| Regeszta
| Cibynii. quarto die termini prenotati: feria secunda prox. p. f. b. Georgii mart. Imre erdélyi vajda és Zonuk-i comes bizonyítja, hogy az ápr. 4-én (in octavis festi passce Domini) Erdély össznemessége és azon országrész más rangú emberei részére Tordán tartott congregatio generalison a jelenlévők közül eléje járult Michael filius Pauli de Haranglab, aki contra Andream, Petrum et alterum Petrum filios Petri de Keurus, bemutatta az erdélyi káptalannak 1370-ből való, a királyhoz intézett válasziratát, bizonyos idézésről szólóan, mely magában foglalta a király meghagyó oklevelét. Jelezte, hogy abban bennfoglaltatik az ő keresete. Ebből az oklevélből megtudta, hogy a nevezett Haranglab-i Pál fia Mihály nevében jelentették a királynak, hogy bár a nevezet Keurus-i András, Péter és a másik Péter a Desfalva nevű birtokügyében vele megegyezésre léptek, most azok elnyervén bizonyos királyi levelet, Mihály rovására, az előbbi megegyezésben részére átengedett területet a maguk számára foglalták el. – A király meg akarván győződni a felek jogairól, meghagyta az erdélyi káptalannak, küldje ki a testimoniumát, akinek a jelenlétében Benedictus de Zeukefalva vel Petrus de Kerelen mint királyi ember idézze meg a nevezett Andrást, Pétert és a másik Pétert összes okmányaikkal együtt, ha vannak ilyenek a kezükben, Mihállyal szemben a királyi személyes jelenlét elé, jelezvén előttük, hogy ha nem jelennek meg, az esetben a birtokukban lévő iratokat semmiseknek jelentsék ki és Mihályt azonnal vezessék be a nevezett birtokrészbe, nem véve figyelembe András és a két Péter ellentmondását. – A káptalan Zeukefolva-i Benedekkel mint királyi emberrel kiküldte testimoniumként discretum virum Dominicum sacerdotem de choro ecclesie eorum, akik aug. 31-én (sabbato proximo p. f. decollationis B. Johannis Baptiste) együtt menetelve, a nevezet Keurus-i Péter fiait: Andrást, Pétert és a másik Pétert Desfolva nevű birtokukon Pál fia Mihály ellenében az említett desfolva-i birtok ügyében okleveleik bemutatására ad octavas f. nat. Virginis Gloriose (szept. 15.) a királyi személyes jelenlét elé idézték, jelezvén előttük, hogy ha nem jelennek meg és okleveleiket be nem mutatják, az esetben a birtokra vonatkozó összes okleveleik érvénytelenekké válnak, Mihály pedig bevezethető ottani birtokrészébe, nem véve figyelembe az ő ellentmondásukat. – Az oklevél bemutatása után a nevezett Mihály úgy érvelt, hogy Deesfolva birtok felének a tulajdonjogából, amelyet a megegyezés szerint Deurus-i Péter fiai: András, Péter és a másik Péter átengedtek neki, általuk még mindig ki van zárva és azt Péter fiai jogtalanul tartják elfoglalva. Ugyanakkor annak az igazolására, hogy az a terület őt illeti, bemutatott három oklevelet: egyet Lajos királytól, mely Zekuluasarhel-en kelt 1366. jún. 24-én (in festo nat. b. Johannis Baptiste) ; a másik az ő testvérének, Dénes erdélyi vajdának az oklevele, mely 1360-ban kelt congregatiojának nyolcadik napján, melyet Tordán tartott Erdély nemesei és mindenrangú népei számára; a harmadik az erdélyi káptalannak az oklevele, mely Dénes vajda ítéletlevele alapján Desfolva birtok felének a statutiojáról szól Pál fia Mihály részére, kelt pedig 1360. nov. 19-én (secundo die octavarum f. b. Martini confessoris.). Ez oklevelekből kiviláglott, hogy a király bizonyos Hagmas, másnéven Desfolva nevű birtokot a nevezett Pál fia Mihály részére erősítette meg vigore privilegiorum olym dominorum Stephani et karuli regum Hungarie. De azután az említett András, Péter és a másik Péter, Péternek a fiai a Dénes vajda idejében tartott congregatio generalison bírói ítélet alapján a nevezett Desfolva birtoknak a felét, amit hosszas pereskedés előzött meg, Mihálynak a hozzájárulásával kezükbe kerítették, a másik félbe ellenben az erdélyi káptalan oklevelében foglalt határok mellett Pál fia Mihályt iktatták be anélkül, hogy bárki is ellentmondott volna. Ezeknek a bemutatása után Péter fia Péter és a másik Péter nevében megjelent Pouch fia Gergely – András egyáltalában nem képviseltette magát – a következőket jelentette ki, hogy a nevezett Desfolva birtok oklevelek alapján illeti meg a két Pétert, aminek igazolására bemutatta a királa bizonyos patens oklevelét (Lásd külön.). Ezek bemutatása után a vajda megkérdezte a két Péter procuratorát, vajjon a birtokra vonatkozó okleveleket be tudja-e mutatni, mire azt válaszolta, hogy azokat még a jelen congregatio folyamán be fogja mutatni, amire terminust is kapott, de azon sem Péter fiai nem jelentek meg, sem megbízottat nem küldtek, jóllehet Pál fia Mihály 16 napon át várt rájuk, de hiába. Végre az erdélyi szászok hét székének Szebenben ápr. 26-án (feria secunda proxima p. f. b. Georgii mart.) tartott congregatio generalisán Péter fia Péter a saját és testvére nevében a köztük és Pál fia Mihály közt folyó per tárgyalását a királyi curiába kérte áttétetni, amit ő jogosnak találván az ügyet felterjesztette a királyi curiába, hogy ott végső fokon a prelátusok és a bárók döntsenek ez ügyben. A terminus Ker. Szent János születésének nyolcada. Eredeti, papír, zárlatán pecsét töredékei. – Regeszta forrása: OL regeszta
|
Közgyűjteményi portál