| Regeszta
| A csázmai káptalan jelenti Mária királynőnek, hogy megkapta 1391 ápr. 30.-n Verouche-n kelt parancsát, amely szerint Corbouia-i Kuryak György fia Gergely panaszt emelt előtte, hogy Monzlov-i Chupor fia János mester, Kozouch-i Chemor János, Robonch-i (!) Tamás diák, Jakech fia Bálint és Zenthmyhal-i Castellan fiai: László, Ádám, Miklós elfoglalták a nála zálogban levő Grezenche királyi birtok nagy részét. A királynő azon parancsára, hogy a birtokot járja körül, a régi határjelek alapján a határt rektifikálja és az ezzel elégedetleneket utasítsa okleveleikkel a királynő s a prelátusok és bárók előtt való megjelenésre, megbízottja, András pap a királyi udvarból kiküldött Posega-i György diák és Chuzd-i István mesterekkel körüljárta a birtokot régi határai mentén, a jelenlevő szomszédok: Monzlo-i Chupor fia István fia János mester, Chozouch-i Jakab fia János, Kozouch-i Tamás diák, Jakech fia Bálint, Zenthmyhal-i Castellan Péter fiai László és Miklós közül senki sem mondván ellen. A határleírás a következő: ”Prima meta cuiusdam particule terre ad eandem possessionem Gresenche vocatam pertinentem penes possessionem prefatorum filiorum Castellan Kotencia vocatam site inciperet in fluvio parve Gresenche a plaga septentrionali, de qua procedendo iret per quendam vallem Ztermech vocatam versus partem orientalem ad metam terream, de qua per eandem vallem ascendendo veniret ad aliam terream metam. Abhinc ascenderet a plaga meridionali ad montem, ubi esset meta terrea, de qua reflecteretur ad meridiem ad metam terream. Deinde eundo veniret ad aliam metam terream, de qua eundo perveniret ad quandam viam, ubi esset meta terrea et per ipsam viam in modico spacio procedendo veniret ad aliam metam terream penes eandem viam situatam. Abhinc infra descendendo ad orientem et veniret ad metam terream, de qua modicum eundo iret ad aliam metam terream et caderet in fluvium Zapolchycha dictum, ubi essent due arbores Gerchenfa cruce signate et sic ipsa particula terre separaretur. Secunde vero particule terre predicte possessionis penes possessionem annotati Johannis filii Jacobi Kozouch vocatam habite prima meta inciperet circa quandam viam, que duceret de Jalsakozeuch ad orientem, penes possessionem Johannis filii Baloche esset meta terrea, de qua procedendo ad partem meridionalem veniret ad aliam metam terream. Abhinc eundo intraret in quandam silvam parvam, ubi esset Gerchenfa arbor cruce signata a parte meridionali sita, de qua per eandem silvam procedendo versus partem occidentis veniret ad arborem Tul cruce signatam meta terrea circumfusam. Deinde procedendo veniret ad arborem Haas cruce signatam. Dehinc eundo veniret ad arborem Zilpha cruce signatam meta terrea circumfusam. Abhinc exiendo de ipsa silva et veniret ad arborem Gerchanfa cruce signatam, de qua transiendo veniret ad arborem Haas similiter cruce signatam. Abhinc procedendo veniret ad metam terream circa campum sitam. Deinde eundo per terras arabiles et veniret ad quendam dumum avellanorum (!) meta terrea circumfusum. Abhinc transiundo caderet ad magnam silvam et perveniret ad arborem Tul cruce signatam. Deinde per eandem silvam ad occidentem tendendo iret per arbores Tul cruce signatas. Dehinc eundo veniret ad tres arbores Tul cruce signatas in eadem silva penes quandam viam existentes et per ipsam viam in modico spacio procedendo de eadem saliret et perveniret ad arborem Tul cruce signatam prope fluvium Kozouch vocatum existentem et veniret ad metam terream penes eundem fluvium erectam, de qua per cursum seu meatum eiusdem fluvii Kozouch vocati in magno spacio infra descendendo et caderet in alium fluvium Pomnya vocatum penes metas filiorum Chupor existentem et sic terminarentur. Alias autem particulas terre scilicet Verhouina et alias ad ipsam possessionem Grezenche vocatam pertinentes penes possessiones prefati magistri Johannis filii Chupor, necnon Valentini filii Jakech ac Thome literati et Anthonii filiorum Nicolai de dicta Rohonch (!) per metas seu limites earundem reambulando easdem iustas et veras in ipsorum statu fuisse et esse reperientes dimisissent. Silvam eciam regalem prope quandam villam memorati Johannis filii Jacobi et Briccii filii Johannis Palachna sitam iobagionibus eorundem in eadem silva regali recipiendi et deducendi, necnon porcos et pecudes eorundem iobagionum in eadem pascendi ac eandem ipsis tanquam iobagionibus regalibus communem uti permisissent, ubi eciam tres clausuras piscium Zeloph dictas, videlicet Byzorchycha, Benkouchycha ac Zabenchycha vocatas in fluvio Lonya existentes, necnon alias tres clausuras piscium veyz seu ketrech dictas in campo habitas, que condam iobagionum Ztank et Stephani filii Iwan ac Persa nominatorum prefatis Johanni filio Jacobi et Briccio filio Johannis, ipsorumque heredibus iure perpetuo et irrevocabiliter possidere, tenere et habere permisissent, hoc non pretermisso, quod vineas, quas iobagiones prefatorum Johannis et Briccii de Kozouch in montibus regalibus usque nunc plantassent, easdem eisdem Johanni et Briccio, ipsorumque heredibus ac iobagionibus eorundem uti admisissent, ita, quod de ipsis vineis pro terragio montis singulis annis tempore vyndimie ad celarium regale cheborrones dare et persolvere teneantur, sed vineas ipsorum empticias iuxta libertatem iobagionum regalium ubicunque commorando libere tenere et possidere valeant atque possint, prout eciam ex relacione prelibatorum Gregorii filii Georgii filii Kuryachy ac Johannis filii Jacobi unacum prefatis vestre excellencie et nostro hominibus ad nos exinde rediuntibus iuxta fassionem eorundem percepimus.” (Átírva a zágrábi káptalan 1400 júl. 28.-i oklevelében; l. 42. sz. a.) - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 9 (1931) 301-302-303-304
|
Közgyűjteményi portál