BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 2348
| Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
| Ügytípus | BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
| Közgyűlés dátuma | 1579.03.18. |
| Ügyszám | 2348 |
| Hely | h. n. |
| Ügyleírás |
A törvényszék folytatja a Thegzes Antal meggyilkolása miatt a rokonoknak a debreceniek ellen indított perét. Ennek során az alperes prókátora a felperes prókátorának a hibájául rója fel, hogy az előző alkalommal a személyes megjelenések dolgát erőltette a per érdemi tárgyalása helyett; ennek következménye szerinte az is, hogy az idézésről való szolgabírói jelentésre már csak este került sor. Követeli tehát a periratok bemutatását. – A felperes fél ezzel szemben azt állítja, hogy ő semmiféle alkalmat nem adott a személyes megjelenésről való vitára, azt a per sora hozta magával, hanem csak a korábbi határozat miatt kívánta a személyes megjelenést. Akkor az új ítéletről kiadott levelet sem sürgette, mivel a kifogások után az idézésről való jelentésnek kellett volna következnie, ez azonban a késői órára maradt. Annak megítélését kéri tehát, hogy ő volt-e az oka annak, hogy a permenet részei felcserélődtek. – Mindkét fél továbbra is ragaszkodva az általuk tett előterjesztésekhez, végül egyetértenek abban, hogy a per folytatódjék az új ítéletről kiadott levélnek megfelelően.
A törvényszék a perben érintett nemesekkel kapcsolatban úgy határozott, hogy ebben a perben nem kötelesek úgy viselkedni, mintha jobbágyok lennének, hanem úgy járjanak el, ahogyan nekik tetszik. A felpereseket azonban nem lehet ezért semmilyen büntetésben elmarasztalni. Eközben Négyessy Pál szolgabíró és Eötvös esküdt jelentette a törvényszéknek, hogy Szabolcs vármegye törvényszéke még mindig szünetel, s ezért nem lehetett Thegzes Sándort idézni, hogy jelenjék meg az új ítélet átvétele végett. A felek pedig eltekintettek a mostani jelenlététől. A törvényszék ezután úgy határozott, hogy be kell mutatni a periratokat. Ami pedig az idézésről való jelentés időpontját illeti, a törvényszék megállapította, hogy az nem volt későn, mivel a nap még nem nyugodott le és valamennyi bíró üres gyomorral volt. Végül kimondta a törvény elé állítani rendelt személyek elfogásával kapcsolatban, hogy itt nincs helye részleges fellebbezésnek, hanem csak a teljes persorozatot lehet fellebbezni. A prókátorok ezután az új ítéletről kiadott levél érvényéről vitáztak, mivel azt az alperes kérte, ugyanakkor mégis a felperes kérelmére lett kiadva, ezért nem is lehetne annak helyt adni e per során. Az alperes ebben az érvelésben az ítélőmester tekintélyének a megsértését látja. A törvényszék e dologban úgy foglalt állást, hogy ismét el kell olvasni az új ítéletről kiadott levelet. Elrendelte ezenkívül, hogy a per folytatását és megállapította a perbe vont nemesekkel kapcsolatban, hogy nemességük tekintetében az első alkalommal, azaz Diósgyőrben kellett volna tiltakozniuk, ámde ezt sem akkor nem tették, sem pedig a vármegyéhez való fellebbezéskor. Az új ítéletről kiadott levélben maga az alperes asszony, mint földesúr jelenti ki róluk, hogy az ő jobbágyai. Ezután az alperes fél azt vitatja, hogy az új ítéletről kiadott levél bizonyos részleteit a felperes olvasta fel, nem pedig az arra illetékes törvényszék, akinek az parancsként szólt: kérdezi tehát, hogy honnét rendelkezik a felperes ezzel a levéllel? A felperes előadja, hogy ő a perátküldő levélből idézett, s ha az alperesnek gyanúja van ezzel kapcsolatban, fogalmazza meg azt világosabban. E részletben a következő magyar kifejezések bukkannak fel: az ki ez féle levéllel él ... ez féle levéllel él ... micsoda levéllel élek ... efféle levélnek mondja, élek. Ezek azt is bizonyítják, hogy a törvénykezésnek eredetileg magyarul kellett folynia és azt a jegyző fordította latinra. 18 – A törvényszék azon felszólítására, hogy aki a mondott levelek ellen akar szólni, az beszéljen nyíltabban, az alperes azt követelte, hogy a felperes mutassa be a levelet, amely a kezénél van és amelyből idézett. A felperes szerint ez a levél nem tartozik a per mostani menetéhez. A törvényszék azt a döntést hozta, hogy a felperes nem köteles bemutatni a levelet, míg a per többi részével kapcsolatos határozathozatalt a következő törvényszéki ülésre halasztotta. – Az alperes fél prókátora erre tiltakozást terjesztett elő, amely szerint az általa képviseltek a közeljövőben részint az árvizek, részint pedig a töröktől való félelem miatt nem tudnak megjelenni a törvényszék előtt. |
| Forrás | TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578 |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál