Vissza a listához
Előző 2684/65417 BORSOD VÁRMEGYE jegyző… BORSOD VÁRMEGYE jegyző… Következő 2686/65417

BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 2708

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1579.09.23.
Ügyszám 2708
Hely Miskolc
Ügyleírás Holczman Istvánnak, mint felperesnek a Mácsy Albert, mint alperes ellen felvett perében Bakos Balázs a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következő keresetet terjeszti elő: az 1578. esztendőben, Pünkösd (május 18-a) táján a nevezett felperes az alperes lovait behajtatta a kárból a kúriájába, ahonnét aztán az alperes hatalmasul kihajtatta a lovakat, majd a dolgot jogtalanságnak gondolván, a felperes marháit a szabad földről, ahol azok semmi kárt nem okoztak senkinek, elhajtatta, s nem akarván a felperessel egyezkedi, e marhákat a tetszése szerinti ideig hatalmasul magánál tartotta. A történteket a felperes ugyan bizonyítani is tudná, de az alperes esküjére bocsátja, amit ha a felperes visszautasítana, akkor ő kész esküt tenni. A kárt pedig, amit ezáltal elszenvedett, a hatalmaskodást nem számítva 10 forintért sem vállalná fel.
Az alperes fél érdekében Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következőképpen válaszol a keresetre: nem tartozik semmit sem egyenesen felelni a felperesnek, mégpedig azért nem, mert a kereset nem úgy hangzott el, ahogyan a törvény előírja, mivel a felperes nem mondja meg, hogy milyen földről, melyik vármegyében történt a jószágok elhajtása, a kereset második felében pedig sem az időpont, sem az esztendő, sem a helyszín nincs megjelölve, ezért tehát a pert le kell szállatni. – A felperes fél szerint egyáltalán nem kell leszállatni a pert, mivel nyilván tudják a bírák, hogy az a bizonyos föld Vattán, Borsod vármegyében van, s a neve: Szélső föld.
A törvényszék úgy ítélkezett, hogy mivel a felperes fél rögtön az első kérelemben megnevezte a helyszínt és a vármegyét, a pert nem kell leszállatni, hanem az alperes válaszoljon egyenesen.
Az alperes fél ezután előadja, hogy vajon az ő marháit hajtotta-e el a felperes, vagy nem? Hanem amikor elhajtották azokat a marhákat, a megállapodással a felperes egyetértett. Ami pedig a kereset másik részét illeti, ő azt mondja, hogy kárból hajtotta el a felperes jószágait. Ha a felperes fél az ő esküje alá bocsátja a dolgot, akkor ő arról kész esküt tenni, hogy a felperes nem bocsátotta el megegyezés nélkül a marháit az udvarházából, továbbá, hogy kárból, azaz tiltott földről hajtatta el a felperes jószágait, négy pénz váltságán adta ki az actornak. – Erre a felperes fél így válaszol: a marhák elhajtatása nem egyszer, hanem többször is megtörtént, ő a fiaival és a szolgáival őriztette a gabonáját, s a mondott nap táján ebből a gabonából hajtották el a fiai és a szolgái az alperes fél marháit, amelyeket aztán az alperes hatalmasul ragadt el tőle. Az alperes erről is tegyen esküt, máskülönben ő fog esküt tenni.
A törvényszék a következő ítéletet hozta: az alperes tegyen esküt arról, hogy az actor udvarából nem hatalmasul hajtotta avagy hajtatta ki az ő barmait az actióban megnótált időben. Ismég ezen, hogy kárról hajtotta be az actor barmait és hatalmasul ott nem tartotta, sem tartatta. Az eskütételre a következő ülésen kerüljön sor.
Forrás TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál