Vissza a listához
Előző 2689/65417 BORSOD VÁRMEGYE jegyző… BORSOD VÁRMEGYE jegyző… Következő 2691/65417

BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 2713

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1579.09.23.
Ügyszám 2713
Hely Miskolc
Ügyleírás Újszászy Lőrincnek, mint felperesnek az Istenmezey Farkas, valamint Bekény Gáspár és Bekény Boldizsár, mint alperesek elleni perében Tomory Márton a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következőket adja elő a felperes fél érdekében: az 1578. esztendőben, Sarlós Boldogasszony ünnepe (július 2-a) táján a nevezett felperesnek az egyik Balatonon lakó jobbágya megvásárolt egy rétet vagy kaszálót, amely a Lipót nevezetű földek között, Borsod vármegyében fekszik. Ezzel a réttel kapcsolatban Daróczy Borbála asszony, néhai Pazsaghy János özvegye intette a nevezett alpereseket, hogy vásárolják meg, de azok nem tették és a mondott jobbágy így kényszerült arra, hogy 50 forintért megvásárolja azt. Rögtön azután, hogy a jobbágy már megvette a rétet és odament, hogy lekaszálja, a nevezett alperesek nem tudni, mitől indíttatván, fegyveres kézzel megtámadták azt a jobbágyot és elzavarták onnét, halállal is fenyegetve; ilyen módon hatalmasul elfoglalták a rétet és a szénát lekaszáltatták, a pénzt sem adták vissza a jobbágynak, így anélkül, hogy előbb intették volna, mind a pénzétől, mind pedig a réttől a saját kényük szerint megfosztották, holott ha valami igényt támasztottak a rétre, akkor a törvény útján, nem pedig hatalmaskodva kellett volna eljárniuk. Ha tagadnák a dolgot, akkor a felperes az esküjükre bocsátja azt, különben a mondott jobbágy kész esküt tenni, vagy maga a felperes is. A törvény elé állítani rendelt jobbágyokkal kapcsolatban is ítélkezést kér.
Az alperesek a törvény elé állítani rendelt jobbágyokkal kapcsolatban megígérik az ítélkezést. – A felperes fél előbb magukkal az alperesekkel szemben kéri az ítélkezést, mivel a jobbágyokat csak törvény elé állítani kérte.
A törvényszék a következő ítéletet hozta: mivel az idézésből nyilvánvalóan kitűnik, hogy az alperesek személyük szerint nem voltak idézve, csak azért, hogy a jobbágyaikat állítsák törvény elé, ezért a maguk részéről nem tartoznak válaszolni, hanem csak a jobbágyaik részéről. A jobbágyok részéről pedig törvénykezést ígérnek szék előtt harmad nappal Egerben, az kettei az incattusoknak tesznek jobbágyok felől Egren [törvényt].
Istenmezey Farkas érdekében azonban senki nem jelent meg, ezért a törvényszék kiadja ellene az ítéletet. – Újszászy Lőrinc az egész pert leteszi, kifizetvén az ezért járó terhet is. Ez a mondat utólagos betoldás a bejegyzés végén. 45
2714. (I. 237–238.) Eördögh Péternek, mint felperesnek a Szinyi Boldizsár, mint alperes ellen indított perében Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következő keresetet terjeszti elő: az Úr 1571. esztendejében, Szent György nap (április 24-e) után adtam volt egy rabot az incattus kezében, kinek sarczolása harmadfél száz forint volt, azért volt két esztendeig kezében, azért azt a’ rabot az actor úgy adta volt kezében, hogy ezt ez ő rabját elbocsássa harmadfél száz forintig, avagy annyi érő marháig. Azon actor gondviseléséért igért volt az incattus 32 forintot, avagy annyi érő marhát, de ő is reá felelt az incattus, hogy ha az török meg nem hozza sarczolását, hát ő tartozzék az actornak az török sarczolásával, avagy ha elhalasztaná is, az actorna ne lenne semmi gondja reá, hanem csak az sarczolására. Azt a törököt én nem tudom, miért eresztette el, az ő gondja volt, az török küldött vala másfél száz forint érő marhát énnekem hírré sem tette, az mibe akarta, abba vötte el. Így tehát énnekem azt a marhát sem adta addig kezembe, hanem az mely marha legjobb volt, az 32 forintig azt vötte el, én megadtam azt neki. Arra kérém, valahogy ne venné addig azt ki belőle, hanem hadd hozná az többit is meg és ő kezében lenne az is és kivehetné belőle. Azt mondta, hogy nem te gondod az, itt vagyon az szolnoki dezdárnak hitlevele nálam, az fölit is éntőlem várd meg, az mint végezésünk volt. Ezt megbizonyíthatnám, de csak hitire hagyom, máskülönben maga a felperes fog esküt tenni. Az kereset peniglen tíz híján száz forint.
Az alperes fél érdekében senki nem jelent meg, ezért a törvényszék ki fogja adni ellene az ítéletet.
Forrás TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál