BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 3489

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1581.04.05.
Ügyszám 3489
Hely h. n.
Ügyleírás Csorba Mihálynak, mint felperesnek a Bárius urak, mint alperesek elleni perében Somogyi István a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a nevezett felperes érdekében a következőket adja elő: azokat a jószágokat, amelyek Felsőbábán vannak és amelyeknek Szarvadi rész a neve, az alperesek ősei hatalmasul elfoglalták és az alperesek ma is elfoglalva tartják. Esküdjenek meg tehát, hogy ez nem igaz, s ha nem akarnának esküt tenni, akkor a felperes kész arra, hogy esküvel bizonyítsa az igazát. – A nevezett alperesek érdekében Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel tiltakozik a patvarkodás miatt és kifejti, hogy a felperes fél kérelmére a törvényszék megengedte a bizonyításnak a szolgabíró és esküdt által hitelesítését, amiből viszont az következik, hogy a korábbi hitelesítés érvénytelen. Ha azonban hitelesítést és eskütételt is kér, akkor kettős úton jár el, ami patvarkodás. Ez a per nem idézésen alapszik, hanem a törvényeken, s ilyen esetben bizonyítani szoktak, nem pedig esküt tenni. Márpedig az alperes előbb szolgabírót és esküdtet kért a másodszor való hitelesítésre, eskü alá tehát nem bocsáthatja a pert, így az alpereseket fel kell menteni. – A felperes fél erre azt válaszolja, hogy a törvényszék határozat útján engedte meg neki a másodszor való hitelesítést, de mivel ő kímélni akarja a költségeket, nem kíván élni a hitelesítéssel, hanem a per rövidítése érdekében esküre bocsátja az ügyet. Így tehát a szokásos teher letételével érvényteleníti a szolgabíró-kérést. – Az alperes fél szerint a jelen pert nem lehet ilyen egyszerűen rövidíteni, mert törvény alapján kezdték és ezért a törvény előírásai szerint kell benne eljárni. A törvény alapján pedig mindig a felperes bizonyítani. – A felperes fél szerint bármilyen pert be lehet eskütétellel fejezni, tehát az alperes fél esküdjék, vagy a felperes fog esküt tenni.
Czikó a per leírásáért letette az 1 forintot. – A felperes fél ismét válaszol, mondván, hogy ha a szokott teher letételével a kérést nem lehet olyan egyszerűen visszavonni, akkor azonnal visszahívja a prókátorát.
A törvényszék a következő ítéletet hozta: a felperesnek a hitelesítést illető kérelmét a szokásos teher letétele mellett érvényteleníteni lehet. Ezután az alperes fél esküje alá kell bocsátani a pert, s ha az nem akar esküt tenni, akkor a felperes fél esküdjék tizenötöd napon belül.
Az alperes fél megfellebbezi az pert a teljes persorozattal együtt, az elejétől a végéig. – A felperes fél szerint nem lehet fellebbezni, mivel a per eskü alá van bocsátva, márpedig az írott törvényből, így Ulászló király dekrétumából nyilvánvaló, hogy az ilyen perekben nem lehet fellebbezni. – Az alperes fél igazságosabb ítéletet követel, mivel szerinte a jelen perben nem lehet esküt tenni, hanem a Hármaskönyv II. részének 32. és 79. címe értelmében a birtokszomszédok és határosok tanúságtételével kell bizonyítani. – A felperes fél szerint az idézett törvényhely egyáltalán nem írja elő, hogy az elfoglalt jószágokkal kapcsolatos perben csak bizonyítani lehet, hanem a felperes megítélésére bízza, hogy bizonyítani akar-e, vagy esküre bocsátja a pert. A jelen perben fellebbezni sem lehet, mivel arra a személyre, akit eskü letételére köteleznek, nem lehet a pert átküldetni. – Az alperes fél tiltakozik annak tekintetében, hogy a törvény nem írná elő a bizonyítást: nagyon is bizonyítani kell a hatalmaskodást, mivel az alperes fél azt mondja, jogosan birtokolja a vitatott jószágokat. Lehet továbbá fellebbezni is.
A törvényszék úgy határozott, hogy a pert át kell küldeni.
Forrás TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578

Tartalomgazda