ESZTERGOM VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 817
Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
Ügytípus | ESZTERGOM VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
Közgyűlés dátuma | 1719.11.06. |
Ügyszám | 817 |
Hely | Érseki város |
Ügyleírás | Hivatali büntetőper Harangozó András és Csabai János gyújtogató gonosztevők ellen. Tiszó János tiszti ügyész vádja szerint 1719. Sarlós Boldogasszony [július 2.] és Kisasszony napja [szeptember 8.] táján az Esztergom megyei Bajna falu határában lévő – részben le nem aratott, részben keresztben lévő – gabonát több alkalommal, valamint tíz házat minden tartozékával felégettek úgy, hogy tulajdonosai koldusbotra jutottak. Harangozó, másképp Tóth András kb. 45 éves bajnai lakos azt vallja, hogy a falu lakossága őt gyanúsította a gyújtogatással, holott nem ő a tettes. Hirtelen indulatában Csabai János feleségét és Kozák Pált vádolta meg alaptalanul, azt azonban elismeri, hogy meg akart szökni a börtönből. A másik vádlott Csabai János, 30 éves személy, tagadja, hogy ő volt a tettes.Az 1719. szeptember 14-én báró szlavniczai Sándor Menyhárt alispán – úgyis, mint a bajnai uradalom birtokosa – parancsára Bajnán tanúvallatást végeztek az alábbi kérdőpontok alapján: 1. tudja-e a tanú, ki okozta a bajnai határban 1719-ben a többszöri tüzet; 2. hallott-e valakit fenyegetőzni, vagy látott-e valakit az égések körül forgolódni; 3. tud-e valakit, aki pénzért tette volna, vagy ismer-e alkalmas tanút? Az első tanú Tatai Ferenc 20 éves jobbágy vallja, hogy amikor Jósa János búzája gyulladt meg, ő társaival Borsóra [?] ment, s amikor egy zuhanást hallott, előbb azt hitte, hogy a búzapásztor kerepel, majd a tűz láttán egyik társát segítségért küldte. A tűznél meglátta Harangozót, a kezében egy kapával, aki azt mondta, hogy negyednapra ismét tűz lesz. Három nap múlva Ispán János búzája, árpája és szénája égett le. A második tanú Gulyás György, Ispán Márton szolgája, 20 éves, azt vallja, legutóbbi tűzeset alkalmával, s még többet is ígért neki, de mivel nem kapta meg, most ellene vall.A fentieken kívül, a törvényszéken vallomást tettek még: Tatay Mihály bajnai jobbágy, 30 éves, azt vallotta, hogy hallotta Csabait fenyegetőzni, mikor kalodában volt, és amikor Harangozó a láncból megszökött, saját feleségére és Csabaira vallott. A másik tanú Király András 23 éves bajnai lakos vallja, hogy Harangozó figyelmeztette, hogy hordja el a gabonáját, mert Tóth Albert és Vizi Mihály szénája meg fog égni. A harmadik tanú Kovács Mihály 30 éves bajnai lakos szerint Harangozó társainak vallotta Kozák Palkót és Csabait. A negyedik tanú Márton János 30 éves bajnai lakos ugyanazt vallja, mint az előző. A törvényszék ítélete szerint mivel a vádlottak tagadják bűnösségüket, kínvallatásnak kell őket alávetni, s ha a végsőkig kitartanak bűntelenségük mellett, nem végzik ki őket, azonban örökre száműzik, ha pedig bevallják tettüket, élve égessék meg őket. |
Forrás | KÁNTOR KLÁRA: ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI II. 1710–1723 |