DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468) • 247959

DL-DF 247959
Keltezés 1407-04-20
Kiadó JÁSZÓI KONVENT
Régi jelzet U 468 / 11
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468)
U 468 / BORSOD 11
DIPLOMATIKAI FÉNYKÉPGYŰJTEMÉNY (U szekció) • Magyarország • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár • Mohács előtti gyűjtemény (U 468)
Fennmaradási forma Eredeti
Pecsét Függő
Regeszta (Jászó). A jászói Keresztelő Szent János monostor konventje Zsigmond király 1407. március 16-án kiadott utasítására (lásd 66. sz.) jelenti, hogy a királyi ember, a konvent által kiküldött tanúbizonyság, valamint a törvényesen összehívott birtokszomszédok jelenlétében április 3-án végbement a Gwmer vármegyei Mykofalua és Langusfalua possessiók határjárása. Ennek során ellentmondás nem történt, a jelenlévő érdekeltek valamennyien elfogadták a megállapított határt. A Mykofalua és Langusfalua possessiókat a Zeech-i Péter, valamint Zeech-i Dénes fiai: Frank és Prokop mesterek által birtokolt Nadorspanfelde nevezetű részbirtoktól elválasztó határvonal a következő: nyugat felől kezdődik, két völgy között, amelyek egyikének Kon, másikának pedig Newer a neve és az ezek között lévő csúcson van egy földből felhányt határjel, amely mellett a határjárást végzők egy újat is emeltek. Innét egyenesen halad a határ nyugat felé és eljut egy tölgyfáig, amely alatt szintén felhánytak egy határjelet. Azután egy bizonyos távolság megtétele után leereszkedik egy sík helyre, ahol a cserjében hánytak fel földből egy határjelet. Azután tovább ereszkedik lefelé és megérkezik a Dedpataka nevű folyócskához, amelynek forrásánál emeltek egy föld határjelet. A folyócska mentén lefelé, déli irányba haladva újabb határjelet emeltek, majd még mindig a folyócska mentén felfelé ereszkedve a határ egy kis darab szántóföldhöz érkezik: ennek a végében hánytak fel földből egy határjelet. Innét kelet felé haladva átmegy egy sík területen és felhág egy kicsiny dombra, amelyen ismét állítottak egy határjelet. E dombról leereszkedve megérkezik a Kemenchepatak nevű folyóvízhez, amelynek partján, egy elszáradt fa alatt állították fel az utolsó határjelet. Ennél a pontnál be is fejeződik a határ, amelytől Mykofalua és Langusfalua possessiók délre esnek, a Nadorspanfelde nevű részbirtok pedig északra. A hajtogatások mentén kopott és szakadozott hártyán, amelyen láthatók az elveszett függőpecsét számára szolgáló bemetszések. Jelzete: BAZmLt. XV. l. 11. sz. Korábbi jelzete: BAZmLt. BmLt. IV. A. 501/c. Sp. VIII. fasc. 1. nr. 3. Provenienciája ismeretlen. - Regeszta forrása: Publikált regeszta: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Miskolcon őrzött középkori oklevelei. Közreadja Tóth Péter. Miskolc, 1990. 53/67.

Tartalomgazda