SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 470 folio
| Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
| Ügytípus | SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
| Közgyűlés dátuma | 1616.06.08. |
| Ügyszám | 470 folio |
| Hely | SZATMÁR |
| Ügyleírás |
Bizonyos jelentés e megye meghatalmazásával kiküldött személyek által alábbi módon megtéve:
Vasváry Mihály és Ramocsai Lőrinc, mint a megyének meghatalmazó levelével rozsályi Kun László kérésére Barkóczy Lászlóhoz küldöttek 1616. június 4-én tett kiküldetéséről. Szatmár megye által kiküldött követek, Vasváry Mihály és Ramocsa Lőrinc Barkóczy Lászlóhoz és feleségéhez, rozsályi Kun Andráshoz férje távollétében a megye követelésére. „Rozsályi Kun László első kívánsága, hogy az néhai vitézlő idősebbek Rozsályi Kun Gáspár megmaradóit özvegyének az néhai nemzetes Peleny Anna asszonynak üdvözült testvére eltemetésének, az mikor leszen, terminust adjanak annak, kirül Barkóczy Lászlóné, Kun Anna asszony ilyen választ tőtt, honn nem lévén az ura: Akartam volna, ha kegyelmetek olykor jött volna, hogy uramot ő kegyelmét itthon találta volna, mert annak ü kegyelme az én férjem és az úr ő nagysága, mind pedig az becsületes vármegye kívánságára bővebb választ tőtt volna. De mint ilyen gyarló asszony állat, ki az törvényhez nem tud, csak az én vékony ítéletem szerént tehetek választ, holott én reám mérendő az dolog. Ez ideig módunk és alkalmatosságunk nem lehetett az én üdvezült édesanyámnak testének eltemettetésében az alkalmatlan üdő miatt, de mihelyen üdőnk és alkalmatosságunk leszen reája, eltemettetjük, napot pedig annak én nem mondhatok, nem is adok, mert nem tudom, mikor lehet arra való alkalmatosságunk, mert most annak ideje nincsen.” A megye másik követelése. „Ha difficultálnak ü kegyelmék az szegény üdvezült Peleny Anna asszonynak valami okból való eltemettetését, kéri az úr ő nagysága és nemes vármegye azon, Barkóczy László uramot és feleségét Kun Anna asszonyt, hogy az szegény üdvözült asszonynak testét adják Rozsályi Kun László kezébe és mint fő attyafiának háza népének, üdvözült testét tisztesség képpen és illendő képpen eltemetteti az maga költségével.” Responsio: „Csudálkozom azon, hogy ő kegyelme kívánhatja mi tőlünk az én szerelmes üdvözült anyámnak testét, holott tudja azt ő kegyelme, mind pedigh kegyelmetek, hogy én voltam az ü gyermeke és énnekem holt meg nem másnak, azért nem adom, hanem az midőn időnk és alkalmatosságunk leszen hozzá, tisztességesen akarjuk eltemettetni mint édes gyermeke ugyanott Salánkon és nem másutt.” És a fentiek kérik, hogy adassék erről bizonyság levél. Adatik. Erről jelentést tesznek, az említett küldöttek előtt rozsályi Kun László tiltakozik, hogy Kun Anna, Barkóczy László felesége neki, mint egyedüli törvényes örökösnek néhai Pelényi Anna hozományát, amely a tiltakozót illeti, a salánki nemesi kúriát, minden hozzátartozó járandóságával, aztán a tiszabecsei részjószágot a Paládon és Rozsályban levő birtokokat nem akarja eladni, magának akarja tartani. Ő nem erővel, hanem törvényes úton igyekszik visszaszerezni. |
| Forrás | BALOGH ISTVÁN: REGESZTÁK SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐKÖNYVEIBŐL 1593. május 1–1616. augusztus 6. |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál