DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból (F) • GYKOL, Lymbus (Q 338) • 36387
| DL-DF | 36387 |
| Keltezés | 1521-00-00 |
| Kiadó | SZEBEN VÁROS |
| Régi jelzet | Q 338 DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból (F) • GYKOL, Lymbus (Q 338) |
| Fennmaradási forma | Eredeti |
| Regeszta | (Anno 1514. cuius nunc septima instaret revolutio.) Csonka és egyes részeiben szakadozott és elmosódott oklevél. - Szeben város hatósága (magister civium, iudices ceterique consules et seniores civitates Cibiniensis partium Transilvanie) bizonyítja, hogy midőn testvérük: Altemberger Mihály mester esküdt 1514-ben, aminek most már hetedik évfordulója van, az apjának: Tamás mesternek írásai alapján előttük perbe vonta Affra de Bogath úrnőt, Altemberger Tamás mester özvegyét, aki a városnak polgármestere és kamarása volt, az özvegye pedig az említett Mihály mesternek a nevelőanyja, az édesanyai rész harmadrésze felett, t.i. bizonyos pénzösszeg, ezüstneműek és más dolgok miatt, amelyek a szász jogszokás és törvény alapján az első örökösöket, jelen esetben az említett Mihály mestert és Tamás fiait, és Annát, mint leányát illetik, akik első feleségétől, Braxedától, Oswaldnak, hasonlóképpen a város polgármesterének a leányától születtek, bemutatta előttük apjának erre vonatkozó írását, melynek külső felirata így szólt: Dispositio primorum heredum magistri Thome, magistri civium civitatis Cibiniensis ex domina olim Braxeda coniuge procreatorum. (Lásd az oklevelet külön) Ezek után a nevezett Mihály mester bizonyos cédulát mutatott be, amely 15 pontban foglalta össze követelését Affra úrnővel szemben. - Ezek elsejében az állt, hogy néhány évvel azelőtt a nevezett Mihály átadott Affra úrnőnek egy saját kezűleg írt írást, a saját védelmére a pálos testvérekkel szemben, amely rendben Tamás, Mihály mesternek az édes testvére fogadalmat tett, nehogy az ő távollétében, amikor ügyei elintézése céljából Erdély határain kívülre kell mennie, a nevezett pálos testvérek Affra úrnőt a Tamás rendi testvért illető birtokrész miatt zaklathassák, feltéve,. hogy Affra úrnő szem előtt fogja tartani urának fentebb idézett rendelkezését, amely Mihályra, Tamásra és Annára vonatkozott; ha tehát Affra úrnő kezében oly írás volna, mely az ő teljes kielégítését tartalmazná, akkor azt semmisnek jelenti ki és követeli a teljes harmadrészt, amely neki és testvérének: Tamásnak jár édesanyja részéről, amiket apjuk, a nevezett Tamás mester adatott nekik, vagyis készpénzben ezer-ezer arany Ft-ot és az ott részletezett ezüstneműeket, gyűrűket, ruhákat stb. - Második pontban kívánta a szász jog szerint az apja részéről neki járó dualitást, vagyis a javak felét az összes ingóságokból, amelyeknél még nem történt meg a felosztás, amelyek értéke körülbelül 4000 Ft-ra rúg. - A harmadik pontban követeli az őt illető részt Affra úrnő javaiból, amennyiben urának halála után ezekben maradt az örökös és ő tartotta meg az összes ingóságokat a kezében és vitette el azokat a városból, amelyek őt és testvérét, Tamást illetően kb. 800 Ft-ra rúgnak. - A 4. pontban követeli, adják ki neki biztonsági letétként az összes okleveleket, mind az örökölt, mind a szász javakat illetően a vésett pecséttel egyetemben, amelyeket különben is a legidősebb örökös őrizetére szoktak bízni. - Az 5. pontban követeli a maga számára az Olth folyó mentén fekvő földnek az őt illető részét, amely földet a hét szász szék adott apjának hűséges szolgálatai fejében; követeli egyúttal az erről szóló oklevelet is. - A 6. pontban követeli apjának arany láncát és pecsétjét, amelyet Affra úrnő kezénél maradtak, amelyeket apjuk külön is neki szánt utolsó akaratában; ez a lánc legalább 40 Ft-ot ér. - A 7. pontban bizonyos női nyakéket (monile muliebre) követel a maga számára, amelyet Affra úrnőnek ő adott át egy kis ezüst tállal együtt (scutella parva argenta), amelyek együttvéve 32 Ft-ot érnek. - A 8. pontban követeli a részét abból a száz ökörből és tehénből, amelyeket Tholmaczból Bogathba hajtatott át, és követeli a maga részéről a Bogathban lévő 2000 juhból, amelyeket Tamás mester a saját pénzén vásárolt. - A 9. pontban követeli azt az 50 ökröt, amelyeket Tamás mester a saját pénzén vásárolt a törököktől elvett zsákmányból, ”cum prope turres in Alpibus prostrati sunt”. Áruk 100 Ft. Egykor engedte, hogy a többiekkel együtt ezeket is elhajtsák. - A 10. pontban követeli a neki járó só részt azokból a sókból, amelyeket a király adományozott apjának Wyzaknán, amelyeket Affra úrnő 600 Ft-ért adott el. - A 11. pontban 300 Ft-ot követel, melyeket neki apja halála után apja sajátkezű kötelezvénye alapján kellett kifizetnie Scheiber János budai polgár feleségének: Borbálának, mert az örökösök között ő volt a legidősebb, míg evvel szemben a javakból semmit sem kap... - A 12. pontban