SOPRON VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 569

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus SOPRON VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1583.02.25–26.
Ügyszám 569
Hely Újkér
Ügyleírás A törvényszék tárgyalás alá vette Poky Erzsébet leányasszony gyámságának az ügyét; a nevezett leány apja néhai Poky Lázár, Poky Menyhért fia volt, édesanyja pedig néhai Ostffy Anna asszony (generosa), néhai Ostffy Domonkos leánya. A gyámságra a következő személyek formáltak igényt:– Poky Mihály, a mondott néhai Poky Menyhért fia, aki most követeli Zichy (Zychy) Györgytől a leány, illetve annak az összes jószágai fölötti gyámságot;– Zichy György, akinek személyében Csempesz a következőket mondja: Poky Mihály nem követelhetne semmit, mivel a leány apjának a halála után, de még anyjának az életében hatalmasul elfoglalta az összes jószágot, holott sem a jegyajándék, sem a leány része nem volt abból kiadva. Nem követelhetne semmit továbbá azért sem, mivel jelenleg is pert folytat a leány ellen; ennek bizonyítására a prokurátor bemutatta a Vas vármegye ítélet- és perátküldő levelét. Mindezek alapján tehát világos, hogy Poky Mihály magának akarja elfoglalni a leányt örökösödési jogon megillető jószágokat, s ezért akarna gyámja is lenni.– Ostffy Mihály végül azért tart igényt a gyámságra, mivel a leány anyja, Anna asszony az ő vér szerint való nővére volt és a leányt az anyja után megillető jószágok az Ostffy család birtokaiból lettek kihasítva.A felek meghallgatása után a törvényszék a következőképpen ítélkezett: mivel a jószágok nagyobb része a leány anyjától ered, s mivel a leány megoltalmazására alkalmasabb Ostffy Mihály lakóhelye, hiszen az atyai jószágokon nem lakhat megfelelően, s végül, mivel Ostffy Mihály esetében nem merül fel annak a gyanúja, hogy a mondott jószágok elfoglalására törekednék, ezért úgy illik, hogy ő legyen a nevezett leány gyámja és ő viseljen gondot annak birtokaira is.A személyesen megjelent felek egymással kezet fogva kötelezték magukat arra, hogy az ítélet szerint járnak el; aki ezt nem tenné, azt 100 forint összegű büntetésben kell elmarasztalni, amelyet az alispán úr visszavonhatatlanul megvehet rajta. A felek kérték az ítéletlevelet is, amelyért Ostffy Mihály 25 dénárt, Zichy György pedig 13 dénárt fizetett.
Forrás 2 TÓTH PÉTER: SOPRON VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI I. 1579–1589

Tartalomgazda