DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta Jesuitica (Q 313) • 15680

DL-DF 15680
Keltezés 1354-11-10
Kiadó FEHÉRVÁRI KÁPTALAN
Régi jelzet Q 313 / JAURIN 3 8
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta Jesuitica (Q 313)
Fennmaradási forma Átírás 1462
Regeszta feria secunda prox. a. f. b. Martini conf. A fehérvári káptalan bizonyítja, hogy megjelentek előtte egyrészt a veszprémi káptalan képviseletében István mester kanonok és dékán, másrészt Dénes fia Miklós, Mihály fia Péter, Gervasius fia Pál, Péter fia István és Thyba fia István Jwthas-i nemesek személyesen, képviselve azonkívül a következő Jwthas-i nemeseket: Conth fia Bocon-t, Dénes fia Lászlót, Tamás fiait: Andrást, Jánost és Domonkost, meg apjukat: Tamást, továbbá Demeter fiait: Jánost és Tamást, Egius fia Lászlót, Gervasius fia Pethew-t, Miklós fia Istvánt és János fia Miklóst, amikor a személyesen megjelentek bejelentették, hogy jóllehet eddig köztük kb. két ekealja föld miatt és a veszprémi egyház birtokainak határain belül fekvő más földek miatt bizonyos nézeteltérés állott fenn és pereskedés is folyt, János veszprémi püspök és néhány nemes közbenjárására most oly megegyezésre jutottak, hogy az említett nemesek a két ekealjnyi földet, amely terület miatt a Drwgeth Miklós országbíró előtt bemutatott és a Lamperth mester volt országbíró által a káptalan részére kiadott ítéletlevél szerint egyeseket a nemesek közül az országbíró in sententia capitali marasztalt el, visszaadják a káptalannak, mégpedig a káptalan oklevelében foglalt határok szerint; úgyszintén vissza kell adniok a nagy folyó mentén lévő földeket is, amely folyó a legközelebb folyik Jwthashoz, ti. a folyó déli oldalán lévő földeket, amelyek a káptalan Bogarfelde nevű szántóival határosak és sem ezekből, sem az előbbiekből semmit sem tarthatnak meg a maguk számára. Azonkívül a megjelent nemesek a maguk és képviselt társaik nevében visszaadták a káptalannak a köztük per tárgyát képező bizonyos réteket, amelyek folytatólagosan következnek egymás után, kivéve belőlük egy rétet, amely egykor Pál fia Jánosé volt, jelenleg pedig a káptalan tulajdona és amely miatt sohasem volt per a káptalan és a nemesek között; az így visszaadott rétek el vannak határolva mások birtokjogától. Viszonzásul a káptalan, jóllehet az említett földek jogtalan elfoglalása és megtartása miatt, továbbá azon bírságok miatt, amelyekben Lampert mester ítéletlevele marasztalta el a nemesek elődjeit, kívánhatta volna az ítélet ezen részeinek a végrehajtását, mindezeket elegendte és mert a nemesek önként adták vissza a jelzett földeket, további kegyet gyakorolva a visszanyert földeknek, ”tam arabilium, quam campestrium et rubetorum” felét visszaadta az említett Jwthas-i nemeseknek - egyenlő felosztás alapján. Az oklevél hozza a földek és kaszálók határait, amint azokat in registro cursus ipsarum metarum jelentette a káptalannak Bálint mester mint testimonium, akit a János veszprémi püspök és a káptalan részére adott általános, egy évre szóló littere annuales alapján küldtek ki, hogy Wrs-i Mihály fia Miklós királyi emberrel végezzék el a határjárást, amit nov. 6-án teljesítettek is. - Helyrajzi elnevezések a határjárásnál: 1) a szántóknál: quedam via publica, qua itur de villa Band in Albam Regalem; quedam arbor tenella thwlfa wlgariuter vocitata; alia arbor Thwl; una arbor similiter Thwlfa; arbor piri silvestris; medium quorundam dumorum iuniperium; quidam mons lapidosus; possessio Jwthas; arbores salicis; molendinum Myskeemolna; molendinum Conthmolna; terra ecclesie de Kapornok. 2) a kaszálóknál: arbor piri sivestris; fenetum Johannis canonici Vesprimiensis et condam sublectoris. Átírta: 1462. máj. 10. Fehérvári káptalan. - Regeszta forrása: OL regeszta

Tartalomgazda