| Regeszta
| A somogyi konvent jelenti Ráskai Balázs kir. tárnokmesternek, a nádori ügyek kiküldött bírájának, hogy /1503./ nov.13-án, Budán kelt oklevele értelmében Wytha-i Kelemen deák királyi ember mellé kiküldte a konvent hiteles emberét, akik a felperes András Thyrle-i prépostot bevezették Bessenyew birtokba az oklevélben felsoroltak jelenlétében, majd útmutatásával, a Garai Miklós nádor és a zalai konvent oklevelében foglalt határok szerint a Pál és Péter Thyrle-i prépostok és a Fanch nemzetségbeli nemesek, ugyanis a néhai Gordowa-i Fanchy Imre elődei között létrejött egyezségnek megfelelően bejárták a birtok határait Beren és Zenthgyergh birtokok felől az oklevélben részletezett módon. A peresített földet mintegy 25 királyi holdra becsülték. – Részletes határjárás /benne többek közt Nadzegh mocsár, Beren faluból Zenthgyergh faluba vezető út, Zenthgyergh faluból Bessenyew faluba vezető magna via/. – Szakadozott, a szakadás mentén kisebb hiány. – Hátoldalon rányomott pecsét nyoma. – Regeszta forrása: OL regeszta (Bándi).
|
|
| (10. d. ultime d. reamb. [Vitalis]) A somogyi Szent Egyed monostor konventje megkapta Raska-i Balázs királyi tárnokmester, II. Ulászló király által a nádor jelenlét bírósága előtt folyó perekben kirendelt bíró Budán 1503. november 13-án (4. d. 36. d. Oct. Michaelis) kelt ítéletlevelét. A határjáró, új határjelek felállítását s peres földek felbecsülését elrendelő oklevelet András, Thyrle-i (türjei) prépost részére papíron, zárt formában bocsátotta ki a tárnokmester. Az ítéletlevél értelmében a tárnokmesternek a királyi curiából kifejezetten e célra kirendelt emberével, Wytha-i Kelemen diákkal a konvent kiküldte a maga emberét, Pál szerzetes papot. Ezek Szent Vitalis ünnepén, azaz Szent György ünnepének 5. napján, április 28-án s a következő napokon elsőben is és legfőképpen Bessenyew faluba, amely elpusztásodott (nunc predii facti), szálltak ki. Ott összehívták a szomszédokat és a határbirtokosokat, nevezetesen Poncz Mátét, Balok Györgyöt, Zentgyergh-i Gyenghhffyzew Gergelyt, valamint Pap Mátét, Alsobathyan bíráját, Balynth Benedek, Fewldy Péter, Mesther Imre Alsobathyan-i jobbágyokat, Zantho Márton Felsew Batyan-i jobbágyot s számtalan más, megbízható embert. A tárnoki ember a konvent küldöttének tanúskodása mellett, a felsoroltak jelenlétében, bevezette András prépostot és egyházát Bessenyew birtok, ill. puszta birtokába, minden tartozékával egyetemben. A birtokbaiktatás után Bessenyew határait Beren és Zentgyergh birtokok felől néhai Garai Miklós nádor s zalai konventnek Garai nádor oklevelében átírt oklevele alapján s néhai Pál és Péter, Thyrle-i prépostok, valamint a Fanch nemzetség nemesei, néhai Gordowa-i Fanchy elődei között kötött egyezmény szerint s a mostani prépost, András útmutatását követve. A határvonal egy Nadzegh nevű mocsár mellől indul, amelynek keleti oldalán két földhányást találtak. Innen egy szántóföldön átmenve megint találtak egy földhatárjelet, majd állandóan keleti irányban haladva egy harmadik, negyedik, majd bizonyos ”indagines”, ”vulgo megye” mentén egy ötödik földhányást. Sorjában kelet felé menve bukkantak a hatodik, hetedik, nyolcadik határjelre, majd ugyancsak keleti irányban haladva egy út mellett egy erdő, ill. cserjés szélén a kilencedikre. Ettől a határjeltől azon az úton, amelyen Beren faluból Zenthgyergh faluba lehet menni, déli irányban két földhatárjelet találtak. Azután ugyanazon az úton mintegy dél és kelet között tovább menve, az út mindkét oldalán ... (itt kb. másfél sor kiszakadt, csupán annyit lehet kibetűzni, hogy Gordowa-i Fanchy alperesről és András türjei prépostról is szó volt) ... keleti irányban haladva az út nyugati oldalán két földhányást találtak. Innen az erdőben egy füves úton déli irányban lefelé menve, az út két oldalán két földhatárjelet találtak. Majd északnak fordulva újra két földhatárjelre bukkantak mindkét felén az útnak. Ezeket felújították. Innen észak felé fordulva egy vadalmafa alatt volt két földhatárjel, amelyeket megújítván, ugyanez irányban menve egy vadkörtefa alatt két földhatárjelet találtak, valamivel tovább ismét kettőt. Innen észak felé egy földhatárjelet, majd nyugati irányban menve egy szántóföldön két földhatárjelet, egy kissé távolabb ugyancsak egy szántóföldön két földhatárjelet találtak. Ezután dél felé fordultak s egy hold föld hosszában menve egy földhatárjelhez jutottak, azután pedig elkanyarodván nyugat felé, hasonlóképpen egy holdnyi föld hosszában menve megint egy földhatárjelet találtak. Innen dél felé egy nagy úthoz értek, amelyen Zentgyewrgh faluból az elpusztásodott (nunc predium factum) Bessenyew faluba lehet menni s ez út mellett is volt egy földhányáshatárjel. Majd nyugat felé kevéssé előre haladva, ugyanezen út mellett egy egyenetlen rét végén (in fine cuiusdam praui prati) két határjelet találtak. Itt ért véget a határjárás, amelynek során a határjeleket, ahol szükséges volt, megújították. Mindezt elvégezvén, a királyi curiából kiküldött Kelemen diák a vitás földet, amennyire meg tudta ítélni, 25, vagy annál valamivel kevesebb ekényire becsülte. A birtokbejárás lefolytatásáról, a birtokbaiktatásról, a határjelek felújításáról, a vitás föld megbecsüléséről a kiküldöttek Szent György ünnepének nyolcadára, május 1-ére küldik jelentésüket Ráskai Balázs tárnokmesternek. Mellékelvén a tárnokmester ítéletlevelét eredetiben, amelyet pecsétjük felső részével, ahogy szokásos, a szélén lepecsetéltek. (Papír. Több felé szakadt, hiányos. – Zárópecsét nyoma. – Hátlapján egykorú feljegyzés az ügyvédvallásról. – Batthány-család körmendi levéltára. Türje. Nr. 34.) – Regeszta forrása: Publikált regeszta (Komjáthy Miklós): SMM 11 (1980)96. sz.
|
Közgyűjteményi portál