követeli a maga részét Rakowycza birtokból, melynek a felét Tamás mester békésen bírta, halála után pedig egy ideig az örökösök kezén volt, melyet azután Affra úrnő Agata Jánosnak adott át. - A 13. pontban (itt már csonka a szöveg) bizonyos tartozások kiegyenlítését követeli azon dolgokért, amelyeket Affra úrnőnek küldött annak a kérésére: posztót, fonalat, selymet és ehhez hasonlókat a megegyezés szerint készült regesztrum alapján, amelye .... összegre rúg. - Az utolsó pontban követeli a maga és Tamás részét in argento crudo in officina elaborato, amelynek a megmérése után annak a harmadrészét a nevezett Affra úrnő magának tartotta meg, a többi részt pedig felosztotta: jutott az egyes örökösöknek argentum M 84 és így Mihály mester és Tamás részére argentum M 163., amely ezüstöt 6 Ft-jával számítva, ezer nyolc Ft jön ki, amelyek őt és Tamást öröklött jogon illetik, de Affra úrnő azokat jogtalanul visszatartja magánál. - E követelése behajtására nézve a városi hatóság rendelkezett is, de több huzavona után az utolsó terminuskor az alperes Affra úrnőnek törvényes meghatalmazottja (a név helye üresen hagyva) kijelentette, hogy minden a fenti pontokban foglalt követelés már el van rendezve illetőleg ki van fizetve, mire nézve a most már megnevezett procurator: Huzar János bemutatta a nevezett Mihály mester felperesnek saját kezűleg írt levelét a következő tartalommal: Altemberger Mihály mester elismeri, hogy Affra úrnő őt és testvérét: Tamást minden követelését illetőleg kielégítette, azért nyugtatja őt. Acta Cibini, sabbato post Valentini martyris, ... nonagesimo tertio. (1493. febr. 16) - Minthogy így a bizonyításban alulmaradt, a kéziratra nézve kijelentette, hogy igaz ugyan, hogy ilyen nyugtatványt adott Affra úrnőnek, de utána a bíróságnál azonnal tiltakozott olyformán, hogy Affra úrnő a jelzett összegen kívül semmit sem fizetett ki neki. A bíróság bizonyítást rendelt el. [Ettől kezdve az oklevél nagyon hézagos és szakadozott, úgy hogy a tartalom is csak hézagosan és összevontan adható vissza.] -Affra úrnő a fia: Bogati Osvald révén bemutatta a budai káptalan oklevelét, mely szerint feria tertia prox. p. f. b. Barnabe apost. (az év nem látszik) megjelent a káptalan előtt Ursus de Ursinis episcopus Theanensis, sedis apostolice legatusnak generalis auditora: ...inus Warnensis és lelkiismerete szerint ily bevallást tett: Midőn 1494-ben Kolosvárott volt, eléje járultak egyrészt .... pisetarius, civis civitatis Rivuli dominarum, másrészt pedig Altemberger Mihály mester, Altemberger Tamás, Szeben város polgármesterének a fia és harmadsorban a nevezett Affra úrnő nevében annak leánya: Katalin és Katalinnak fia: Wyzakna-i Ferenc, akik előtte ily bevallást tettek: a nevezett György literatus (pisetarius) Affra úrnőt és Mihály mestert bizonyos pénzösszeg kifizetése ügyében perbe vonta és ő ítéletében az összeg megfizetésére kötelezte őket, mégis, amennyire most vissza tud emlékezni oly megegyezésre léptek, hogy mivel a nevezett Mihály mester még nem kapta ki apai részét, őt a kereset alól teljesen felmentettnek jelentette ki, azért az egész összeget, - a már kifizetett rész kivételével - Affra özvegynek kell törleszteni oly kikötéssel, hogy ha a nevezett Affra úrnő a kifizetést bármi címen elhanyagolná, akkor a már kifizetett rész is kifizetetlennek fog számítani; viszont ha majd Mihálynak kiadják az apai részt, akkor a Mihályra kötelező részt le kell abból vonni. - Discretus magister Brictius de Koloswar imperiali auctoritate notarius publicus bemutatta Ulászló királynak neki szóló meghagyó oklevelét ily tartalommal: Ulászló király híveihez:... venerabili ...... ac Brictio Johann.. de Koloswar, imperiali auctoritate notarius publicus-nak. Jelentették előtte Altemberger Mihály mesternek, Szeben város polgárának a nevében, hogy Ursus de Ursinis pápai legatus György literatus szebeni polgár részére bizonyos összeg megfizetését ítélte meg, végrehajtását kiközösítés terhe mellett írva elő. Bár ő ott Affra úrnővel megegyezett a kifizetésre vonatkozólag, de mert most ennek ellenére kényszeríteni akarják a fizetésre, szüksége volna a címzettek tanúvallomására. Azért a király elrendeli, hogy levele vétele után azonnal induljanak a budai káptalanhoz. (Itt az összeragasztásból egy teljes fél ív hiányzik) majd az utána következő lapon ismét visszatér a pálos remeték ügyére, mely szerint Affra úrnő nem törődvén tiltakozásával, p...tactam residuam sexingetorum florenorum summam eidem fratri Emerico ac per eum claustro .... Deposuisset et exolvisset, épp azért a nevezett Mihály mester megismételte tiltakozását. A többi már nem összefüggő. Eredeti, papír, több részre szakadva és hiányos, hézagos.- Regeszta forrása: OL regeszta |
Tartalomgazda
ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Közgyűjteményi portál