BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 2667
| Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
| Ügytípus | BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
| Közgyűlés dátuma | 1579.07.01. |
| Ügyszám | 2667 |
| Hely | Mohi |
| Ügyleírás | Tibolth Ambrus (egregius) keresete Szinyi Boldizsár (egregius) ellen egy Geszt szőlőhegyén lévő szőlő tárgyában, a felperes által benyújtott könyvecske alapján. Eszerint a geszti szőlőhegyen Vathay Péternek van egy szőlője, amely közvetlenül szomszédos a felperes Tibolth Ambrus szőlőjével. Mivel Vathay Péter nem fizette meg a kilencedet és Tibolth Ambrus tudta nélkül vitette el onnét a bort, ezért a Tibolth-fivérek – akiknek a tulajdonában van az egész szőlőhegynek a fele – megbeszélték, hogy becsű alapján kifizetik Vathay Pétert és az így megszerzett szőlőt ezután Tibolth Ambrus fogja műveltetni, hiszen tulajdonképpen egy tagban van az ő ottani szőlőjével. Így tehát még Korhy László szolgabíráságának az idején intették Vathay Pétert és el is tiltották a szőlő eladásától, s megtörtént a becsű is: a szomszédos jámbor bírák és lakosok 170 forintra értékelték azt. Majd a nagyobb igazság és bizonyság kedvéért kivitték Holcsman István jelenlegi szolgabírót és Kovács Pétert a szőlőhegyre, hogy lássák: a szőlő ott van és egy tagban van Tibolth Ambrus szőlőjével. Ezután a szőlő árát letették az alispán kezéhez és intették Vathay Pétert, hogy vegye fel azt – hogy így történt, be tudja a felperes bizonyítani az intő levéllel –, ő azonban miközben a pert már folyt, a szőlőt eladta Szinyi Boldizsárnak. Pedig ezt nem tehette volna, hiszen írott törvény van arról, hogy a per alatt lévő jószágokat senkinek sem lehet eladni. A törvényszék előtt nyilvánvaló, hogy az a szőlő egy tagban van a felperes szőlőjével és a szőlőhegy fele a felperesé és a fivéreié, ők a törvény szerinti örökösök, Szinyi Boldizsár pedig idegen azokban a jószágokban, mivel valamely rokonuk, Geszthy Gergely volt az, aki a birtokrészét elcserélte az alperes Szinyi Boldizsár birtokrészével; ez a Geszthy Gergely azonban már elhalálozott és jószágai, köztük azok is, amelyeket Magyarország felső részein az itteni jószágokért kapott csrébe, magvaszakadás miatt a felperesre és atyafiaira szálltak. Szinyi Boldizsár tehát csakis az ő jogsérelmükre vásárolhatta meg azt a szőlőt, hiszen nincs akkora szabadsága, azaz örökösödési joga ezekbben a jószágokban, mint amekkora nekik van, hiszen ők örökösödési jogon birtokolnak, ráadásul a felperes már korábban intette Vathay Pétert és bírói kézre adta a szőlő árát is. Szinyi Boldizsárnak ezen a szőlőhegyen nincsen szőlője, hanem egy másikon, amelynek Avas a neve, ez a vitatott szőlő ugyanis a Hegyeshegy nevű promontóriumon fekszik. S írott törvény van arról, hogy a jószág mindig a közelebbi atyafiakat illeti és hogy a szomszéd a távolabbi vásárlókat az ország törvénye szerint intheti, ha akarja. – Ennek az többit keresd ezen felül negyedik levelen. |
| Forrás | TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578 |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál