Vissza a listához
Előző 11179/11483 PEST-PILIS-SOLT VÁRMEG… PEST-PILIS-SOLT VÁRMEG… Következő 11181/11483

PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 5804

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1740.05.16–17.
Ügyszám 5804
Hely Pest
Ügyleírás Közzéteszik a helytartótanács 1740. március 23-án Pozsonyban kelt, Esterházy Ferenc és Ordódy Lajos aláírásával kiadott intimatoriumát, melyben közli, hogy Pest városa benyújtotta több évi perceptori elszámolását. Ebben követelésként szerepel a vármegye székháza. Ezt a helytartótanács mellékletben közli a vármegyével és kéri, hogy mielőbb adjon rá választ. A királyi magyar kancelláriának a vármegye már megküldte a választ ez ügyben. A választ a helyettes jegyző ki fogja keresni a levéltárból, s más okmányokkal egybe fogja gyűjteni, s a helytartótanácsnak elküldve remélik, hogy a vármegye az ilyen alkalmatlanságoktól a jövőben nem fog szenvedni. Pest városa szerint:1. A vármegyének két megfelelő háza van a budai várban, mely után nem adózik Buda várának. Az 1723:73 törvénycikk szerint csak egy székháza lehet a vármegyének, és nem bármelyik városban, s ez a város közterheiben részt kell vegyen.2. A nevezett törvénycikk előírja, hogy a vármegyeház biztonságos helyen legyen. A budai vármegyeháza sokkal biztonságosabb helyen van a várban, mint a pesti. Ha a vármegyének nem lenne háza Budán, vagy ha a pesti biztonságosabb lenne, mint a budai, ebben az esetben sem lehetne a vármegyeházat a közterhekből egészen kivonni, mert a vármegyének 24 öl hosszú és 27 öl széles (!) házán kívül, melyben bőven elfér a levéltár és a börtön, s a nevezett törvénycikkben felsorolt egyéb dolgok, van egy másik bekerített 55 öl hosszú és 27 öl széles területe is, mely a vármegyeház mellett fekszik, melyért annál is inkább kell adózni, mert a nevezett törvénycikk szerint a vármegyének csak megfelelő házra van joga adómentesen, tartozékokra nincs. Ezért Pest városa kéri a helytartótanácsot, hasson oda, hogy Pest vármegye a törvényes közterheket viselje.1. Az 1723:73 törvénycikket Pest városa kiforgatja. Ez ugyanis feljogosítja a vármegyét, hogy a vármegye a maga területén megfelelő házat s ehhez elegendő helyet bírjon. Mivel a vármegye nagyobb részt a Dunán inneni területre terjed ki, székházában gyűléseket szokott tartani, az átvonuló katonaság számára szekereket kell összegyűjtenie, nagyobb területre van szüksége a székház mellett a szekerek elhelyezésére.2. Pest városa nem vetheti a vármegye szemére, hogy Budán is van egy székháza, mert azt csak biztonsági okból tartja fenn, hogy ha a szükség úgy kívánja (amitől Isten őrizzen), hogy a levéltárat biztoságba kell helyezni, vagy csak ott lehet közgyűlést tartani. Egyelőre a vármegye nincs abban a helyzetben, hogy e ház megfelelő állapotba hozásáról gondoskodni tudjon.3. A vármegye székházát már akkor bírta, mikor Pest még nem volt szabad királyi város, s a telek joga így nem mehetett át a városra.4. A vármegyeháznak nincsenek tartozékai, a nevezett területet semmilyen bírói döntés nem nevezte eddig tartozéknak.5. A vármegye székházát az előírtnál sokkal hosszabb idő óta bírja szabadon és minden teher nélkül.6. Bár az eddigiekből kitűnik, hogy a vármegye minden városi közteherviseléstől mentesen bírja, emellett a vármegye emlékeztet a Lipót császár és király által adott privilégiumra, mely szerint az udvari kamara a közterhek viselése alól teljes mentességet adott a vármegyének. A vármegye felkéri a helytartótanácsot, intézkedjék, hogy Pest városa a jövőben ez ügyben a vármegyét ne háborgassa.
Forrás BOROSY ANDRÁS: PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1712–1740 Új sorozat VII. 1738–1740

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál