars Apati portio – Kóres – Tetétlen praedium – Kömleő praedium (Heves megye) – Barna (Nógrád megye) – Pogoni praedium (Nógrád m.)
|
Közgyűjteményi portál