BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 1264
Adatbázis | Jegyzőkönyvek |
Ügytípus | BORSOD VÁRMEGYE jegyzőkönyvei |
Közgyűlés dátuma | 1575.01.26. |
Ügyszám | 1264 |
Hely | h. n. |
Ügyleírás |
Márk Kövesdy Boldizsár érdekében és Országh Borbála asszony ellen okát akarja adni annak, hogy miért tiltja el a Kövesden lakó jobbágyok esküjét.
Bakos erre a következőket mondja: nem kellett volna pervisszaűzés, de nem akar visszakövetelni, s ezt az Ulászló király 1500. évi 14. törvénycikkelyéhez fűzött kiegészítés bizonyítja. Azért nem tette le a pervisszaűzés terhét, hogy a felperes vegye fel azt, ahogyan el is fogadta. A tiltás ellen pedig ezt mondja: nem lehetett tiltani, mert a felperes is elfogadta az esküt és a tiltás az ítéletből származik. Ha ugyanis 165 meg nem jelenés miatt született volna az ítélet, akkor lehetett volna tiltani, amint azt az 1550. évi pozyonyi országgyűlés törvénycikkelyei kimondják. S mivel tiltással és nyelvváltsággal a nem megjelenés miatt lehet élni, ezért az eskütétel eltiltása nem törvényesen és szabályosan történt, ahogyan azt az 1550. évi pozsonyi törvény 40. cikkelye tartalmazza, hiszen törvényes perbehívásnak kellett volna történnie. De mivel nem volt perbehívás, a tiltás törvénytelen és a joggal ellentétes, s jogorvoslat nélkül vétetődött újra elő, ezért az alperes a széktörés vétkét követte el, a felperest pedig az eskütétel alól fel kell menteni. Márk mindezekre ezt válaszolja: a törvényes perbehívás nem erre a törvényszékre tartozik, hanem a következőre és ebben a vármegyében egy szolgabíró által kell történnie. A tiltás egyébként benne foglaltatik a perbehívásban, a pervisszaűzést terhét a tiltakozással együtt felvette volna, de inkább a bíró kezénél hagyta és nem vette fel. Ezért akarja magyarázatát adni az útnak, amely a tiltáshoz vezetett. Perbe hívni pedig most kellett, mivel az alperes nem volt perbe hívva. Arra, hogy a többiek esküt tettek, azt mondja, hogy amikor elfogadták az esküt, a többiekét is elfogadták volna, de azok nem jelentek meg, mint makacskodók és ezáltal el is marasztalták őket a törvénycikkelyek által meghatározott büntetésben. […] a pervisszaűzéssel nem tudtak élni és nem volt elegendő jogorvoslat az eskütétel elmaradása ellen. A pervisszaűzésre akkor lett volna szükség, hogy ha valami hiba lett volna a perben vagy valami hiányzott volna a bemutatás során: de más volt az ügy, nem éltek kifogással a bizonyítás során, nem voltak sem elfogottak, sem betegek. Az alperes azt válaszolja, hogy a felperes bocsátotta eskü alá az ügyet és erről határozat van. A törvényszék úgy ítélkezett, hogy a tiltás nem érvényes, mégpedig azért nem, mert nem következett idézés. A felperes bocsátotta az ügyet az alperes esküjére és mások letették az esküt, az ok tehán nem a meg nem jelenésben van. |
Forrás | TÓTH PÉTER: BORSOD VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI ÉS TÖRVÉNYSZÉKI JEGYZŐKÖNYVEI I. 1569–1578 |