NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1343
| Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
| Ügytípus | NÓGRÁD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
| Közgyűlés dátuma | 1654.12.14-15. |
| Ügyszám | 1343 |
| Hely | Losonc oppidum |
| Ügyleírás | Miután megtörtént a jelentéstétel, gyarmati gróf Balassy Imrének (illustrissimus) – aki néhai Balassy Imre (spectabilis et magnificus) fia, ő pedig néhai gróf Balassy Imre (illustrissimus), Erdélyország volt vajdája fiának, néhai Balassy Andrásnak (spectabilis et magnificus) a fia – a nevében és személyében, valamint az általa kiadott prokurátort valló levéllel Gedey András (nobilis) felvétette azt a pert, amelyet megbízója mint felperes indított farkasföldei Farkas Ferenc (generosus) mint alperes ellen valamely pénzösszeg felvételének és bizonyos, alább részletezendő jószágok visszaadásának az elmulasztása miatt. A nevezett prokurátor kérte, hogy még mielőtt a per folytatódna, a törvényszék kiáltassa ki megjelenésre az alperest.A kikiáltásra az alperes fél megjelent és azonnal protestációt is terjesztett elő.Ezután a felperes fél prokurátora kereset formájában a következő előterjesztést tette: a már régen elmúlt időkben, tudniillik az Úr 1588. esztendejében, július havának 10. napján néhai Balassy Bálint úr (spectabilis et magnificus) – aki a nevezett néhai gyarmati gróf Balassy Imre, Erdélyország volt vajdája fiának, néhai Balassy Jánosnak (spectabilis et magnificus) volt a fia – bizonyos okokból kifolyólag és feltételek alatt 600 magyar forintokért zálog címén elidegenítette összes tartozékaival és haszonvételeivel együtt az ezen megyebéli Ozdin teljes possessiót keselőkői Majthényi László úrnak (generosus), ő császári és királyi felsége főkapitányának, Zólyom vármegye főispánjának; ez a 600 forint nagyságú összeg egyébként részint két lónak, részint pedig a hozzájuk szükségeltető, az ezután bemutatandó zálogvalló levélben részletezett felszereléseknek az ára volt. Az eredeti zálogvalló oklevelet egyébként a garamszentbenedeki egyház konventje bocsátotta ki hiteles pecsétje alatt a fent írt esztendőben és napon, amint hogy annak másolatát is a felsőbb bíróság parancsára feltalált eredetiről ugyanazon konvent adta ki. – Ez az Ozdin teljes possessió aztán egy idő elteltével olyan, amilyen jogcímen a nevezett Farkas Ferenc alperes kezéhez került, aki jelenleg is birtokolja. Mivel pedig a nevezett Balassy Imre ugyanabból a családból származott le, ezért az örökösödési jog címén őt illeti meg azon Ozdin possessio fele része: következésképpen törvényes úton intette is a zálogösszeg fele részével, azaz 300 magyar forinttal az alperes Farkas Ferencet, aki azonban nem tudni, mitől indíttatván, sem a mondott összeget nem vette fel, sem pedig a megírt Ozdin possessio fele részét nem bocsájtotta vissza. – A felperes fél prokurátora tehát felszólítja a törvényszék elé idézett alperest, hogy adja elegendő magyarázatát az eljárásának; ha pedig ezt nem tudná tenni, akkor a törvényszék a zálog címén elidegenített jószágok visszaváltásának a tárgyában hozott törvényekben, de különösen az 1625. évi törvény 53. cikkelyében, az 1638. évi törvény 29. cikkelyében, az 1649. évi törvény 41. cikkelyében és az 1647. évi törvény 125. cikkelyében foglaltak alapján ítélje oda a mondott birtokrészt a felperes félnek. Végül a prokurátor keresetének az alátámasztására bemutatta a hivatkozott zálogvalló levelet is.Az alperes félnek, farkasföldei Farkas Ferencnek a nevében és személyében, a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel törvényes prokurátora, Pápay János (nobilis) ünnepélyes protestációt terjesztett elő, amely szerint nem ért egyet sem az olyan-amilyen keresettel, sem a bírósággal, sem a bírákkal, sem pedig a pernek bármilyen más tartozékával, s fenntartván magának a minden tekintetben való prokurátori eljárás teljes jogát, kérte a vonatkozó iratok – intések, idézés, perfelvétel és a zálogvalló levél – másolatának a kiadását.A felperes fél prokurátora erősen ragaszkodván a keresetéhez, kijelentette, hogy az alperes által követelt másolatokat egyáltalán nem lehet kiadni, hiszen már az intés után a tudomására hozhatta volna a szolgabírónak és esküdtjének, illetve rajtuk keresztül a felperesnek is, hogy miért nem kívánja a pénzt felvenni és a jószágot visszabocsátani. Ha tehát azonnal nem ad erre érdemi választ, akkor a törvényszék nem tehet mást, hanem meghozza ellene az ítéletet.Az alperes fél prokurátora protestáció előrebocsátásával a következőket válaszolja: az 1550. évi törvény 56. cikkelyében foglaltaknak megfelelően „meg kell az postulatum part adni, nem obstálván az első admonitióra tett válasz, mivel hogy az következett két admonitiókra evictora resolutiójábul való válasza hátra vagyon, melynek loco et tempore suis, servatis de jure servandis kell meglenni.” Tehát mint az előbb, kéri az összes másolatot.A felperes fél prokurátora továbbra is ragaszkodván a követeléséhez, tiltakozik perbéli ellenfelének kifogása ellen: az alperes fél sem tagadja ugyanis a jelentett intés után adott érdemi választ, amelyben egyebek között azt is megjelölte okként, hogy a jelen ügyben van egy kezese – azonban gondoskodnia kellett volna arról, hogy ezt a kezest is a törvényszék elé idézzék. A kezes idézésével tehát az alperes fél el akarja húzni az eljárást és azzal az állításával, hogy a kezes beidézése az eljárásának az alapja, vissza akarja vinni a pert a kezdetéhez, tudniillik a másolatok kiadásához. Ezt azonban egyáltalán nem tehetné meg: a prokurátor tehát azt követeli, amit fentebb.Az alperes fél prokurátora ugyancsak ragaszkodik a kéréséhez.A törvényszék ezután a következő ítéletet hozta: ki kell adni az alperes által kívánt másolatokat. |
| Forrás | TÓTH PÉTER: NÓGRÁD VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1652–1656 |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál