NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1440

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1656.04.03.
Ügyszám 1440
Ügyleírás A törvényszék újra felvette azt a pert, amelyet az alispán úr és a magisztrátus mint felperes indított Szelessényi János (nobilis), Gács várának és a hozzája tartozó jószágoknak a tiszttartója mint alperes ellen abban a tárgyban, amely a keresetben van bővebben kifejtve. A felperes érdekében ugyanaz a prokurátor, aki a perfelvétel alkalmával először és mindenek előtt azt követelte, hogy az alperes fél a törvényszék által kiáltassék ki személye szerint való megjelenésre.Miután az alperes fél megjelent és azonnal protestációt is előterjesztett, a felperes magisztrátus prokurátora kijelentette, hogy továbbra is ragaszkodik a keresetében előadottakhoz és ugyanazt a büntetést kéri az alperes ellen.Szelessényi János (egregius) mint alperes érdekében törvényes prokurátora, Dubeczy György (nobilis) a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel ünnepélyes protestációt terjesztett elő, amely szerint semmilyen módon sem ért egyet a magisztrátus által indított keresettel, s fenntartván magának a prokurátori jogot, hogy itt és most, de a továbbiakban is védelmezze és oltalmazza megbízója ártatlanságát, a következőket adta elő: az alperes fél ellen támasztott keresetet le kell szállatni, mégpedig azért, mert abban a kiküldőlevélben, amelyet néhai Voxith, másként Horváth István (generosus), a mostani alispán úr elődje adott ki Gyürky István szolgabíró és Kandó János esküdt (egregii) számára, csak arra hatalmazta fel a nevezetteket, hogy paráznaság vétke miatt idézzék a vármegyének a legközelébb tartandó törvényszéke elé az alperest. Ezzel szemben a támasztott keresetben nem pusztán a paráználkodás vádja szerepel, hanem csecsemőgyilkosságról is említés történik. Mivel pedig a következményben semmivel sem lehet több, mint az előzményben, s mivel az alperes nem csecsemőgyilkosság, hanem csak paráznaság vétke miatt idéztetett a törvényszék elé, ezért a magisztrátus előterjesztését le kell szállatni. – A prokurátor a törvényszék az ártatlanságát közönséges nyomozás által akarja bizonyíttatni, ő egyenesen a keresetre válaszol, hiszen ez annyit jelent, hogy nem ismeri el a vádat. Kéri tehát, hogy a törvényszék Mátyás király 6. törvényének a 16. cikkelyében foglaltak szerint tegyen eleget az indítványának. Megjegyzi végül, hogy a Hármaskönyvnek a magisztrátus prokurátora által hivatkozott címe nem a büntetőperekre, hanem a hatalmaskodási cselekményekre vonatkozik.A felperes fél prokurátora a törvényszék megítélésére bízza az alperes kérelmét.A törvényszék ebben a tekintetben a következő határozatot hozta: az alperes fél válaszaiból kitűnik, hogy tagadja a keresetben támasztott vádat, ennélfogva el kell rendelni a közönséges nyomozást.A felperes magisztrátus prokurátora ezután annak kapcsán terjeszt elő protestációt, hogy az alperes fél vállalta magára a bizonyítást a közönséges nyomozás által és azt követeli, hogy a nyomozásoknak és más hiteles dokumentumoknak a kiegészítése céljából a magisztrátus is szabadon élhessen a vizsgálat jogával.Az alperes fél prokurátora nem ellenzi ezt a követelést, mert amit szabad az egyiknek, szabad a másiknak is.
Forrás TÓTH PÉTER: NÓGRÁD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1652–1656

Tartalomgazda