| Regeszta
| (3. die Mychaelis). A váci káptalan Kekkew-i Byter fia: Péter fia: György mester – aki fiaI. János és Péter, Péter fia: Miklós fiaI. Balázs és János, Byter fia: fenti Péter fia: [Miklós fia: tollban maradt] László fia: Frank ügyét is magára vállalta -, valamint Liberrche-i Tumpus János közt folyó ügyben átírja a váci káptalan 1366. június 24-én kelt, Liberche-i Tompus János által felmutatott oklevelét (lásd Fekete Nagy-Borsa, Balassa 128. sz.), és bizonyítja, hogy a felek Halaz birtoknak a budai káptalan oklevelében leírt határa miatt folyó perben kiegyeztek olyképpen, hogy Tompus János elengedi a köztük hatalmaskodás, házak lerontása és elhordása (delatione), és perköltségek miatt folyó perek folyamán Györgyre kirótt bírságokat, egyben minden ezzel az üggyel kapcsolatos irataikat érvénytelenítették; György viszont elismerte a Detre fia: Mykow és Mykow fia: Byter által az átírt oklevlében leírt adományozást. A Halaz birtokot Lodan-tól elválasztó határjeleket közös megegyezéssel megállapítják: primo incipientes a quodam loco, ubi fluvius Ipol ad duas partes segregatur, venissent ad antiquam clausuram molendini Coplian super eodem fluvio constructa(!), ubi duas metas terreas possessiones Lodan ipsius magistri Georgii et Halaz ipsius Johannis Tumpus abinvicem separantes; abinde directe procedendo ad partem orientalem venissent ad unam viam antiquam, de qua pervenissent ad quendam fluvium Quinchew vocatum, de quo versus partem meridionalem ad quoddam pratum veniendo circa unam metam antiquam possessionis Lodan, aliam novam metam possessionis Halaz erexissent et in eodem prato ulterius procedendo venissent ad quandam viam et circa eandem duas metas novas erexissent, quarum una a parte septentrionali possessionem Lodan et alia a parte meridionali posessionem Halaz abinvicem separarent; deinde per unam terram lutosam directe transseundo venissent ad quandam arborem ilicis, sub qua duas metas terreas erexissent; unde usque orientem procedendo venissent ad unum pratum, ubi duas metas terreas premissas possessiones abinvicem separantes erexissent; deinde in quandam viam eundo directe venissent ad quendam ortum et circa unum monticulum duas metas terreas elevassent, deinde directe procedendo venissent ad unam metam terream, de qua per metas positas directe procedendo venissent ad ecclesiam Sancti spiritus, ubi circa sanctuarium eiusdem ecclesie duas metas a parte occidentali et a parte sanctuarii altera alias duas metas erexissent, de quibus declinando a parte orientali, quasi versus meridiem parvum in platea usque ad curiam plebani et domum in platea a parte orientali idem Johannes Tumpus iuxta unionem fraternitatis duas curias integras et mediam plebani seu sacerdotis parrochyalis ipsi magistro Georgio reliquisset, ubi in medio platee ante domum ipsius plebani unam metam lapideam pro parte Johannis Tumpus et aliam metam terream pro parte magistri Georgii erexissent; abinde per curiam eiusdem plebani directe versus orientem retro ortum veniendo duas metas erexissent; deinde versus eandem plagam procedendo venissent ad unam viam, circa quam duas metas erexissent, ex quibus versus eandem plagam procedendo venissent ad unum montem silvosum, ubi penes silvam duas metas terreas erexissent, quarum una a parte meridionali possessionem Halaz et alia possessionem Lodan ab invicem sequestrarent, asscendendo ipsum montem in acumine(!) eiusdem montis duas metas terreas erexissent; deinde per continuas metas declinando in latere eiusdem montis versus villam Endrefolwa in latere eiusdem montis venissent ad unam viam antiquam, ubi duas metas terreas erexissent, ex quibus directe procedendo venissent ad quandam vallem Pichwelge vocatam et transseundo ipsam vallem ex duabus partibus ipsius vallis duas metas terreas erexissent; deinde asscendendo ad montem directe venissent ad quandam arborem tilie, sub qua duas metas terreas erexissent; abhinc directe supra montem asscendendo in acie eiusdem montis circa unam viam duas metas terreas erexissent; unde venissent ad metas possessionis Endrefolwa, ubi metas possessionum Halaz et Lodan se abinvicem separantes essent terminate. – György vállalta, hogy mindenkivel, különösen pedig fiaival és unokatestvéreivel szemben megvédi Jánost Halaz körüljárt részében; ugyanő köteles rendes bírájukat a létrejött egyezségből kifolyóan tehetségéhez mérten kiengesztelni (placare tenebitur modo, quo poterit, meliori). – A privilégiumot chirographum-mal kiadni írják, bár ez nem történt meg. – Johannis lectoris, Nicolao preposito ecclesie prelibate, Nicolao cantore, Johannis lectoris, Nicolao preposito ecclesie prelibate, Nicolao cantore, Johanne custode, Mathya Wachyensi, Berend Pestiensi, Georgio de Zolnuk, Martino Chengradyensi et Johanne de Zigethfew archydiaconis. Hártyán, függőpecsételés nyoma. DL 65778. (Fasc. AL n. 28.) – Átírta a váci káptalan 1418. augusztus 10-én kelt oklevelében, melynek XIX. századi egyszerű másolata DL 65853. Eredetije: DL 1484. (NRA fasc. 1510. n. 22.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Fekete Nagy-Borsa): Balassa 141.
|
Közgyűjteményi portál