VAS VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1498
| Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
| Ügytípus | VAS VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
| Közgyűlés dátuma | 1619.09.16. |
| Ügyszám | 1498 |
| Hely | Szombathely oppidum |
| Ügyleírás |
A vármegye közönsége a felállítandó katonaság számára a következő közgyűlésig való állomáshelyül Németgencs possessiót jelölte ki, valamint Kőszeg (Kwszeogh aliter Ghinz) uradalmának más, azon a részen fekvő településeit. Egy-egy lovas hópénzét pedig 4 rajnai forintban határozta meg, amely 3 magyar forintot és 20 dénárt tesz ki.
1499. (I. 435 - 437 .) A vármegye közönsége az alábbi utasítást adta ki a nádorispánhoz küldendő követei, Polányi Lőrinc és Niczky Ferenc (egregii) számára: 84 „Elsőben őnagyságát az nemes vármegye nevével böcsületessen köszöntvén és követvén őkegyelmek, jelentsék meg, hogy megértvén az őnagysága parancsolatját és abbul az békességnek némelly külső emberek által megrontására való igyekezetit nem kicsin szomorúsággal értvén, hazánknak oltalma felől sokat gondolkodván, tapasztalhatóképpen megismerte azt az nemes vármegye, hogy semmi úttal és semmiképpen viritim nem insurgálhat és őnagysága mellé Érsekújvárra nem mehet ez ide, alá megírt bizonyos okokbul, kérvén őnagyságát, hogy őnagysága ebben az nemes vármegyének méltó mentségét bevévén, legyen engedelmes és ne ítélje contumaciának lenni. Őnagysága bizonyossan megértette és jól is tudja, hogy az vármegyének nagyobb része holdultság alá vettetett és az török torkában vagyon, Dunán innen penig mennyi török végvár, úgymint Kanizsa, Sziget, Fejérvár, Börzöncze, Segesd és többek vagynak, mellyek török ellenséggel rakva lévén, az Somogyságban lakozó ráczsággal egyetemben kevés héján negyvenezer számot tesznek, és ha az reánk indult ellenségnek az törökkel valami szövetsége vagyon, értvén az insurrectiót és Újvár mellé való expeditiót, igen könnyen és hamar való órákban az Dunán innen való rész országot elrabolhatja és semmivé teheti; méltónak ítélte azért az nemes vármegye, hogy az közel való ellenségnek berohanásátul magát oltalmazza. Accedál ez is, hogy ez zöndülés érkezvén, félő, hogy mint szintén az előbbeni disturbiumban némelly közrenden való emberek valami praeda és kapdozás kedvéért itt, köztünk valami zűrzavart ne indítsanak, kikre az nemes vármegyének is nem kicsin vigyázásának kell lenni. Az kiért magunkat erőnk fölött megerőltetvén, bizonyos számú lovasokat kelletett fogadnunk és in defensionem comitatus, belső föltámadásnak eltávoztatásáért ezen vármegyében tartanunk. Juthat ez is őnagyságának elméjében, hogy ezelőtt való hasonló tumultusnak támadásában kiváltképpen az végbeliek miatt lett az vármegyéknek romlása; oka peniglen 169 annak nem egyéb, hanem az fizetetlenség volt. Minemű fizetetlen állapotban penig mostan is legyenek, őnagyságának nyilván (értésére) vagyon: holott az nemes országban is az vármegyéktül elég panaszok estenek. Kérvén azon őnagyságát, hogy őnagysága találjon olly remediumot, hogy onnét ne legyen félelmünk, hanem inkább azok is velünk egyetértvén, hazánknak oltalmában mellettünk legyenek. Az kirül őnagysága parancsoljon az végbeli főkapitányoknak, hogy per supremos comites comitatuum requisiti, az vármegyéknek minden segétséggel legyenek hazánknak akármiféle ellensége ellen. Nincs abban kétsége az nemes vármegyének, hogy őnagyságának értésére nem jutott volna, az elmúlt tumultusnak idején is mennyi sok kárával s magok sok, külömb-külömbféle fogyatkozásival az nemes vármegyének főrendi az őfelségökhöz való hűségét megtartotta, mostan is fejünk fölállattáig és életünk fogytáig ugyanazon hűségben akarunk őfelségekhez megmaradni; de ha valahonnénd hatalmas nagy erő akármifelől jőne és érkeznék reánk, mi móddal assecurál és mi módot ád őnagysága abban, hogy őfelségekhez való hűségben végig megmaradhassunk.” Ez elmúlt napokban írt volt őnagysága az nemes vármegyére, úgymint az urakra és az nemessekre két missile mandatumot arrul, hogy az őfölsége rováspénzét sem az elmúlt 1618, sem peniglen ez jelen való 1619. esztendőkre az urak őnagyságok és az nemessek az ő jószágokbul az vármegyében lévő rovó nem administrálta volna, mellyet ha mindjárt ez elmúlt augustus hónak utolsó napjára plenarie nem administrálnánk, őnagysága számot vetvén az végbeli szolgáló renddel, fizetéseknek kiterjedéséért azokat az végbeli szolgáló rendeket őnagysága az vármegyére szállétani akarná. Azért őnagyságának elejében kell terjeszteni, hogy őnagysága az vármegye felől külömben legyen informatus, mert az elmúlt esztendőre mind az urak s mind az nemessek jószágábul inkább mindenestől meg vagyon fizetve őfölsége rovás pénze. Ez esztendőbeli rovás pénznek megfizetésének peniglen még ez jövendő Szent Mihály napja utolsó terminussa és ante terminum solutionis dicae őnagysága az vármegyére nem neheztelhetne, és az feles vitézlő rendnek reájok való szállétásának animadversiójával időnek előtte az vármegyét nem feddhetné; és az nemes vármegye azon leszen, minthogy mindennek meg is hagyták, hogy az praescriptum terminum[ig] mindenek beszolgáltassák az őfölsége rovás pénzét. Őkegyelmek azért követ uraim őnagyságát engeszteljék, hogy az nemes vármegyének méltó mentségét megértvén, neheztelését őnagysága térítse el rula. Item. Őnagyságátul mindezekre, ha lehetséges, scripta resolutiót kérjenek, ez mellett kérvén őnagyságát, hogy őnagysága viseljen olly gondot az nemes vármegyére, hogy békével minden ellenség ellen megmaradhasson, őnagyságának az nemes vármegye nevével éltünkig való szolgálatunkat ajánlván.” |
| Forrás | TÓTH PÉTER: VAS VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI II. 1601-1620, 1631-1641 |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál