| Regeszta
| Bude - quadragesimo die octavarum Michaelis. Peren-i Imre Abaujvar megye örökös ispánja nádor a budai káptalanhoz. Az Ulászló király, valamint a Rozgon-i János fia, István, Rozgon-i János özvegye, Dorottya, Palocz-i Imre özvegye Dorottya, leánya Anna, Rozgon-i ifjabb Osvát leánya Dorottya között 1492. Szent Mihály nyolcadán (okt. 6.) Zapolya-i István nádor előtt folyó perben Rozgon-i Renold leánya Anna, Chak-i Mihály felesége nevében ügyvédje: Petherd-i János beleavatkozva előadta, hogy neki a János comes és mindkét Osvát leányainak leánynegyed, zálog és örökjogon megítélt birtokokból ugyanakkora rész járt, mint azoknak, és kérte az Annát illető részek visszaadását, mire Palocz-i Imre özvegyének ügyvédje az özvegy és Anna s Dorottya nevében is azt válaszolta, hogy a Rozgon-iak Rénold leányát, Annát, a Chaak-i Mihály feleségét összes jogigényei felől régen kielégítették, a fizetésről, az egyezségről és a nyugtatásról szóló okleveleik pedig János comes özvegyénél, az elhalt István anyjánál vannak, mire Anna férje: Chaak-i Mihály kijelentette, hogy az összes jogigényeit illetőleg nem elégítették Annát, mire a nádor elrendelte, hogy úgy Rozgon-i János és Palocz-i Imre özvegyei a többiek nevében is, mint pedig Caak-i Mihály és felesége mutassák be az egyezség- és nyugtatóleveleket Szent György nyolcadán (máj. 1.), honnan az oklevélbemutatás István és utóda: Geréb Péter nádorok, majd Raska-i Balázs nádori bíró, majd ő jutván nádorságra az ő perhalasztó okleveleivel a jelen Szent Mihály nyolcadára (okt. 6.) halasztódott, közben Palóczy Imre özvegye, Dorottya és leánya, Anna örökösök nélkül elhalván, Rozgon-i János comes özvegye pedig apácarendbe lépvén a per Gywlaffy Istvánnak Rozgon-i Osvát leányától: Dorottyától született fiára: Ferencre szállott. Ekkor Gywlaffy István fia, Ferenc nem jelent meg oklevelei bemutatása végett, hiába várt rá Chak-i Mihály és felesége: Anna nevében a királyi ügyvédvalló levéllel megkonvent 1474. ápr. 19., 1474. nov. 21., 1475. okt. 29. és 1475. okt. 30-án kelt és Szentgyörgyi Péter országbíró átíratában Zápolyai István nádor 1492. dec. 30-án kelt oklevelét, és előadta, hogy Rozgon-i János comes és idősebb Osvát s Rénold, mint István nádor okleveléből is kitűnik, Rozgon-i István fiai voltak, azért ezek birtokaiból Annát harmadrész illeti meg, jóllehet Palocz-i Imre özvegye, Dorottya, Anna és Dorottya leányok ügyvédje azt állította, hogy a Rozgon-iak Renold leányát, Annát, Chaak-i Mihály feleségét egyezségileg teljesen kielégítették és az erről szóló oklevelek Dorottyánál vannak és így István nádor a János, mindkét Osvát és Rénold birtokaiból Annának semmit sem ítélt meg, hanem az összes birtokokat János comes, valamint mindkét Osvát leányai között osztotta meg két részre, az egyezség és nyugtatóval bemutatására határidőt tűzött ki, a leleszi konvent 1474. nov. 21-én kelt okleveléből azonban kitűnik, hogy Rozgon-i János comes fia István özvegye Dorottya és Lossoncz-i István a felperes akkori jegyese és ennek anyja Erzsébet közötti egyezség nem vonatkozik az Annát illető összes birtokjogokra, hanem csak az atyja birtokaiból járó leánynegyedre, nem vonatkozik a Rozgon-i János comes, mindkét Osvát és Rénold vett és zálogos birtokaira, azért a felperesnő kéri a vett és zálogos birtokokból neki járó résznek, nevezetesen János comes, mindkét Osvát és Rénold zálogos és vett birtokainak harmadát megítélni. Ezek után azzal az indokolással, hogy jóllehet az asszonyok és leányok ügyvédje azt állította, hogy a Rozgon-iak Renold leányát Annát összes birtokjogi igényei felől egyezségileg kielégítették, az egyezség- és nyugtatólevél Rozgon-i János comes özvegyénél Dorottyánál van, amit István nádor elfogadva Rozgon-i János comes, mindkét Osvát és Rénold birtokaiból a felperes részére semmit sem ítélt meg, hanem ezeket a birtokokat két részre osztotta, mivel azonban István nádor elrendelte, hogy Rozgon-i János özvegye és Palocz-i Imre özvegye az egyezség- és nyugtatólevelet, mint pedig Chak-i Mihály és felesége a tárgyra vonatkozó okleveleiket Szent György nyolcadán (máj. 1.) mutassák be, majd a per Ratholth-i Gywlaffy István fia Ferencre szállván különböző elnapolások után végül a jelen Szent Mihály nyolcadára (okt. 6.) halasztódott, amikor azonban Gywlaffy István fia Ferenc nem jelent meg a fenti egyezséglevél bemutatása végett és így az alperesek kifogytak a bizonyításból, Chaky Mihály és felesége: Anna ügyvédje: Geth-i László pedig bemutatta a leleszi konvent 1474. évi fentebb átírt oklevelét, melyből megállapítható, hogy a felek között nem a felperest illető összes birtokjogok, hanem csak az atyai birtokokból járó leánynegyed tárgyában jött létre megállapodás, azért a bíróságban vele együtt ülő prélátusokkal, bárókkal, ítélőmesterekkel és ülnökökkel együtt úgy ítél, hogy Rozgon-i János comesnek, mindkét Osvátnak és Rénoldnak zálogos és vett birtokai, melyeket István nádor János comes, mindkét Osvát leányainak ítélt meg, három részre osztandók, melyből egy rész a felperesnőt illeti és abba be is kell őt iktattatni. Meghagyja tehát, hogy Harthyanfew-i Miklós, Bolyar-i Pál, Aranyan-i Reway Ferenc, Kekche-i Iso János, Ethwes-i Ferenc és Chepchy-i Máté nádori jegyzők, a királyi kúriából kiküldött királyi emberek valamelyik Jánosnak, Osvátnak és Rénoldnak a zemplénmegyei Fewlsechychwa, Monyarospathak, Isopo, a hevesmegyei Boczonad vett birtokait ossza fel három részre, és egy részbe iktassa be a felperes Annát, majd Rozgon-i János fiainak: Jánosnak, Osvátnak és Rénoldnak zálogos birtokait: a pestmegyei Nyr, Walko, Irswazeg, Zenthlazlo, Zewryn, Ozlar, Echeth, Monosthor, Abad, Thwra, Sydo, Macha birtokok, a hevesmegyei Gyewngyes mezőváros és tartozékai és Halaz, Zazberek és Porozlo birtokok felének a felét, a hevesmegyei Sadan, Iwan és Bene felét, a somogymegyei Patha mezővárost, Poklosy, Mylwan, Keweskwth, Bosal, Wyged, Erdewalya és Myndenes zálogos birtokokat ossza fel három részre, és egy részbe iktassa be a felperesnőt. Átírja Báthori István nádor 1519. nov. 6-án.– Regeszta forrása: OL regeszta
|
Közgyűjteményi portál