Vissza a listához
Előző 4/6 3545 • 1334-00-00 • Át… 3545 • 1338-00-00 • Át… Következő 6/6

DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 3545

DL-DF 3545
Keltezés 1343-10-24
Kiadó PÁL ORSZÁGBÍRÓ
Régi jelzet Q 311 / 1536 74
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Fennmaradási forma Átírás 1455
Regeszta Visegrád. 12. d. quind. Michaelis. in Wyssegrad. Pál országbíró előtt per folyt egyfelől Zakol-i László fia János, másfelől Péter fia János, Jakab fia László és annak fia Mátyás között a Szabolcs megyei Nogfalw tulajdonjogának ügyében. Zakol-i László fia János vétel címén a maga számára akarta iktattatni a birtokot, azonban a másik fél tiltotta ezt. Zakol-i János ezért bemutatta az egri káptalan 1338-i oklevelét, melynek érvényességét a másik fél kétségbe vonta, mivel állításuk szerint a perben forgó birtok a család férfi ágát, vagyis a tulajdonos, Egyed halála után őket illette volna meg. Egyed leánya, Ilona (proc.: Tamás fia Mihály) János mester borsodi főesperes, egri vikárius 1338-i oklevelével bizonyította jogcímét az eladásra. Az országbíró felszólította Egyed leánya Ilona rokonát, Gábor fia Petew-t, hogy tegyen eleget a fenti oklevélben vállalt kezesi kötelezettségének. Az erre kijelölt időpontban Gábor fia Petew a peres felek és Egyed leánya, Ilona (proc.: Zakol-i Miklós fia András) előtt azt állította, hogy Péter fia János és rokonai semmilyen családi kapcsolatban nem állnak sem vele, sem a néhai Egyeddel. Ennek bizonyítására bemutatta Pál országbíró 1334-i oklevelét. Péter fia János, Jakab fia László, és annak fia: Mátyás ezzel szemben bemutatták az egri káptalan két darab, 1334-i oklevelét, melyek alapján az országbíró Gábor fia Pethew-i, mivel nem teljesítette Jakab fia Lászlóval és rokonaival szemben vállalt kötelezettségét, mint patvarkodót ítélte meg, és elrendelte, hogy a perben forgó birtokot becsértéken engedje át Jakab fia Lászlónak és említett rokonainak, rokonsága és szomszédsága címén. Pál országbíró négyszer - 1342. május 26. előtt, 1342. július 8. előtt, 1342. november 8. előtt és 1343. március 26. előtt rendelte el az egri káptalannak a szóban forgó birtok becslését, majd az egri káptalan 1342. május 26. előtt, 1342. július 8. és augusztus 1. között, 1342. október 6. és november 8. között és 1342. március 26. és május 1. között kelt jelentőleveleinek értelmében, minthogy a birtokot az utolsó alkalommal Miklós fia László királyi ember Demeter egri klerikus jelenlétében és Meger-i Tamás fia Miklós, valamint Bersel-i Péter fia László környékbeli nemesek előtt 9 márkára (quamlibet marca 50 grossorum computando) becsülte, kivéve az egri káptalan okleveleiben említett, Gábor fia Petew tulajdonában maradt részeket, az országbíró a birtok felét Péter fia Jánosnak és rokonainak ítélte meg. A birtok másik felét László fia Péter követelte magának és tulajdonjogának bizonyítására oklevelek bemutatását ígérte, továbbá felajánlotta, hogy László fia Péter és rokonai összesen 4 márkán váltsák meg azt a 16 házat, mely birtokuk területén áll, és a becslésben nem szerepelt. László fia Péter és említett rokonai a nekik jutott birtokrészt és a házakat összesen 16 márkán megváltották. A leleszi konvent 1455. március 1-i átiratában. - Regeszta forrása: OL regeszta (Trostovszky)

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál