BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 3021
Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
Ügytípus | BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
Közgyűlés dátuma | 1580.05.25. |
Ügyszám | 3021 |
Hely | h. n. |
Ügyleírás |
Gombosnak, mint felperesnek a Pásztóhy Gergely, mint alperes ellen folytatott perében Tomory a nevezett felperes érdekében a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel elmondja, hogy ő már válaszolt és az ítéletet is kifogásolta, most az alperesnek kell válaszolnia. – Az alperes fél követeli az ítéletlevél bemutatását.
A törvényszék a következő határozatot hozta: mivel az alperes fél tagadja a keresetet, tudniillik, hogy a felperes lovát ő látta, megfogta és elhajtotta volna, ezért a felperes bizonyítsa, amit a keresetben állít, hogy tudniillik az alperes maga fogta volna meg a lovat. A felperes fél erre előadja, hogy amikor az ő pénzen vett lovát megfogták, akkor az alperes egy társaságban volt Bálay Gergellyel, s a lovat az alperes szolgájának adták akkor oda, s ott volt akkor az alperes is. Mindezt, ha szükséges, bizonyítani is tudja Hatvany János tanúbizonysága által, de mivel rövidíteni kívánja a pert, az alperes fél esküje alá bocsátja a dolgot: esküdjék tehát, hogy nem volt együtt Bálay Gergellyel, vele nem egyetértésben és megegyező akarattal fogták meg a lovat és nem vett részt a ló megfogásában. Ha nem tenné le ezt az esküt, akkor a felperes kész megesküdni. – Az alperes fél szerint ebben a mostani keresetben nem lehet visszatérni egy előbbi keresetre, s ha egy társaságban is volt az alperes Bálay Gergellyel, ami történt, azt azért nem lehet neki tulajdonítani, tehát a felperes fél bizonyítsa a keresetét. – A felperes fél továbbra is az eskütételt követeli és tiltakozik, mert az alperes fél azt állítja, hogy Hatvany János szolgabíró nem hivatalból és törvényszéki megbízatással járt el a ló dolgában. – Az alperes fél azt válaszolja, hogy amikor Hatvany János szolgabíró megkérte a lovat, akkor egy bizonyos Ferenczy András nevű ember, aki akkor ott volt velük, azt felelte, hogy nem az alperes vitte el a lovat, hanem ő, mivel tőle azt már kéteszer is elvették. Ezt Hatvany János is bizonyíthatja. – A felperes fél továbbra is állítja, hogy amikor a lovat elhajtották, akkor az alperes szolgája felült a lóra, ezért kérette szolgabíró által a lovat az alperestől, akinek tehát esküdnie kell. – Az alperes fél azt mondja, hogy mihelyt meglátta, hogy a szolgája felül a lóra, azonnal leparancsolta arról és kész lett volna a lovat visszaadni, de Ferenczy András ezt nem engedte. Határnapot kér ennek a bizonyítására. – A felperes fél tiltakozik az elhanzottak miatt, azaz, hogy a kéretés idején az alperes szolgája felült a per alatt lévő lóra. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy az alperes fél tegyen esküt, máskülönben a felperes fog esküdni. – Az alperes fél megfellebbezte az ítéletet. |
Forrás | TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578 |