ZEMPLÉN VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1510
Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
Ügytípus | ZEMPLÉN VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
Közgyűlés dátuma | 1561.06.02. |
Ügyszám | 1510 |
Hely | Zemplén oppdium |
Ügyleírás | Cseley János Horváthy János érdekében a következőket válaszolta a leleszi prépost ellen (contra eundem, lásd az előző bejegyzést): Pünkösd ünnepén (május 25-én) múlt két esztendeje, hogy Lelesz oppidum lakosai szarvasmarháikat hatalmasul Kaponya possessio tilalom alatt tartott földjére és legelőire hajtották. Amidőn ezt Kaponya possessio lakosai észrevették – tudniillik, hogy a lelesziek szántszándékkal hajtották marháikat a tilalmazott legelőre –, oda siettek és két szarvasmarhát valamilyen módon behajtottak a falujukba, a többi állatot pedig a lelesziek terelték az erdő védelmébe. Az az ember, akinek a marháit a kaponyaiak elvették, bement a faluba, s ahogyan a törvény és a szokásjog az ilyesfajta tilalomtörésekkel kapcsolatban előírja, egy forint értékben zálogot hagyott a jószágokért. Ebben az időtájban pedig őfelsége hadserege azon a vidéken tartotta szállását és egy Juhász János (providus) nevű ember, félve a katonaságtól, biztonságosabb megőrzés végett Leleszre szállította be a gabonáját, s ott a leleszi prépost elvétette azt tőle. Amikor pedig a kárvallott megkérdezte, hogy miért veszik el a gabonáját, azt a választ kapta, hogy „amíg azt az egy forintot, amelyet a minap a jószágokért kicsikartatok, nem adjátok vissza, addig te sem kapod vissza a gabonát.” A felperes fél megígérte erre, hogy törvényt és igazságot fog szolgáltatni az ügyben, de a leleszi prépost azt felelte erre az ígéretre, hogy akár ide, akár oda a törvénnyel, addig nem adja vissza a gabonást, amíg a tilalomtörő leleszi lakos vissza nem kapja az egy forintot. Végül az említett Juhász János nevű ember valamely bőrt hagyott zálogban az egy forintért és csak így kaphatta vissza a gabonáját. – A prokurátor most azt követeli, hogy a prépost esküdjék meg: nem ő tartotta vissza hatalmasul a gabonát és nem is az ő akaratából vették el azt a kaponyai embertől, s a bőrt sem ő vette el az egy forintért és nem is az ő akaratából vették el azt. |
Forrás | TÓTH PÉTER: ZEMPLÉN VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI II. 1561–1563 |