|
Ügyleírás
|
A perben (lásd az 1658-1662. számú bejegyzéseket) a vármegye közönsége a következő határozatot hozta: mivel mindenki előtt nyílvánvalóan köztudott, hogy a felperes néhai Illyevölgyi János fia, ezért semmi szükség nincs arra, hogy bizonyítsa örökösödési jogcímét az atyja után maradt jószágokban. De mivel az is köztudott, hogy a nevezett apja a mohácsi csata előtt valóban birtokolta azokat a jószágokat, amelyekről a per folyik, ezért a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően vissza kell adni Illyevölgyi Jánosnak, mint örökösnek azokat, amint azt a vármegye törvényszékének egy korábbi határozata is előírta. Ha pedig az alperesek bizonyítani akarják, hogy nem foglalás útján szerezték meg a mondott jószágokat, hanem más jogcímen, akkor bizonyíthatják, de ezt birtokon kívül cselekedjék. – A felperes letette az ítéletről kiadott levélért fizetendő 25 dénárt.
|