Vissza a listához
Előző 2458/2855 26841 • 1514-12-04 • E… 27602 • 1514-12-18 • E… Következő 2460/2855

DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból (F) • KKOL, Cista comitatuum (Q 320) • 26530

DL-DF 26530
Keltezés 1515-12-22
Kiadó TURÓCI MIKLÓS ERDÉLYI ALVAJDA
Régi jelzet Q 320 / ALBA V 14
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból (F) • KKOL, Cista comitatuum (Q 320)
Fennmaradási forma Átírás 1516
Regeszta in oppido Dewa. tertio die termini prenotati: feria quinta in vigilia b. Thome apostoli. Thwroczy Miklós erdélyi alvajda és a székelyek helyettes comese bizonyítja, hogy midőn egyrészt Klysyo-i Mathko, a thordai sókamara kamarása, másrészt Was Péter, azelőtt a néhai Kamychach-i Horwath János cubiculariusa között hosszantartó per folyt Zapolya-i János, Szepes földjének örökös comese, erdélyi vajda, székely ispán és Őfelsége főkapitánya előtt azon négyezer arany forint ügyében, amely összeget a nevezett Was Péter és cinkosai mint a néhai Horwath Jánost, továbbá a nevezett Mathkot és testvérét: Andrást közösen illető pénzt emeltek el ezeknek a magyarországi Fehér megyei Adon birtokban bírt nemesi házukból, és a perben az említett vajda egyik ítéletében elrendelte bizonyos Fehér megyei nemes embereknek a tanúságtételét és az erről szóló jelentés felülbírálását a vajda őreá, mint helyettesére bízta, akkor Mathko sókamarás 1515. dec. 20-án (feria quinta, in vigilia b. Thome ap.) megjelent törvényszéke előtt és a nevezett Was Péter jelenlétében bemutatta előtte Fehér megye alispánjának és szolgabíráinak a megkeresésére megtartott tanúkihallgatásról szóló jelentését, melyből világosan kitűnt, hogy Mathko kamarásnak, illetőleg testvérének: Andrásnak Was Péter elleni actioja teljes igazolást nyert, amennyiben kilenc nemes és négy nem nemes tanúságtételével mindent úgy igazolt, amint Mathko kamarás előadta, de Was Péter Mathkonak a tanúi ellen kifogást emelt azt állítván, hogy azok közül egyesek Mathkonak a servitorai, a többiek meg a jobbágyai. Nehogy tehát az a tanúvallomás bármiként is gyanúsnak legyen tekinthető, ő ülnöktársaival úgy döntött, hogy a nevezett Mathko kamarás a fenti ügyben tegyen hetedmagával esküt ”ad caput ipsius Petri Was tamquam hominis et persone ignobilis”, amely esetben a nevezett Was Péter ”tamquam malefactor et fur comprobatus. debitam penam et supplicium condignum subire deberet.” Mathko kamarás eskütársaival letette az előírt esküt, így az ítélet ezen része befejeződött és Was Péter ezen ítélet folyományaképpen az alvajda kezébe került. Midőn tehát bizonyosságot akart szerezni annak cinkostársairól és az összeg elköltéséről vagy annak bárhol való elhelyezéséről és erre nézve Péter kihallgatta, az ily vallomást tett: Az általa és társai által elemelt összeg nem volt négyezer forint, csak nyolcszáz, legfeljebb egyezer. Cinkostársaiként megnevezte Iwanczi Sebestyént és egy állítólag előtte ismeretlen egyént, de végre is megnevezte: Warjassy Jakabot. A lopásnak és gaztettnek a végrehajtásához Twncz-i Péter nemes ”quandam clavem ex ferro incurvato factam dedisset.” Vallomása szerint az összegből Was Péter csak 200 aranyat kapott kézhez, a többi cinkostársainál maradt. - Mivel Was Péternek ez a vallomása előtte gyanúsnak tűnt fel, azért megkínoztatta (condignis penis et thormentis affici fecissemus), amikor is némi ingadozás után bevallotta, hogy valóban négyezer aranyat vittek el és cinkostársai neki 200 aranyat adtak, hogy azokkal tovább léphessen; az egész további összeg Iwanchi Sebestyénnél és Warjassy Jakabnál maradt, akik azt Iwancz-i Péter kezeihez juttatták. Később azután, mikor már közeledett kivégeztetésének és halálának az ideje, miután meggyónt, megvallotta, hogy az összegből neki aranyban ezer forint és váltópénzben 200 forint jutott. Ebből a pénzből rendelt száz forint ára sót és azt testvérének: Thordai Mártonnak adatta, hogy azt kereskedés céljából Magyarországba szállítsa. A többi összeget Chery várában és más szomszédos helyeken mulatta el Zekel György-gyel és más zsoldosokkal. Végre pedig, midőn kivitték a vesztőhelyre és az akasztófához kötözték, megvallotta, hogy az általa és cinkostársai által ellopott összegnek egy részét Budán, a Szent István egyház mellett lakó bizonyos Istvánnál helyezte el, de az összeg nagyságát nem tudja. István egyébként jómódú ember, van két nagy szőlője. Azonkívül egy bizonyos Máthé nevű literatusnál, volt Wyzakna-i helyettes sókamarásnál is helyezett el 200 forintot váltó pénzben. Kijelentette, hogy ha a nevezett Mathko kamarás megelégednék vele, reméli, hogy (Pa)thanthyws Páltól, a vajda servitorától kikövetelhetne 100 forintot és azt felajánlaná a nevezett Mathko kamarásnak költségei fejében. Vallotta, hogy egyébként semmi vagyona sincs, mint Thordán háromezer darab akna-sója (sales navales) és a thordai klastromban 300 szállításra váró sója (curuales sales.) - Az alvajda mindezekről Mathko részére jogainak a védelmére kiadta ezen oklevelet. Átírta: 1516. febr. 1. Zapolya-i János vajda. - Regeszta forrása: OL regeszta

Tartalomgazda

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
Kapcsolatfelvétel

ⓒ Copyright Info: A digitális tartalmak publikálása kizárólag a tartalomgazda beleegyezésével történhet. Kérését, megjegyzését a „Kapcsolatfelvétel” gombra kattintva küldheti el az adott intézménynek.
Hungaricana logo Közgyűjteményi portál