Vissza a listához
Előző 1957/65417 BORSOD VÁRMEGYE jegyző… BORSOD VÁRMEGYE jegyző… Következő 1959/65417

BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1945

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1578.06.25.
Ügyszám 1945
Hely h. n.
Ügyleírás Bakos András a grófné asszony érdekében a leleszi konvent által kiadott prókátort valló levéllel Csiga ellen a következőket adja elő: az 1576. esztendőben, Szent Lukács evangelista ünnepe (október 18-a) táján, amikor a nevezett alperes Görömbölyön dézsmaszedő volt, akkor a felperes asszony Borbély János nevű, Miskolcon lakó jobbágyát minden ok vétetlen és teljesen törvénytelenül bevitette a saját szőlőjébe és cinkostársaival együtt olyan sokáig kínozta, hogy a sok kínzás miatt a jobbágy több, mint 20 sebet szerzett, amelyekbe nem sokkal később bele is halt. Mindezt kész bizonyítani, s a bizonyításra felkéri Hatvany szolgabírót és Czikó esküdtet. Kéri továbbá, hogy a törvényszék engedje meg, hogy nemesekkel és nem nemesekkel is lehessen bizonyítani.
Az alperes fél érdekében Mileticz a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel a következőket válaszolja: ha a felperes azzal vádolja Csiga Györgyöt, hogy szántszándékkal ölte meg a jobbágyot, akkor az országban élő szokásjog szerint azonnal tegyen esküt huszonnegyed magával, mert másképpen nem követelheti a „szemet-szemért” büntetést (poenam talionis).
A felperes erre azt válaszolja, hogy ő a meghalt jobbágy érdekében szól, melyet kötelessége megvédelmezni, így ha az ügyet az alperes fejére való eskü alá akarják bocsátani, akkor a jobbágy anyja és atyafiai készek megesküdni az alperes fejére.
Az alperes fél válasza: a Hármaskönyv 2. részének 27. és 32. címe nem engedi meg a paraszt esküjét nemesek ellen büntetőügyben. S mivel eszerint a felperes asszony nem akar esküt tenni, kéri az alperes felmentését.
A felperes fél erre azt feleli, hogy aki ilyesféle gyilkosságot követ el, az azonnal elveszíti nemesi előjogait.
A törvényszék a következő ítéletet hozta: a felperes asszony nem tartozik esküt tenni az alperes fejére és azt sem lehet megengedni, hogy elegendő bizonyíték nélkül a parasztok vakmerően esküt tegyenek főbenjáró ügyben.
Az alperes kijelenti, hogy nem engedi meg a parasztok eskütételét, hanem csak a nemesekét. A felperes szerint mind a parasztok, mind a nemesek eskütételét engedélyezni kell.
A törvényszék úgy ítélkezett, hogy mind a nemesek, mind a nem nemesek bizonyságtételét el kell fogadni, de csakis a tisztes hírű és állapotú személyekét.
Forrás TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál