SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 331 folio
| Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
| Ügytípus | SZATMÁR VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
| Közgyűlés dátuma | 1611.06.28. |
| Ügyszám | 331 folio |
| Ügyleírás |
Nagyságtokat és kegyelmeteket, úgymint a tekintetes nemes vármegyét kelletik megtalálni ilyen dologról. Mivel hogy a Némethi várossal ilyen controversiánk vagyon nekünk Szatmáriaknak. Noha ez a két városa őfelségének, az mi kegyelmes koronás királyunknak Szatmár végvára mellett vagyon, mindazonáltal, nagy különbség vagyon a két város között. Egyik az, hogy minden határival egyik a másiktól külön vagyon, meg az őfelsége várához való hűséges szolgálatunk is különb, az mint Nagyságtok és az egész tekintetes nemes vármegye előtt constal. Ennek előtte való időben, anno 1565., mikor ez a vár ide fundáltatott, az pogányoktúl elpusztíttatván az városok tűz miá’ az időtől fogván az két város szabad sokadalmat és heti vásárát, az német nemzetség lakván az várat, ide az vár eleiben kiáltattak és itt volt mind az sokadalom s mind vásár. Annak utánna, hogy Bocskay fejedelem idejében az nagy fordulás lőn, találá meg az Némethi vár becsüsüket, hogy ne tartanának ellent benne, hanem hadd állatnák helyekre ők is az ő városok szabad sokadalmát és heti vásárokat. Méltó kívánságokat értvén várasul azt mondók, hogy ha az fejedelem meg adja, mi semmi ellent benne nem tartunk. Annak utána, hogy Bocskay fejedelem, fejedelemmé téteték, tőn egy gyűlést Kassán, az mely gyűlésre minket is két városul hívata. Oda bocsátván bizonyos követünket az Némethi város supplicált az fejedelemnek azon dologrúl. Az fejedelem ott megkérdette az mi követünket, ha az mi városunk nem contrál ez dologban? Azok megmonták, hogy nem contral semmit, mert illendő és méltó, hogy kinek-kinek igazsága és szabadsága megh adassék. Annak okáért az fejedelem megengedte és így eleget kiáltaták sokadalmukat és vásárokat az időtül fogva és ugy éltek vele, ü nekik is négy sokadalmuk vagyon, heti vásárok szereda nap vagyon ismét. Nekünk is négy szabad sokadalmunk és heti vásárunk hétfőn. Mivel, hogy látták a Némethiek, hogy itt jobb vásárok esnek, hogy nem az ők városokban, reánk esének vissza, de mi sem engedtük, hanem az céheknek igazságokban az mi privilégiumunk szerint, egyéb jól rendelt városok módja szerént megtartottuk. Az Némethi város kapitány urunkat, megtalálván, sollicitálta ez dologrúl, hogy itt is és Németiben is, szabad legyen nekik árulni. Erről tetett Ő Nagysága, de mi sem nagyíthattuk volna szabadságunkat, nekik, míg lehetett volna. Ez idő alatt az Úr Ő Nagysága, hagyja, hogy hozassunk szabad városokból fogott embereket és legyen törvény benne, mely dolognak Ő nagysága tizenötöd napot terminált vala. Mi annak engedtünk de az Németi város ezidő alatt Palatinus urunkhoz és Generális urunkhoz és az ő felsége kamarájához alattomban nem tudjuk, mit gyóntak, de ő nagyságának kapitány urunknak hoztak onnan olyan választ, hogy kényszerítsen minket arra az dologra, az melyet meg is cselekedett Ő Nagysága nekünk nagy kárunkra és szabadságunknak is ellene. Immár nagy bosszúságunkra hatalmasul reánk jövének, és az mi városunkban lakó míves céhes embereknek nagy károkra az heti vásárokban árulnak.
Minthogy azért mi nekünk nagy injuriánkra és szabadságunknak is ellene vagyon ez dolog, Nagyságtok és Kegyelmetek előtt protestálunk, hogy ezután sem engedjük, hogy szabadságunk ellen ott is elvegyék és itt is a vásár hasznát. Szabad sokadalomkor pedig, mint egyéb városokban szabad legyen mindent behozni, sőt ugyan ítéltünk is felséges Király urunkra, hogy reánk ne jöjjenek, hanem elégedjenek ők is az övékkel s mi is az mi hetivásárunkkal. Quod reliquum est, Spectabiles Magnifices generosos et egregios dominos vestras optatissima frui fortuna et valetudine desideramus Datum in Zathmar anno 1612 die 22 februarii. Magnificarum, generosarum et egregiarum Dominationum vestrarum servitores et clientes obsequentissimi. Johannes Nyirő Judex primarius ceterique senatores ac tota universitas regii oppidi Zathmar. |
| Forrás | BALOGH ISTVÁN: REGESZTÁK SZATMÁR VÁRMEGYE JEGYZŐKÖNYVEIBŐL 1593. május 1–1616. augusztus 6. |