SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 486

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1636.08.
Ügyszám 486
Hely Csengerben
Ügyleírás Domahidy Miklós szolgabíró és Csukat György esküdt nemzetes Daróczy István kérésére 1636. augusztus 10-én Hirip faluban tanúkihallgatást tartott. Első tanú Fodor András középhomoródi lakos, nagyságos Prépostváry Zsigmond jobbágya vallja, hogy a Háterdő a császáré, és ott bármelyik falunak, így Hiripnek is tilalmas volt. A krassóiak sem legeltethettek itt. Makktermés idején nem volt szabad a legeltetés, és fát sem hordhattak onnan soha a krassóiak. Tanúként kihallgatták Sándor Simon részteleki jobbágyot, a Rentehomoródon lakó Mona Andrást, Juhász Pétert, Gyula Pétert és Dan Gyulát, Prépostváry Zsigmond jobbágyait, valamint Dorkó Kosztát. A megkérdezettek úgy tudják, hogy a Farkas-bokráig a császár erdeje van, és a Háterdő is az övé, soha nem volt a krassóiaké. Topán Demeter részteleki főbíró is az előzőekhez hasonlóan vall. Kincses Opris (?) részteleki jobbágy vallja, hogy a császár Háterdejét Mihály vajda idejétől kezdték hordani a császáriak, mivel előtte nem volt szabad. Topán Péter részteleki jobbágy vallomása szerint a Farkas-bokor volt a közhatár a krassóiakkal. Fintás Demeter úgy tudja, hogy már az erdődi ispán kijelölte a határt a borhidiakkal és a lippóiakkal, s a Farkas-bokrot állapították meg határnak a krassóiakkal. Posga János mogyorósi jobbágy úgy vall, hogy a Lippó felé lévő Háterdő, amely a krassóiaknak tilalmas volt, a császáré. Péter Simon apácafalusi jobbágy vallja, hogy a krassóiak a tilalom ellenére még aszúfát is hordtak a császár erdejéből. Somári Péter apácafalusi jobbágy és Varga Illés szinfalusi bíró is az első tanúhoz hasonlóan vall. Moldován János, Prépostváry Zsigmond rentehomoródi jobbágya azt teszi még hozzá, hogy 10 éve annak, hogy a krassóiak a császár földjén a Háterdő mellett erdőt fogtak maguknak.
Forrás KÜNSTLERNÉ VIRÁG ÉVA: SZATMÁR VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI II/2. 1635–1640

Tartalomgazda