DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311) • 32965

DL-DF 32965
Keltezés 1494-05-05
Kiadó SZÉKELY MIKLÓS LUKAVECI VÁRNAGY
SZÉKELY MIKLÓS ZÁGRÁBMEZEI ISPÁN
SITARJEVOI GYÖRGY LUKAVECI VÁRNAGY
SITARJEVOI GYÖRGY ZÁGRÁBMEZEI ISPÁN
MLAKAI TAMÁS ZÁGRÁBMEZEI ISPÁN
Régi jelzet Q 311 / 137 13
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Neo-regestrata acta (Q 311)
Fennmaradási forma Eredeti
Pecsét Függő 02
Regeszta Nicolaus Zekel et Georgius de Scharano, castellani de Lukawech et comites campi Zagrabiensis, ac Thomas de Mlaka, comes terrestris campi predicti bizonyítják, hogy midőn feria secunda proxima p.f. purificationis Marie Stephanus Berizlawlicz de Lusan mint felperes Domaczoych Péter mint alperes ellen törvényszékük előtt azt a bejelentést tette, hogy a nevezett Péter azokat az okleveleket, melyek a Lusan birtokban lévő birtokrészekre vonatkoznak és amelyek őt, Istvánt éppúgy illetik, mint a nevezett Pétert, Péter csak magának tartotta meg és úgy eltette, hogy sem neki, sem másoknak nem is akarja azokat megmutatni, hogy jogaikat ezen oklevelekkel védhessék, Péter ezt a bíróság előtt tagadta, azért ötvened magával leteendő esküre ítélték. Az esküt quintodecimo die resurrectionis Domini kellett volna Szent György egyházában letennie, de a jelzett napon az esküt nem tette le, hanem megmakacskodott és az ígért okleveleket sem hozta el a törvényszékre. István felperes jogorvoslást kért vele szemben. Ők úgy döntöttek, hogy István, ha szükséges, hét egymás után következő idézéssel hívja perbe Pétert ”per sigillum eorum”, de Péter a hétszeres idézésre sem jelent meg előttük és a tárgyalásokra nem is küldött megbízottat, úgy hogy István minden alkalommal három törvényes napon át várt reá hiába. Mikor István ez ellen jogorvoslást kért, elrendelték, hogy meg kell még őt idézni in tribus foris comprovincialibus. Mivel erre sem jelent meg és a bírságokat sem fizette meg, in sententia diffinitiva marasztaltátk el, tam in persona et rebus ac in possessionibus suis ubicumque in territorio Campi predicti, úgy hogy István ezen ítéletlevél alapján járhat el vele szemben. Ekkor a bíróság engedélyéből az ügy eldöntését hat fogott bíróra bízták oly feltétellel, hogy bármit is fognak azok határozni, t.i. discretus vir dominus Dominicus plebanus de Petrowyna, Paulus Suppan de Lowryncze, alter Paulus Pogledich de Karlaucz, Benedictus Suppan de Mlaka, Nicolaus de eadem et Simon litteratus, azt mindkét fél köteles elfogadni. Amelyik fél ez ellen cselekszik, a bírói részen kívül 100 dénármárkában marad el a másik féllel szemben. Azt is hozzátették, hogy bizonyos szomszéd nemesek tegyenek esküt arra nézve, hogy a Lusan birtokban lévő birtokrészt az alperes Péternek az édesanyja nőtestvérének, Agathának és sógorának /sororio suo/ adta át. A fogott bírák végre is úgy döntöttek, hogy mivel az alperes Péter bizonyos bírságban maradt el, azért Lussan-i birtokrészét azonkívül, melyet az édesanyja 12 nemes esküdtje szerint a fenti módon eladott, át kell adni a a nevezett Istvánnak és utódainak, viszont István nyolc arany forintot fizet Péternek költségei fedezésére és más vagyonában ment marad minden behajtástól, azonkívül minden e perre vonatkozó oklevelet, ha ilyen még volna Péter kezében, semmisnek jelentenek ki. Ezek elfogadására a felek önként vállalkoztak. - Regeszta forrása: OL regeszta.

Tartalomgazda