DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta Paulinorum (Q 312) • 34350

DL-DF 34350
Keltezés 1382-01-05
Kiadó LINDVAI ISTVÁN SZLAVÓN BÁN
LINDVAI JÁNOS SZLAVÓN BÁN
Régi jelzet Q 312 / REMETE 2 1
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta Paulinorum (Q 312)
Fennmaradási forma Átírás 1407
Regeszta Lindwa-i István és János, Szlavónia bánjai bizonyítják, hogy a királynő előtt Zágrábban való tartózkodása alkalmával megjelent Balázs, a promontorium Zagrabyense-i páloskolostor priorja s panaszt emelt, hogy ”Marcus filius Mykech filii Leonardi de Grachan” az ő Priztauchyna nevű birtokukon lévő hét szőlőt elfoglalva tartja s vonakodik azok után hegyvámot (tributum montis) fizetni. Miután a királynő az ügy elintézését reájuk bizta, előttük ”unacum prelatis, baronibus et proceribus ac regni nobilibus nobiscum in sede nostra iudiciaria sedentibus”, január 2-án Balázs felmutatta Margit hercegnő 1356-i oklevelét. (L. ezt 4. sz. a.) Erre Márk kijelentette, hogy ő egyetlenegy, Prizthauchyna területén fekvő szőlőt sem tart elfoglalva s felmutatott a ”civitas Grecensis” hatósága által különböző években kiállított hét oklevelet, amelyek szerint ”in dicta possessione Grachan” fekvő különböző birtokrészeket és szőlőket az ottani polgárok eladtak Márk apjának, Mykechnek. Az oklevelek felmutatása után Iwan fia Mykusius, ”iudex civitatis montis Grecensis” személyesen megjelenve bizonyította, hogy a szóban forgó és Mykech birtokába vétel útján jutott szőlők nem Priztauchina, hanem Grachyan falu területén fekszik, ez pedig ”intra metas et cursus metales dicte civitatis montis Grecensis haberetur”, a városnak határairól van privilégiuma s így Márk szőlői után a szerzeteseknek nem tartozik hegyvámot fizetni. Mykusius felmutatja IV. Béla királynak 1266 november 23-i oklevelét is, amellyel ez a Grech-hegy körüli területet az ottani hospeseknek adományozza és a határokat is leírja. A bánok ítélethozatala előtt a határok megvizsgálására kiküldik Basow mester kőrösi comest és Lukács esztergomi kanonokot, a királynő káplánját, akik is a felek és a városi hatóság jelenlétében IV. Béla oklevele alapján megjárták a város Priztauchina között oly módon, ”quod primo incepissent penes eadem civitatem in fluvio Cyrkuenik et per eundem fluvium versus aquilonem transeundo pevenissent ad fontem Kebelkuth penes dictam possessionem Gracham habitum, dehinc per ipsum fluvium Cirkwenik ad eandem partem aquilonem tendendo devenissent ad fluvium Zopotnik et in eodem fluvio Zopotnyk ipsam reambulacionem determinassent” s úgy találták, hogy a hét szőlő ”ultra ipsum rivulum Circkwenyk a plaga orientali” Priztauchina falu területén fekszik. A bánok, mivel mind Márk, mind pedig apja a szőlőknek már Margit hercegnő adományozása előtt birtokában voltak ”et exeo ipsi heremite non dictas vineas, sed solum tributum montis et dacia earundem consueta obtinere posse agnitum fuisset”, a bírótársak gyanánt mellettük levő Demeter kardinális érsek kormányzóval, Bálint pécsi, Pál zágrábi püspökkel, Katho gyulafehérvári préposttal, Gara-i Miklós nádorral, Bebeek Imre horvát és dalmát bánnal, Zwdor György mesterrel és más nemesekkel úgy ítélnek, hogy Márk minden évben köteles a pálosoknak a hegyvámot, ”dacia” és más ajándékot minden egyes szőlője után éppen úgy megadni, mint bármely más ember, akinek a nevezett faluban szőlője van.( Átírva Zsigmond király 1407 augusztus 26-i oklevelében;) Zágráb - Regeszta forrása: Publikált regeszta (Mályusz Elemér): LK 5 (1927) 138

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál